Nemrég jelent meg Lipi Brown Criminals In The Parliament című lemeze, az első magyar vinyl album, amely a dub igézetében fogant. Lipit korábban a Pannonia All Stars Orchestrából ismerhették a ska és a reggae rajongói. Most lépett egy nagyot, és a dub irányába mozdult el. Vele beszélgettünk. 

PZL – 061.hu

A Criminals In The Parliament az első magyar dub-lemez. Mit gondolsz, miért nem volt korábban vállalkozó kedvű zenész és kiadó?
Kijavítanám: az első magyar dub vinyl LP.  Korábban, kb. 15 éve már jelent meg magyar dub lemez CD-n, szintén a kiadóm, a Budapest Vinyl vezetője gondozásában.  Ez volt az első magyar dub lemez, amin a  Ladánybene 27 dub szerzeményei voltak. Az album nagy sikert aratott külföldön, itthon nem is ismerték, sajnos. Két éve a Tuff Steppas (dub producer páros)  is adott ki ‘7 inch-es dub vinyl lemezt magánkiadásban, valamint Livity Warrior is adott ki egy nagyon ütős dub CD-t másfél éve…. A dub zenei műfaj számos egyéb műfaj kíséretében  nem ismert Magyarországon. A zenei ízlésben is jócskán elmaradt Magyarországon jórészt Ufós Attit, Bunyós Pistit, alternatív bölcsész zenekarokat, elég gyenge minőségű “zenét” produkáló revizionista szittya nyeregalatt puhított nemzethy rockzenekarokat, Irigy Mirigyet, Well hello (vagy mi), X-Faktoros három perces élve felfalt előadókat, Ákost és kultúrterrorista kollégáit  ismerik. Abban országban ahol a Nemzeth Ákosa sikeres lehet, ott bármi megtörténhet, és az ellenkezője is…  Nagyon szomorú dolog ez.  Legyen elég annyi, hogy a hatvanas évek eredeti jamaicai ska zenéje 2003 körül ért Magyarországra és a több tízmilliós dub kedvelővel rendelkező műfajnak még nem sikerült 40 év alatt eljutnia magyarbajdzsánba.

A szcéna számos alműfajjal rendelkezik. Könnyen eligazodsz a stílusok rengetegében? Egyáltalán: szükség van stiláris gettókra? Hiszen még a mainstream kereskedelmi dub is csak a műfajt népszerűsíti….
Egy dub zenei műfaj van, bár a dub két jelentésű szó. Egy technikai eljárást is jelent és egy zenei műfaj is. Szerintem ez nem az a zenei műfaj aminek népszerűnek kell lennie bármilyen segítséggel és nem is törekedik arra. Semmilyen szüksége sincs a dubnak a nagy tételben történő hígfosgyár kereskedelmi csatornákra és a vízfejű piacorientált szivarral a szájában pöffeszkedő dívány-castingos kiadókra. Aki ilyesmivel próbálkozik azt hamar kiveti magából a szubkultúra. A dub soundsystem kultúra kedvelői nem járnak ezekre a büdöszokni szagú ittastalálkozó táncmulatságokra és feszengő fesztiválokra. Vannak független kiadók és az internet teljesen betölti azt a szerepet, hogy a hallgatókhoz eljusson az üzenet és a zene. A soundsytem bulikon pedig élőben és hifi minőségben zajlik a történet, részegek, kötekedők, drogos grizlik, hőbörgők és a lányok bugyijában turkáló zaklatók nélkül. Ez egy nyíltan protest műfaj, ami nyíltan szemben áll ezzel. A dubkedvelők jellemzője az egymás iránti tisztelet. A békés magatartás viszont nagyon erős és nyílt harcos ellenállást foglal magában. Az  uralmi rendszerekről, politikusokról (mindről)  korrupcióról, megfélemlítésről, katonaságról, rendőrségről, modern kori rabszolgatartásról, nyomorban tartásról, szegregációról és egyéb hatalomhoz és így a gonoszhoz köthető alkotott véleményt erősen aláhúzva közvetítjük az üzeneteinkben. A dub zene értékeket közvetít és nyíltan üzletorientáltság ellenes így a mainstreamben nem szerepel és nem szerepelhet igazi dub.

