Korabeli fotók felhasználásával, nyolc forradalmár portréján keresztül állítanak emléket az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak a Várkert Bazárban szerdán megnyílt, Pesti Srácok Hangjai című kiállítás művészeti installációi.

MTI

Azok az emberek, akiknek ez a kiállítás megidézi az alakját, mind egyszerű emberek voltak, olyanok, akik belekeveredtek a történelem viharába, és a rendszer kivégezte őket, pedig mindannyian egy nagy jövő előtt álló nemzedék képviselői voltak – mondta Gyutai Csaba, a Várkert Bazár ügyvezető igazgatója a tárlat megnyitóján. Az installációkat – a forradalmárok “pixelizált” portréit – Szirmay Zsanett iparművész készítette a Soundweaving projekt elvét követve. A projekt lényege a lyukkártyás zengőfésűs zenelejátszóra átírt, a magyar népi hímzésekből ismert tradicionális keresztszemes minta és annak hangi leképezése – mondta el a művész, aki egyedi hangvételű installációival azt vizsgálta, hogyan hangzik egy “arcból kirajzolódó dallam”.

Mint az alkotó elmondta, a pixeles arc alkalmas arra, hogy a Soundweaving algoritmusát kövesse, amelyben a lyukszalagon egy egység egy hangnak felel meg, ezáltal “dallammá formálható” az arc. A lemezportrék melletti kis dobozkában egy tekerő segítségével a keresztszemes mintákat, a portrék dallamait egy speciális zeneszerkezet, a zengőfésűs zenelejátszó segítségével maguk a látogatók tudják megszólaltatni. Szirmay Zsanett elmondta, hogy a fémlapokra “lyukasztott” portrékat a forradalom harcaiban megsérült, még ma is sok budapesti ház falán látható golyónyomok, illetve a kilyukasztott magyar zászló ihlette. A zenei transzformációt Vikukel Dániel zeneszerző, zongorista készítette el.

A lézervágott acéltáblákon elhelyezkedő portrék áttört mintát is képeznek, így megfelelő megvilágítással egy árnyjáték is megfigyelhető bennük, amely által a sík fémlemez mintha megelevenedne. Továbbá az acéltáblák egymás mögött sorakoznak, ez a kivégzésre várók sorait kívánja szimbolizálni. A kiállítás emléket állít Tóth Ilona medikusnak, aki a szabadságharc alatt a Péterfy Sándor utcai kórházban teljesített szolgálatot, majd a forradalom alatti tetteiért koncepciós perben halálra ítélték és kivégezték; Mansfeld Péter vasesztergályos tanulónak, a forradalmat követő megtorlás legfiatalabb, 18 évesen kivégzett áldozatának; Pongrátz Gergely agronómusnak, a Corvin-köz egyik főparancsnokának; Angyal István építésvezetőnek, a Tűzoltó utcai felkelőcsoport parancsnokának; Brusznyai Árpád középiskolai tanárnak, aki veszprémi diákjaiból szervezett forradalmi csoportot; Iván-Kovács László bányásznak, a Corvin köz másik főparancsnokának; Szabó Jánosnak, a legendás “Szabó bácsinak”, a Széna téri felkelőcsoport vezetőjének és Dudás József lakatosnak, aki embereivel elfoglalta a Szabad Nép székházát és forradalmi sajtót nyomtatott, a szabadságharc bukása után pedig Újpesten szervezte az ellenállást.

A bemutató kialakításában Szirmay Zsanett és Vikukel Dániel mellett közreműködött Somogyi Éva grafikusművész, Halmy Kund történész, Fövényi Sándor látványtervező, Székely Tibor és Melczer Ádám fémlézervágó és Erdélyi János, aki az installáció kialakításában segédkezett.

fotó: MTI, Mohai Balázs