Eddig már száz szervezet jelezte csatlakozását a Magyar Filmalap által meghirdetett a magyar film napja elnevezésű kezdeményezéshez, amelynek keretében mintegy 50 filmes programot szerveznek országszerte április 30-án.
MTI
Sok budapesti helyszínnel együtt számos vidéki nagyvárosban, köztük Egerben, Miskolcon, Szegeden, Szekszárdon, Szombathelyen, több kisvárosban és falvakban is lesznek helyi szervezésű ünnepi programok. A Magyar Film Napja megrendezését a Filmapat azért kezdeményezte, hogy ezentúl minden évben saját szervezésű programokkal tisztelegjen az ország a magyar film nagy korszakai és alkotói előtt az első magyar mozgókép, A táncz című film bemutatójának napján. Az alkotást 1901. április 30-án mutatták be.
A Filmalap kezdeményezéséhez két hét alatt filmforgalmazók, mozik, oktatási intézmények, kulturális központok, könyvtárak, egyesületek és önkormányzatok csatlakoztak Adonytól Záhonyig, sőt még Erdélyben is, a helyszíneken filmes programokat, vetítéseket, beszélgetéseket és közönségtalálkozókat tartanak. A magyar film napjára a Filmalap felkérésére Szabó Kimmel Tamás, Ónodi Eszter, Petrik Andrea, Vecsei H. Miklós részvételével készült egy videó, amelyben a népszerű színészek arról vallanak, hogy mit jelent számukra a magyar film. A videó megtekinthető a Filmalap Youtube-csatornáján és Facebook-oldalán.
A Filmalap fő céljainak egyike, hogy visszahódítsa a közönséget a magyar filmekre, és felhívja a figyelmet a mozizásra, mint értékes és emlékezetes közösségi élményre. A magyar filmművészet megszületése óta eltelt csaknem 120 év minden időszakában nagy számmal voltak jelen olyan kiemelkedő tehetségű filmalkotók, akik magyar vagy külföldi pályájuk során világhírűvé tették a magyar filmet és a magyarországi filmgyártást. Ennek tiszteletére minden évben a magyar film nagy korszakai és alkotói előtt kíván tisztelegni a filmes szervezet A magyar film napján.
A Magyar Film Napján láthatja először a közönség Dargay Attila rajzfilmjének, a Szaffinak felújított változatát, mely május 3-tól kerül hivatalosan a moziba. A Szaffit 1984-ben mutatták be és máig ez az egyetlen Jókai műből készült animációs film. Rendezője a magyar rajzfilmművészet kiemelkedő alakja, Dargay Attila, akinek a nevéhez a Lúdas Matyi, a Vuk és a Szaffi mellett olyan alkotások fűződnek, mint Az erdő kapitánya, a Gusztáv-sorozat, a Pom Pom meséi vagy A nagy ho-ho-horgász – idézi fel a filmet forgalmazó KEDD Animációs Stúdió közleménye. A filmszalag digitális restaurálásán mintegy 30 ember dolgozott. A felújítások kulcsfontosságú munkafázisa, az eredeti színek felújítása Dargay Attila felesége és állandó alkotótársa, Henrik Irén operatőr irányításával készült.