329 sorsfordító nap – A német újraegyesülés belülről címmel jelent meg magyar nyelven Helmut Kohl volt német kancellár egykori tanácsadója, Horst Teltschik könyve, amelyet csütörtökön mutattak be az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen.

MTI

Az Antall József Tudásközpont gondozásában megjelent kötet annak a 329 napnak a történetét meséli el, amely a berlini fal leomlása, 1989. november 9. és a két Németország hivatalos újraegyesülése, 1990. október 3-a között telt el. Teltschik, aki a nemzetközi egyeztetések egyik vezetőjeként az akkori folyamatok aktív részese volt, s részt vett Kohl kancellár híres, tíz pontból álló programjának kidolgozásában is, szinte napról napra meséli el a történelmi jelentőségű időszak krónikáját.

A könyv budapesti bemutatója alkalmából tartott beszélgetésen Horst Teltschik úgy vélekedett: az újraegyesítéssel, illetve azt követő években három “forradalom” zajlott le Európában: Németország visszanyerte szuverenitását, Európa egyesült, s a korábbi kétpólusú világrendet egyfajta sokpólusú világrend váltotta fel. Aláhúzta annak jelentőségét, hogy mindhárom “forradalom” békésen ment végbe.

Teltschik egyebek között kitért arra, hogy közvetlenül a berlini fal megnyitása után Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkártól Margaret Thatcher akkori brit miniszterelnökig a nagyhatalmak akkori vezetői egyetértettek abban: fennáll a kockázata annak, hogy Kelet-Németországban “káosz” alakul ki – vélte. További biztonsági kockázatként merült fel a kortársak számára, hogy hetvenezer szovjet katona állomásozott Kelet-Németországban. A korábban Lengyelországban megindult átmenet és a magyarországi határnyitás azonban – mondta Teltschik – meglehetős garanciát jelentett arra, hogy Gorbacsov betartja az ígéretét, és nem avatkozik bele a szövetséges országok belpolitikájába. Bizonytalan tényező volt még az is, hogy Szovjetunióban nem következik-e be politikai válság Gorbacsov külpolitikája nyomán.

Nagyon szerencsésnek ítélte meg Horst Teltschik az újraegyesítési törekvések szempontjából, hogy a nyugatnémet kormánynak Washingtonban George Bush elnök és James Baker külügyminiszter személyében olyan partnerei voltak, akik korán felismerték a Varsói Szerződés országaiban folyó változásokat, és rendkívül jóindulatúak voltak Németországgal szemben. Kiemelte azt is: Bush nem mint a hidegháború vesztesét, hanem egyenrangú partnerként kezelte Mihail Gorbacsovot, és kinyilvánította azt is, hogy az Egyesült Államok tiszteletben tartja a Szovjetunió “legitim érdekeit”.

Oplatka András, az Andrássy Egyetem professzora, a Neue Zürcher Zeitung akkori tudósítója visszaemlékezése szerint a korabeli sajtót meglepetésként érte a berlini fal leomlása. Senki nem látta előre, ami 1989-ben Németországban és a kelet-közép-európai országokban történt, ahogy azt sem, hogy Szovjetunióban is bekövetkezik a rendszerváltozás – vélekedett a magyar származású svájci újságíró és történész. Oplatka rámutatott arra is, hogy meglepetésként érte a nyugatnémet kormányt Kelet-Németország siralmas gazdasági állapota is, így történhetett meg, hogy noha Kohl kancellár azt ígérte a nyugatnémet választóknak, hogy nem lesz szükség adóemelésre az újraegyesítés miatt, később mégis bevezetni kényszerültek az úgynevezett szolidaritási hozzájárulást a nyugati tartományokban a volt keletnémet területek gazdasági felzárkóztatása érdekében.