Az oldaladra gyakran raksz fel horgászathoz köthető videókat. A pecázás belassult sport, a dubnál kisebb bpm-számmal… Van, hogy horgászat közben jut eszedbe valami zenei téma? 
A horgászat nagyon intenzív foglalatosság és életforma. Egy 10 pluszos amur fárasztása akár egy órán keresztül is eltarthat derékig a hideg vízben. Van, amikor egész éjjel megy a hal és nem tudok leülni egy percre sem. A pergető horgászat pedig folyamatos helyváltoztatást igényel úgy csónakból, mint a szárazföldön. Aki volt már igazi horgászaton tudja ezt. Úgy is lehet “horgászni”, hogy belógatod a kukacod és kamillázol, de azt pecázásnak nevezzük. Az sem rossz amúgy!  Teljesen téves belassultnak nevezni a dubot is, hiszen nem ritka 160, vagy ennél is gyorsabb bpm. Mindenesetre, ha összevetjük az ismert világ összes zenéjének a bpm-jét, akkor a dub gyorsabb.  Azt még hozzá tenném, hogy egy zenei darab gyorsaságát alapvetően nem a bpm határozza meg.  A jelenség, mint a  felezés, vagy duplázás (pl az ütem felére, vagy duplájára történő tánc esetén) ebben a műfajban is remekül alkalmazható. Főleg a jamaicai eredetű (a dub is az) zenék szívesen és sokszor variálnak ezzel. Természetesen a tó, vagy folyópartokon is jutnak eszembe zenei témák, sőt a technikának köszönhetően elemmel is működő gitár és mikrofon felvevőmmel a közelünkben elhelyezkedő lakatlan szigeten gyakran készítek felvételeket amit akár ott is tudok keverni, effektezni. A Government Crisis című számom melodica felvétele és keverése is ott készült egy éjjel. 

Az új anyagodnak mi áll jól leginkább: koncerttszínpad, egy tematikus partihelyszín, egy dub-kamion? Szóval, hol a szeretsz vele leginkább fellépni?
A Criminals In The Parliament lemezem, mint olyan, a sound system kultúrához szervesen köthető üzenetben, protest hozzáállással, hangzásban és technikai “színpadi” megvalósításban is.  A dub sound system kultúra nem igényel színpadi megnyilvánulást, sőt az elveszi azt az értéket, amit a különleges technikai elrendezés és ebből fakadó hi-fi minőség nyújt.  A legtöbb esetben a közönséggel egy szinten a kontrollerek mögül megy a show és alig látszik, vagy nem is látszik az előadó.  Nem az előadó a fontos elsősorban, hanem a positive heartical vibration.  A közönség nincs feltétlenül az előadó fele fordulva, hanem a színpaddal szembeni sound system hatalmas ládái felé élvezi a bulit és a hatalmas subokat. Színpadi szereplést nem szívesen vállalok. Ősz végéig egy fellépést sem vállaltam (kivétel Tilos Rádió születésnapi támogatói buli), mert 30év színpad után pihenek egy kicsit. A kamion nem rossz, de a múltkor nagyon rezgett. Egy igazi dub-soundsystem show több tízezer watt nélkül vérszegény pukkantás, ezt pedig ilyen szerkezetek nem nagyon bírják. Szerencsére rengeteg lehetőség van külföldi független rendezvényeken a fellépésekre, mivel igen gyorsan híre ment az új lemezemnek és a boltok polcain elég jó helyen vannak a bakelit lemezeim a világ számos pontján. Az internetes letöltések miatt sem panaszkodok (bár amúgy sem panaszkodnék) pl. a youtube csatornám idén meghaladta az egymilliós hallgatottságot. A Tilos Rádió – ahol egyébként 15 éve műsorom is van – születésnapi buliján például nagyon szívesen felléptem a meglepően nagy számú és lelkes közönség előtt, amit itt is szeretnék megköszönni mindenkinek.

Kiépült itthon a műfaj infrastruktúrája?
Elsősorban a Dubapest Hifi szervezésében léteznek dub soundsystem show-k, főleg Budapesten. Nagyon sokat tettek a műfaj népszerűsítéséért és kezd bővülni  Magyarországon is a dub kedvelők tábora. A Tilos Rádióban sok műsorban szól a dub. Ska Club, Rasztaműhely, Ühüm TV, stb… Alakulnak a sound systemek is és építik a saját hangrendszerüket (ez is műfaji sajátosság) hangzásukat és közös projektjeiket. A Dubapest Hifi már elég komoly saját hangrendszerrel és infrastruktúrával bír, és számos külföldi fellépésen van túl, de ide sorolható az épülő Tribal Soul Sound System, Heartical Youth, Engineer Sound. A Tuff Steppas komoly szerzőpáros és vinyl lemezt is jelentetett meg azon kívül, hogy sokat játszanak idehaza és külföldön egyaránt… Emellett számos selector foglalkozik a műfajjal.

