A magyarországi mozik után, január 31-én, kedden 20:48-tól a Duna is műsorára tűzi a Béke – A nemzetek felett című dokumentum-játékfilmet, amely olyan kérdésekre keresi a választ, hogy vajon mi történt a Franciaországba érkező magyar delegációval 1920. január 7-e után? Kik és milyen képet festettek a magyarokról a korabeli közvélemény előtt annak érdekében, hogy „eladható” legyen a nemzetcsonkítás? Hogyan jutottak el odáig, hogy a szerződést a felek 1920. június 4-én 16:32-kor aláírják a versailles-i Nagy-Trianon kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a La galérie des Cotelle-ben?
061.hu
A dokumentum-játékfilm eddig a történelmi tematikus televíziós csatornák és a streaming szolgáltatók zászlóshajója volt, a MEGAFILM azonban most a közszolgálati televízióban mutatja be azt a történelmi visszatekintést, amely archív felvételekkel, játékfilmes elemekkel, valamint magyar és francia történészek segítségével tárja fel azokat az akkori belpolitikai és külpolitikai körülményeket, amelyek Magyarország ezeréves történelmének legkatasztrofálisabb veszteségéhez vezettek. A tét: hogyan kényszerítették rá erre az erős és dacos nemzetre 1920-ban a trianoni békediktátumot? A különféle történelmi értelmezések különféle nézőpontok és érdekek alapján állítják be a történelmi tényeket. Aki tisztán szeretne látni, annak érdemes eljutnia a történelmi értelmezések esetlegességétől a valóság bizonyosságáig. A Béke – A nemzetek felett című dokumentum-játékfilm ezen az úton vezeti végig a nézőt az 1920-as trianoni békeszerződést megelőző és az azt formáló események rekonstruálásával, az archív felvételek beidézésével és a történész szakértők megszólalásával.
A mozipremier után számos közéleti szereplő is megszólalt, a Kossuth-díjas Nagy Feró úgy véli: ezt a filmet minden magyarnak látnia kell. „Ahogy kijöttem a moziból, elképesztően szélsőséges érzések fogtak el. Egyrészt szükség van az ilyen, és ehhez hasonló alkotásokra. Másrészt teljesen őszinte leszek; rettenetesen felhúztam magam. Hogy történhetett egy ilyen trauma a nemzetünkkel? Székely gyerekként teljesen átérzem ennek a tragédiának a súlyát. Hiszem, hogy jó úton járunk és hiszem, hogy XXI. század a magyarok évszázada lesz!” – vélekedett Feró a premier után.
„Bár egy anyaországinak is érzékeny ez a téma, egy erdélyi, vagy más határon túli magyar honfitársunknak pedig pláne drámai. Trianont nem lehet elfelejteni, és ha lehet ilyet mondani, nagyon tanulságos a jövőre nézve. Amikor kezdtem felnőtté válni, a hetvenes évek vége, nyolcvanas évek elején, akkor mi Marosvásárhelyen nagyon kemény diktatúrában éltünk. Minden, ami magyar volt, az bűnös, titkos volt. Gyerekként a családunk azon dolgozott, hogy mi ebből minél kevesebbet érezzünk, de azt mi is láttuk, hogy mikor nem volt kenyér vagy áram például” – idézte fel emlékeit Keresztes Ildikó színész-énekesnő.
„Ha azt mondják nekem, hogy Trianon, akkor az amputáció, a veszteség az első szó, ami eszembe jut. Példátlan, hogy egy ország, egy nemzet a területeinek két harmadát elveszítse. Ez egy trauma, amiről beszélni kell és a Béke- A nemzet felett pedig egy olyan film, ami összeköt minket, a magyar identitásunkat” – mondta Bokor Barna színművész.