1922-ben Fővárosi Színház néven nyílt meg, majd 1923-tól Fővárosi Operettszínházként működött. Később többször változott a neve, majd a Királyi Színház megszűnése után, 1936-tól a fővárosi operett-színjátszás egyetlen rangos otthona lett.

Az egykori Somossy Orfeum (Nagymező u. 17.) épületét 1922-ben Ben Blumenthal amerikai vállalkozó bérelte ki, és építtette át színházzá. 1923-tól Fővárosi Operettszínház néven működött. Kabos Gyula és Bárdos Artúr igazgató idején Művész Színházként működött, prózai előadásokat tűztek műsorra. A Király Színház megszűnése után Budapesten az operett egyedüli otthona lett, de 1963-tól teret adott az újabb zenés műfajoknak (musical, zenés játék stb.) 1966-71 között átépítették. 1998-tól lett a neve Budapesti Operettszínház.

Az első világháború kezdetéig az épületben orfeum működött. A háború kitörésekor a „szórakoztató palota” bezárt, az orfeum aranykora véget ért, s ezzel együtt az a nosztalgikus korszak is, melyet később úgy emlegettek, hogy a „boldog békeidők”.

1923-ban Budapest vezetése úgy döntött, hogy az operett kapjon saját otthont. A Fővárosi Operettszínház megnyitásával a magyar fővárosban is megkezdődött az “Ezüst Operett” korszaka, és az operett műfaja a Népszínház és a Király Színház után egy új és végleges otthonra talált. A színház története során legfőbb szempont volt a klasszikus operett hagyományainak ápolása és modern művészi megoldások által való gazdagítása. Budapest – Bécs mellett – az operett fővárosa, s bárki könnyedén meggyőződhet a minőségileg magas operettszínvonalról.

Működését olyan legendás hírű művészek fémjelzik, mint Honthy Hanna, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Feleki Kamill, Latabár Kálmán, Németh Sándor, Rátonyi Róbert, Sárdy János.

A hatvanas évek közepétől kezdve a színház sokoldalú társulata rendszeresen, és nagy sikerrel musical bemutatókat is műsorára tűz, hogy csak néhányat említsünk: My Fair Lady, Hello, Dolly!, West Side Story, Hegedűs a háztetőn, Funny Girl, Kabaré, Őrült nők ketrece, A muzsika hangja, Valahol Európában.

A mai épület Fellner és Helmer híres bécsi építészek tervei alapján 1894-ben épült. A színházterem hatalmas színpadát két emeleten félkörívben intim páholyok szegélyezték. Díszes télikertje a legkiválóbb francia étteremnek adott helyet, s a hosszú utcafronton egy koncertkávéház is nyílt. 1966-71-ben átépítették az épületet, e ekkor jelentős mértékben megváltoztatták belső építészetét, tereit. 1971. április 17-én – a Csárdáskirálynő ezredik előadásával – nyílt meg az átépített Fővárosi Operettszínház.

1999 és 2001 között zajlott az épület teljes rekonstrukciója, melynek keretében a legkorszerűbb európai színpadtechnikát telepítették, egyben visszakapta eredeti gyönyörű ornamentikáját, a nézőtér pedig korábbi emeleti páholysorát. Ma a színház 917 férőhellyel rendelkezik, nézőtere légkondicionált. 1998. január 1-jétől Budapesti Operettszínház néven működik.

Forrás: multkor.hu

Fotó: mek.oszk.hu