Amerikai bemutatójának 40. évfordulóján nálunk is látható lesz John Carpenter klasszikusa, A dolog – a film ünnepi vetítései június 20-án, hétfőn a Cinema MOM-ban és a Pólus Moziban lesznek, előbbi helyszínen 18, az utóbbin 20 órától. A horrorfilm történetének egyik legnagyobb, legsokoldalúbb, vizuálisan és tematikusan egységes életművet létrehozó rendezője 1982-ben hozta ki A dolog című horrort, amely a maga idejében megbukott, mára azonban a zsáner egyik megkerülhetetlen alkotásaként tartjuk számon.

061.hu

A film apjául John W. Campbell, Jr. Who Goes There? című 1938-as tudományos-fantasztikus novellája, valamint az ebből készült A lény – egy másik világból című 1951-es filmadaptáció adja. Ez a film John Carpenter azóta már híressé vált “Apokalipszis-trilógiájának” első darabja, a második A Sötétség fejedelme (Prince of Darkness), a harmadik pedig Az Őrület torkában (In the Mouth of Madness).

A sztori: Néhány norvég kutatóval való összeütközés után az amerikai Antarktisz-kutató állomás tagjai befogadnak egy szánhúzó kutyát. A befogadott eb azonban szörnyű átalakuláson megy keresztül, a testébe ugyanis idegen organizmus költözött. Felderítő csapat indul a szomszédos norvég telepre, ahol a romok és halottak mellett az amerikaiak egy jégből kiásott űrhajóroncsra bukkannak. Nyilvánvalóvá válik, hogy amikor a járművet felszínre hozták, az utasa elszabadult és bármilyen alakot képes felölteni. Miközben beköszönt a rideg sarki tél, rettegés költözik az amerikai bázisra.

A dolog vs. E.T.

A film hatalmas bukás volt a maga idejében, arra, hogy ez a műfaj bármelyik mai ünnepeltjére köröket verő biológiai paranoiahorror hogyan hasalhatott el, egyszerű a válasz: a forgalmazó az E.T. bemutatója után két hétre időzítette a premiert, ez a téma pedig a szakmát és a közönséget is jobban érdekelték az antarktiszi kutatóállomáson elszabadult idegen létforma rakoncátlankodásánál. Kritikaként rótták még fel azt is, hogy egyes jelenetek túlontúl véresek.

A VHS-korszakban azonban Carpenter filmje új közönségre lelt, amely értékelte hátborzongató speciális effektusait és paranoid hangulatát. A dolog népszerűségre az eltelt évtizedekben egyre csak tovább nőtt, és az egyik legnagyobb klasszikussá nőtte ki magát a horror és a sci-fi műfajain belül. Rob Bottin és Stan Winston speciális effektusaival, Ennio Morricone Carpenter minimalista szintitémáit is megidéző filmzenéjével A dolognak egyértelműen ott a helye minden idők legkiválóbb horrorfilmjei között.

Érdekességek

  • John Carpenter egy interjúban árulta el, hogy az összes közül ez a kedvenc filmje.

  • A Universal készített egy olyan változatot, amit leadhattak a tévében, amiben kevesebb sokkoló jelenet van, viszont ezt a változatot Carpenter eltüntette és a mai napig hozzáférhetetlen.

  • A filmet három hónapig forgatták, hat különböző stúdióban és miután végeztek, elrepültek Kanadába is felvenni néhány külső jelenetet.

  • A legendás smink- és effektművész, Stan Winston (Alien, Jurassic Park) a gyártás késői szakaszában került a filmbe, miután az eredeti sminkest, Rob Bottint kórházba kellett szállítani a projekt okozta stressz miatt.

  • Ha MacReady döbbent arca egy dinamit eldobása után meglepően hitelesnek tűnik, az azért van, mert Kurt Russell valójában nem színészkedett. A dinamit eldobása után rosszul mérte fel a robbanás erejét, és hanyatt esett. Carpenter úgy döntött, hogy ezt a felvételt használja a végső filmben.

  • 2003-ban néhány rajongó ellátogatott a forgatás helyszínére és megtaláltak néhány filmkelléket, például a helikoptert.

  • A filmben nincs egyetlen női szereplő sem, leszámítva a televíziós vetélkedőt melyet Palmer és Childs néz, illetve a sakkautomata hangját.

  • A film végén látható “dolgot” összesen 50 ember mozgatta, hogy úgy nézzen ki, ahogy a filmben látható. Ennél a jelenetnél Carpenter nem volt megelégedve a technikai megoldással, igyekezett minél több dolgot kivágni ebből a részből, ezért látható olyan kevés ideig a lény a végső változatban.

  • A film elején látható norvég bázis díszletéül a forgatás alatt lerombolt amerikai bázis szolgált. A norvég táborban játszódó jeleneteket az amerikai tábor felrobbantása után forgatták le.

  • Egy időben pletykáltak arról, hogy a filmnek van egy alternatív befejezése is, amiben Kurt Russellt megmentik. Carpenter állítása szerint ez csupán egy legenda, és sosem forgattak ilyen jelenetet.

  • Kurt Russell előtt a stúdió próbálta megnyerni Nick Nolte-t,illetve Jeff Bridges-t, és Clint Eastwoodot is, de nem vállalták a szereplést.

Folytatás?

Carpentert két évvel ezelőtt a THR munkatársa interjúvolta meg, melyben arról is faggatták, hogy melyik filmjéhez készítene szívesen folytatást.

“Szeretnék egy második részt A dolognak, vagy egy folytatást, vagy valami ilyesmit. De nem tudom. Tudják, rengeteg minden van a világon, amit nem tudok.”

Azóta nem tudni, hogy a korban alaposan benne levő direktor tett-e lépéseket a folytatás érdekében, a horror-rajongók bizonyára kiugranának a bőrükből, ha elkészülne a második rész.