Két koncerttel búcsúztatja az évet az MVM Koncertek december 21-én a Zeneakadémia nagytermében. Vigh Andrea, Baráti Kristóf és Balázs János egy különlegesen szép hárfa-hegedű-zongora programmal készülnek: a zeneirodalom legszebb darabjai mellett, mint J.S. Bach d-moll partitája olyan klasszikus slágerek is felcsendülnek, mint Smetana Moldva-fantáziája vagy Liszt Nagy kromatikus galoppja. A koncert méltó nyitánya a karácsonyi ünnepkörnek, és egyben lezárása a 2019-es évnek. Az esti koncertre már hetekkel ezelőtt elkelt minden jegy, ezért a művészek egy délelőtti koncerttel is meglepik a közönséget. A koncertről Baráti Kristófot és Balázs Jánost kérdeztük.

MÉNES MÁRTA – 061.hu

Milyen üzenet, vagy visszacsatolás ez a nagy fokú érdeklődés nektek?

Baráti Kristóf: Számomra mindig megtisztelő, amikor egy koncertre nagy az érdeklődés, különösen úgy, hogy én múlt szombaton is játszottam a Zeneakadémián egy koncertet az Anima Musicae zenekarral, akiket vezényeltem is. Ilyenformán három koncerttel is búcsúztatom az évet, mindegyik a Zeneakadémia nagytermét tölti meg, úgyhogy számomra ez is különleges üzenettel bír. 

Balázs János: A közönség érdeklődése és szeretete nagyon sokat jelent számomra. Ezen a koncerten három hangszer és három különböző karakter lép majd színpadra. Ez biztosan vonzó és unikális élményt sejtet a közönségnek. Örülök, hogy a klasszikus zenének ilyen kitartó, lelkes és értéket képviselő hazai közönsége van. Vigh Andrea hárfaművésznővel már több alkalommal volt szerencsém közös koncertet adnom, Baráti Kristóffal azonban most először lépünk fel a Zeneakadémián.

Meséljetek kicsit a műsorról! Hogyan, mi alapján választottátok ezeket a darabokat?

B.K.: Különös öröm számomra, hogy Bach művével térhetek vissza. Kiemelkedő pillanatokat jelentett számomra, amikor egy egész, hegedűre írott Bach-ciklust eljátszottam a Zeneakadémia Nagytermében. Ezek közül is a legkiemelkedőbb a d-moll partita, ugyanis ez tartalmazza zárótételként a Chaconne-t, ami szerintem méltó zárszava lesz az idei évnek.

B.J.: Úgy éreztem, hogy Chopin és Liszt műveit szeretném tolmácsolni. E két szerző művészete igazi lélekmelengető pillanatokat rejt, így remélem, hogy a karácsonyi készülődéshez spirituális élményt tudok majd a közönségnek ajándékba adni.

A koncert méltó nyitánya a karácsonyi ünnepkörnek, és egyben lezárása a 2019-es évnek. Milyen volt az évetek? És mit terveztek 2020-ra?

B.K.: Az egyik legfontosabb koncertem volt ebben az évben a Verbier Fesztivál nyitókoncertje, ahol Bartók II. Hegedűversenyét játszhattam Valerij Gergijev vezényletével. A meghívást nagy megtiszteltetésnek éltem meg. Más kiemelkedő események is voltak idén, így felléptem Amerikában az Aspeni Fesztiválon és a Seattle-i Kamarazenei Fesztiválon. Felvettem Dubrovay Lászlónak a számomra írt hegedűversenyét zenekarral. A Kaposfestet idén ötödik alkalommal rendeztük meg Várdai Istvánnal közös művészeti vezetéssel, ez volt a 10. Kaposfest, dupla jubileum. Szeptembertől tanítok a Zeneakadémián, ami egy plusz feladat, de szép, szeretek tanítani. Most készülünk az első vizsgára a növendékekkel. Összességében gazdag év volt. Most rövid szünet, pihenő következik az ünnepek után, majd Manchesterbe megyek, ahol a Halle zenekarral Brahms Hegedűversenyét játszom, februárban Amerikába utazom, Houstonban játszom, a Montreali Szimfonikus Zenekarral, Valerij Gergijev vezényletével. Jövőre Beethoven-év, aminek kapcsán szintén lesznek koncertek és persze készülünk a következő Kaposfestre.

B.J.: 2019 örökre emlékezetes év marad az életemben. Olyan művészekkel adtam közös estet, mint José Cura, Pinchas Steinberg és Szakcsi Lakatos Béla, több mint 50 koncertet adtam a világkülönböző pontjain, Kínában, Amerikában, Európában, Oroszországban, valamint elkezdtem tanítani a Zeneakadémián, ami sok örömet ad és nagyon élvezem a tanítást. Szintén ebben az évben számos elismerést kaptam: Kossuth-díjat vehettem át, Steinway Artist lettem, elismerték a közösségért végzett munkámat a Pro Voluntarius-díjjal. Idén is több ezer ember előtt rendezhettük meg a ZEnergia szabadtéri koncertet a Bazilika előtt, illetve több zenei versenyen zsűriztem, amely közül a Virtuózok műsort kiemelném. Ezek mind életre szóló élmények. 2020-ban a Cziffra György Fesztivál 5. jubileumára készülünk, illetve 2021-ben Cziffra György születésének 100. évfordulójára, amelynek kapcsán számos koncertet vállaltam jövőre is itthon és külföldön.