A hal adja a másikat – Lipi egy méretes kopoltyússal

Melyek azok a zenei motívumok, hangzásbéli sajátosságok, amik alapján biztosan tudható, hogy a lemez 2018-ban készült és nem mondjuk 1999-ben…
Criminals In The Parliament műfaji besorolása stepper dub. Ez azt jelenti, hogy modern digitális a hangzása. Ezt az 1999-es technika még nem tudta így, bár a hetvenes évek korai dub megoldásai a mai napig mérvadóak. A zenei motívumok úgy a jövőbe előre, mint a múltba vissza mennek vissza, mert fellelhetőek különböző népek (akár ősi népek) zenéikben fellelhető hangulatok, hangsorok és zenei megoldások, de futurisztikus, eddig nem létező dallamvilágot is igyekeztem produkálni.

Anno te írtad a PASO Hello Gagarin-szövegét. A dal hangszerelése olyan, mintha 1987-ben hallottam volna egy ska farsangon, a Pecsában… 
A Helló Gagarin eredetileg nem PASO-dal. Ezt a számot a PASO zenekar megalakulása előtt kiadott szintén dubos hangvételű szólólemezemre írtam, még 2000-ben. Akkor ez a szám dub elemekben gazdagon került a felvételre. Később át lett variálva.

A dub albumod mennyire felel meg a műfaji karakterológiának? Vannak-e benne olyan finomítások, amelyek közelebb hozzák a magyar zenehallgatókhoz?
Abszolút tuff stepper dub a műfaji besorolása, nem is akartam mást. Legfőképp ezeket hallgatom a 60-as évek jamaicai ska zenéjén és rocksteadyn kívül. Az igazi roots dub alapú zenében – kizárólag ezt nevezzük dubnak a többi a hibridje – nincsenek érdekes megoldások, és nem akarja az művész megmutatni a zseniális hangszeres tudását, meglepő és mulatságos ritmusváltásokkal, hangnem váltásokkal és egyéb karácsonyfa díszeket sem igényel ez a monoton spirituális repetitív műfaj. Így elveszítené lényegét a heartical satta vibe-ját. Ehelyett más, ezeknél fontosabb értékeket és üzenetet közvetítünk úgy zenével, mint szövegekkel. Én sem akarok különleges lenni, kitűnni, híresnek és  ízlésformálónak lenni, sokat szerepelni. Nem vágyok szakmai sikerre sem. Örülök, ha másnak is tetszik amit csinálok aztán ennyi, és kimegyek horgászni.  A dub hangzást nagyon jól kitalálta a zsémbes Lee Perry és King Tubby a hetvenes évek elején és az a véleményem, hogy az egészséges embert nem szabad meggyógyítani. Ebben a műfajban nincs verseny, erőfitogtatás és megmérettetés. Annyi csipetnyi különbség van csak az én zeném és a főleg nyugat-európai kollegáim zenéi között hogy én szívesen használok balkáni, perzsa, cigány, makedon, indiai, afrikai és közel keleti hangzásokat, melódiákat és zenei megoldásokat. Meg sem szoktam ezeket írni. Beállítom a stúdióm, bekapcsolom a felvevőt és jön magától. Editálni sem nagyon kell. A dub outernationalista. Nem hiszek a nemzetállamok jótékony hatásában, sőt és mélyen elítélem a nacionalizmust.

Állítólag számos nemzetközi disztribútor érdeklődik a lemez iránt… Milyen a nyugat-európai fogadtatása, hiszen kinn mégis csak egy szélesebb szubkultúráról van szó….
Szerencsére a legnagyobb dub disztributor, a Dub Vendor terjeszt Angliában és világszerte, de sok más terjesztő is besegít. Nagyon jó visszajelzéseket kapok és szerencsére sokan szeretnének velem együtt dolgozni továbbra is. Londonban elég erős bázisa van a soundsystem kultúrának, de Franciaországból és egyéb országokból is jönnek felkérések, megkeresések. Nagyon jól esik kapni minden nap a positive vibrationt és érzem, amikor a legtöbben hallgatják, játsszák a soundsystem bulikban a lemezemet. Ez szombat éjjel, de inkább vasárnap  hajnalban van csodák csodájára… Itthon pár száz, világszerte több tízmilliós a dubkedvelők tábora, és még nem számoltam az ebből fakadó műfajokat mint pl. a dubstep, a techo dub, rave, house, stb elektronikus tánczenéket. Ezek mind a jamaicai dub műfajból keletkeztek.

Képek: Lipi Brown official