A zenészkörökben jól ismert Gáspár Károly jazz zongorista, rádiós és újságíró szokatlan módon negyven évesen jelentette meg első lemezét. A The Outsider című album szerzője azonban érettségét nemcsak korának, hanem zenéjének is köszönheti, a lemezen szereplő mind a kilenc szerzemény jó értelemben véve vastagon idegborzoló. Zenei gyökereiről, új lemezéről és az ideális zeneválasztásról is kérdeztük Gáspár Károlyt.
AYHAN GÖKHAN – 061.hu
Édesapád bárzongorista, míg a te választásod már egészen fiatalon a jazzre esett.
Mindig elmondom, hogy zenész családból származom, a zeneszeretetem édesapám hatásának tudható be. Kiemelném, hogy a családban soha, egy percig nem erőltették a zenetanulást, engedték, hadd találjam meg a saját utamat. Mígnem aztán tizenhat-tizenhét éves korom körül szilárd meggyőződésemmé vált: mindenképpen jazz zenész leszek. Megismerkedtem a klasszikus zenével is, bár a klasszikus zenében rejlő sok-sok szabály miatt nem ezt a stílust választottam. Viszont rengeteg klasszikus muzsikát hallgatok, többek között Bach-ot, Mahler-t vagy épp Satie-t.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Nem győzik hangsúlyozni a zenéhez értő szakemberek, hogy a jazz alapja a klasszikus zene.
Én sem állítanék mást, azonban az improvizálás sok lehetőséget kínál a jazzben, olyan szabadságot teremt, amiben a saját elképzeléseinket tökéletesen, kötöttségek nélkül valósíthatjuk meg. A jazz lényege számomra a bennünk bújkáló érzelmek minél tökéletesebb visszaadása a zene nyelvén keresztül. Sokan ódzkodnak ettől, példának mondhatnám az általam is zseniális zenésznek tartott Chick Coreát. Virtuóz, temperamentumos, a technikai tudása páratlan, ellenben nem érzem nála az én megítélésem szerint nélkülözhetetlen érzelmi töltetet.
Egy időben hajón játszottál. A hajón szerzett tapasztalataidat a jazzkoncerteken is sikeresen meghonosítottad?
Egy jazztrió tagjaként zongoráztam a hajón, ahol is a közönségbarát játék jellemezte a fellépéseinket. Zenésztársaimmal, a helyzetnek megfelelően, a dallamosabb, szerethetőbb stílust részesítettük előnyben. Mindenképp nagy hasznát veszem a vendéglátósként szerzett tudásnak, például a közönséggel való kommunikácói során. Köztudott, a vendéglátóiparban elengedhetetlen a kapcsolatteremtés a vendégekkel. Minden egyes koncertemen fontosnak tartom, hogy a számok között beszéljek a közönséghez, legyen minél több emberrel szemkontaktusom, a darabok bemutatása mellett egy kis humort is csempésszek a műsorba. Több néző jelezte már felém az erre való igényt. A zenész, akár tetszik, akár nem, egy kicsit stand upos is.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Nem rég került a boltokba a Gáspár Károly Trió első lemeze. Kissé elhúztad a lemezkiadást…
Egyrészt soha nem erőltettem a lemezmegjelenést, most viszont úgy hozta a sors, hogy összeállt a The Outsider című kiadvány. A darabok a Budapest Music Centerben, remek körülmények között lettek felvéve, majd a Hunnia Records gondozásában jelent meg a korong. Másrészt azért vártam vele ennyi ideig, mert zeneileg mostanra jutottam el addig a szintig, hogy a lemezen szereplő, általam jegyzett darabok interpretálásával szemben nem emelhetek kifogást, úgymond elégedett vagyok. Azt tenném még hozzá mindehhez, hogy a lemez nem jöhetett volna létre a triót alkotó Horváth Balázs bőgős és Varga Bendegúz dobos áldozatos munkája és természetesen a hangmérnök, Szabó Viktor közreműködése nélkül.
A The Outsider cím meglehetősen provokatívan hangzik, tekintve, hogy te minden vagy, csak épp nem kívülálló, nem a semmiből robbantál be hirtelen a magyar jazzéletbe, annak jó ideje szerves részét alkotod.
Valamelyest kívülállónak tekintem magam. Ez alatt azt értem, hogy a hazai jazzvilág egyik köréhez, klikkjéhez sem tartozom. Sajnos nem egy zenész él abban a hitben, tévesen, hogy teljesítmény nélkül, alanyi jogon jár neki a rivaldafény és a közönség, a szakma elismerése. Ezektől a jelenségektől tudatosan igyekszem távol tartani magam, ugyanakkor megpróbálok integratív személyiségként lenni jelen a hazai jazz világában.
Fotó: Horváth Péter Gyula
John Coltrane A Love Supreme című darabját vallási, spirituláis kinyilatkoztatásnak szánta. A te zenédben a hit mennyire játszik kulcszerepet?
Szeretném, ha megjelenne, azonban eddig direkt módon nem utaltam erre a játékomban. Az ilyesmivel nem árt körültekintően bánni, hiába tartom magam Istenhívőnek, ha a közönség soraiban valaki másképp gondolkodik erről. A hit magánügy.
Egy éve a Karc FM-en vezetsz JazzKarc címen műsort. Könnyű a saját ízlés összeegyeztetése az objektívebb felfogással?
Arra törekszem, hogy ne az én zenei ízlésem tükröződjön a műsorban. A jazz minden műfaját igyekszem felölelni a meghívott, portrészerű keretek közt bemutatott vendégekkel. Igyekszem úgy vezetni a műsort, hogy laikus és szakértő egyaránt örömét lelje benne. Annyi cenzúrát engedek meg magamnak, hogy a kitüntetett figyelemre az én szakmai megítélésem szempontjából nem igazán érdemes művészt nem hívom meg.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Gonda János Mi a jazz? című könyvében külön részt kap a zenehallgatás. A kezdő jazzhallgatóknak mit üzensz?
Akik még nem ismerik a jazzt, eleinte a könnyebben befogadható előadók közül válasszanak. Vokális művészek közül például Ella Fitzgeraldot érdemes elsőnek meghallgatniuk, majd, ha valaki magasabb fokozatra kapcsol, jöhetnek a hangszeres zenészek, Oscar Peterson vagy Errol Garner zenéje például. A lazább daraboktól a komoly figyelmet és felkészültséget igénylő free-jazzig vezet a hosszú, számtalan meglepetést tartogató út. A jazz univerzuma kiismerhetetlen, bármikor feltűnhet egy-egy kevésbé ismert, annál érdekesebb és meglepőbb égitest. Számomra is tartogat még újdonságokat a műfaj. És, hogy egy idő után hogyan ítélje meg a zenehallgató az előadói minőséget? Azt szoktam mondani, hogy minden embernek olyan automatikus kontrollal kell rendelkeznie, ami segítségére siet abban, hogy elválassza a jót a rossztól, az igazi tehetséget a bóvlitól.
Baj, ha változatlanul egy szűk réteg tart igényt a jazzre?
Nem hinném, hogy baj lenne, ha végigtekintünk a műfaj történetén, azt látjuk, hogy a jazz mindig is egy réteg ízlésvilágának felelt meg. A megértése és a megszeretése hatalmas türelmet kíván. Bár aki veszi hozzá a fáradtságot, nagyon jól dönt, egy különleges ajándékokat tartogató, szenzációs világ mélyére érkezhet meg.