Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

A nemzeti himnuszra és alkotójára, Kölcsey Ferencre emlékeznek meg a magyar kultúra napjának alkalmából a költő nyughelyén, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szatmárcsekén vasárnap.

MTI

A Kölcsey Társaság, Szatmárcseke Önkormányzata és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat által közösen szervezett esemény délelőtt tizenegy órakor, az ökumenikus istentisztelettel kezdődik a szokásos helyszínen, a szatmárcsekei református templomban – olvasható a társaság honlapján. Az istentiszteleten igét hirdet Fekete Károly református és Fabiny Tamás evangélikus püspök, imát mond Szalay Kont református esperes, orgonán közreműködnek Varnus Xavér és Barnkopf Balázs orgonaművészek.

A megemlékezésen beszédet mond Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendező, a műsorban – a hagyományoknak megfelelően – Csikos Sándor színművész szavalja el a Himnuszt, majd a Debreceni Ady Endre Gimnázium Leánykarának műsorát hallgathatják meg a résztvevők. Az eseményen átadják a Kölcsey-emlékplakettet: az elismerést az a magyar művésztársadalom azon képviselői kaphatják meg, akik életművükkel és tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához. Tavaly Ágh István Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító vette át a Melocco Miklós szobrászművész által készített plakettet.

Az ünnepség folytatásaként koszorúzást tartanak a szatmárcsekei református temetőben Kölcsey Ferenc síremlékénél. Szatmárcseke mellett Nyíregyházán és Kisvárdán is tartanak megemlékezéseket és programokat a magyar kultúra napjának alkalmából. A felső-szabolcsi kisvárosban csütörtökön nyílik meg Fazekas Krisztián “. alkotni, alkotni, alkotni” című kiállítása, majd péntek délelőtt a Várszínház és Művészetek Házában nyílik meg a 44. Magyar Sajtófotó Kiállítás. Kölcsey Ferenc (1790-1838), a reformkor költője, politikusa és – jogi tanulmányokat is végzett – szónoka volt.

Kölcsey 1815-ben került testvéreivel megörökölt szatmárcsekei birtokára és rövid megszakításokkal haláláig élt ott. Műveinek nagy részét, közte a Himnuszt is, a hajdani Csekén alkotta. A Hymnus, a’ magyar nép zivataros századaiból című művének kéziratát 1823. január 22-én tisztázta le, ezt a napot 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük. Kölcsey Ferenc szövegét Erkel Ferenc zenésítette meg: a Himnuszt, az össznemzeti imádságot 1844. július 2-án a pesti Nemzeti Színházban mutatták be először.

Kép: himnusz.hu

 


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •