Az 1956-os forradalom és szabadságharc a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt, melynek jelenléte a köztudatban és a művészeti ágakban is számottevő, mégis bajban vagyunk, ha meg kell nevezni ’56 ihlette képzőművészeti alkotásokat. Összeállításunkban 7 ilyen művet mutatunk be.

MM – 061.hu

Görgényi István: 1956

A magyar Goyaként emlegetett Görgényi István a forradalom leverése után titokban készített több mint száz festményt ’56-os emlékei alapján. Az alkotások közel 40 évig egy pincében porosodtak, majd egy tatai vállalkozó, Rigó Erik vásárolta és mentette meg 2005-ben a teljes Görgényi-hagyatékot. Görgényi első tanára egyébként Aba-Novák Vilmos és Bottka Miklós volt, Rudnay Gyula tanítványaként 1942-ben szerzett diplomát. 

Görgényi a forradalmat és következményeit nagyfokú átéléssel, történelmileg hitelesen, az események dokumentumértékét megőrizve, ám azokat művészi rangra emelve tudta megidézni. A forradalom és a megtorlás, majd annak következményei jelenetről jelenetre, szinte riportszerűen kerülnek a néző elé az 1956-os történeti tablókon. A képeken tüntetések, felvonulók áradó tömege, utcai harcok, kivégzések és gyászmenetek jelennek meg.

Görgényi István 1956-os forradalmat tematizáló alkotásaiból a Pesti Vigadóban nyílik kiállítás, amely 2021. október 24-től látogatható. A Hazádnak rendületlenül elnevezésű tárlatot a Magyar Református Jövőért Alapítvány szervezi.

Szalay Lajos grafikái

Szalay Lajost a magyar grafika megújítójának tartják – az 1956-os forradalom ihlette rajzai a legismertebb és legtöbbet idézett képzőművészeti alkotások a témában. Érdekesség, hogy a Kossuth-díjas művész a forradalom kitörésekor Argentínában élt emigrációban, a történésekről rádióadásokból és az írott sajtóból értesült. Az általa elképzelt, a képekkel és szavakkal, fotókkal és írásokkal megidézett eseményeket szuggesztív rajzsorozatban rögzítette.

Az alkotás folyamatáról így beszélt Szalay:

“Megpróbáltam lerajzolni, amit hallottam, nem illusztráltam, a rádió által provokált hangulatban rajzoltam. A rajzokon rajta van az akkori hangulat, hallgattam a rádióban a híreket és rajzoltam. A rajzok a rádióhírekre érzett személyes megindulásom grafikus vetületei.”

Szalay művészetét világszerte elismerték, Pablo Picasso úgy fogalmazott, hogy “ha két grafikus neve marad fenn az utókornak a huszadik századból, a másik én leszek, ha csak egy, az Szalay Lajos lesz”.

 

Amberg József: Divatcsarnok

Amberg József elképesztő minőségben dokumentálja a súlyos harcok sújtotta Józsefváros utcáit, épületeit. Kiváló ceruzarajzokat készített a helyszíneken, október végétől egészen december elejéig dolgozott, majd a grafikák után otthonában készített élethű akvarelleket. Munkáinak nem csupán művészeti, de történeti értéke is jelentős.

Amberg József: Rákóczi út, A Divatcsarnok romjai a Rákóczi úton, a Luther utca felől

Borsos Miklós rajzai

Borsos Miklós a forradalom idején készült tucatnyi ceruzavázlata csupán halála után, véletlenül került elő. A művész A4-es rajzkartonra rajzolt 14 tusrajzot, amely a legközvetlenebb és legforróbb vallomás a forradalomról, írja a Magyar Szemle. A rajzok közvetlenül az utcán, az események helyszínén, a történések lázában születtek. Az alább látható, október 25-én fölvázolt rajzon a mozgó tankra nagy lendülettel fölkapaszkodó tömeg látható, néhányan lyukas zászlóval, az egyik följutó kitűzött egy zászlót a tank tetejére.

 

Kusztos Endre rajzai

A fiatal Kusztos Endre épp Budapesten volt rokoni látogatáson az ’56-os események alatt. Később barátainak elmesélte, hogy magukkal sodorták a forradalmi események és a vázlatfüzetébe lerajzolta a számára különösen megrázó, benne mély nyomokat hagyó történéseket. A skiccek aztán sorozattá álltak össze. 

Gyász (1956)

Marc Chagall: Mere et enfant (Anya gyermekével)

Marc Chagallt is megihlette 1956. Az ez évben készített grafika a forradalom borzalmait olyan szimbólumrendszerben fogalmazta meg, amelyet a legtöbb európai ember megért: a képen békegalamb óv egy gyermekét ölelő anyát egy égő város mellett. A litográfiát a Nemzeti Múzeum állította ki 2016-ban, ezelőtt még soha nem volt látható Magyarországon. Az alkotásra Gödölle Mátyás bukkant rá hosszú kutatás után a nizzai Nemzeti Marc Chagall Múzeum katalógusában.

Oskar Kokoschka

Az 1956-os magyar forradalom hatása alatt Oskar Kokoschka is készített litográfiát. Az osztrák expresszionista festő A betlehemi gyermek című művén az előtérben egy megtört arcú anya látható halott gyermekével, az úton halottak fekszenek, a háttérben pedig tankok sorakoznak. 

(A vezető képen Görgényi István egyik ’56-os festménye)