Az MVM Koncertek – amely Magyarország egyik legrangosabb hangversenysorozata – célja, hogy világszínvonalú produkciókkal kényeztesse a komolyzenét szerető és értő közönséget, valamint hogy a fiatalokkal is megszerettesse a komolyzenét és hangszereit. Szerintetek mennyire talál utat a fiatalokhoz ez a műfaj?

B.K.: Ez nem az a műfaj, amiben az ember csupán szórakoztatásra törekszik. Bele kell merülni a szerzők életművébe, máshogy szükséges figyelni, nem úgy, ahogyan a mai világban szokás. Hosszabb, mélyebb, nagyobb figyelem szükséges, tehát kihívás megszólítani a fiatalokat. Viszont éppen az, ami a nehézsége ennek a műfajnak, a pozitívuma is, sokkal többet tud adni, mint amit az ember kap a hétköznapokból. És ha valaki nyitott füllel és lélekkel ül be egy koncertre, életre szóló élménye lehet.

B.J.: Szerintem egyre inkább utat talál. Fontos, hogy a fiatalokat hogyan érjük el, hogyan szólítjuk meg, milyen csatornát használunk hozzájuk. Tapasztalatom szerint több kezdeményezésem bebizonyította, hogy meg lehet szólítani az ifjabb generációt is. A ZEnergia szabadtéri koncert, a Zongora 1-ben sorozat, illetve a hangszerbemutató koncertek mind évről évre egyre sikeresebb vállalások.

János, te a Cziffra Fesztivál, Kristóf, te pedig a Kaposfest művészeti vezetője vagy. Meg lehet-e fogalmazni, hogy mi ezeknek a fesztiváloknak a missziója? És van-e közös halmaz, kapcsolódási pont a két rendezvény között e tekintetben?

B.K.: Azt hiszem, hogy minden fesztiválnak az az ereje, hogy saját koncepcióval rendelkezik, ami néha tágabb, néha szűkebb vonalat követ. Nagy motiváltsággal készülünk a következő Kaposfestre, amelyben idéntől munkánkat egy igazgató is segíti örömteli motiváltsággal. Mi Várdai Istvánnal művészeti vezetőkként talán most először fogunk rendelkezni azzal a szabadsággal, hogy olyan szegmenseit is meg tudjuk nyitni a művészi gondolkodásnak, ami eddig nem volt lehetséges.

B.J.: Hazánk kulturális élete – így a fesztiválok is – nemzetközi szinten is kimagasló minőséggel párosulnak. A Cziffra György Fesztivált 2016-ban azzal a céllal alapítottam, hogy a 20. század elején élő egyik legkiemelkedőbb magyar zongoraművésznek méltó emlékét ápoljuk. Kezdetek óta a hazai és a nemzetközi művészegyéniségek legnagyobbjait sikerül megnyerni a közös cél eléréséhez. Mára már a koncertsorozatokon túl kimagasló egyéb minőségi programokkal bővült a fesztivál, valamint jelentős a fiatalok klasszikus zenei nevelésére helyezett fókusz. A fiatal művészeknek ingyenes szakmai programokat, mesterkurzusokat biztosítunk, valamint a hazai fesztiválok közül egyedülállóan díjakat alapítottunk és adunk át, a pályájuk elején álló tehetségek támogatására és a legnagyobb kulturális értékeket felmutató emberi teljesítmények mind anyagi mind erkölcsi elismerése céljából. 

Fiatalok vagytok, de már a vitrinetekben tudhatjátok a Kossuth- és a Liszt Ferenc-díjakat. Mit jelentenek nektek ezek az elismerések?

B.K.: Szerintem minden elismerés jól esik az embernek. A művészetben különösen, hiszen a művészetben nincsenek kifejezetten objektív mércék. Ha az ember egy ilyen elismerést kap, az fontos visszajelzés a szakmától és a közönségtől. Ezek azt a célt szolgálják, hogy a művész még nagyobb energiával folytassa pályáját.

B.J.: Ezeket a díjakat a szakma legjava javaslatára lehet adományozni. A Kossuth-díj a legmagasabb állami kitüntetés a művészeti ágazatban hazánkban. Számomra 31 évesen az örömön túl igen nagy felelősség is birtokolni ezeket a díjakat. Szeretném tudásom és tehetségem legjavát a magyar és egyetemes kultúra ápolására, bemutatására és integrálására fordítani.