Nem az eszkimóknak van a legtöbb szavuk van a hóra, hanem Térey Jánosnak. A Legkisebb jégkorszak című verses regényében nemcsak Magyarországból lesz téli berek, hanem Európából is.

PÁN – 061.hu

A hipnotikus erejű könyv a jég, a hó és a fagy idáig legteljesebb művelődéstörténeti feltárása, de ha csak ez lenne, akkor A Legkisebb Jégkorszak legfeljebb izgalmas lenne, de a könyv ennél sokkal több: megrázó. Egy olyan országot mutat be, aminek adóalanyai egykoron azt gondolták, hogy fagypont fölött övék a világ, de aztán a szocializmus hidegháborús jégkorszaka véget ért, helyette itt van a rendszerváltás utáni magyar vadkapitalizmus száraz jege, annak illúziója, hogy mennél feljebb lakik a magyar, (például a káprázatosan rideg Svábhegyen), annál inkább azt hiszi, hogy az elithez tartozik, miközben magyar elit nincs.

Hiába vannak fogadások, szeretet lakomák, karácsonyi trakták, hiába csilingelnek az ezüst kanalak, a karácsonyfa díszek és az olcsó bókok a követségi vacsorákon, magyar elit megszűnt, szétszéledt, ki tudja mikor.

Kultúra van, de olyanok, akik hordoznák, és ténylegesen meg is élték, és önazonossá váltak vele, nos, azokat már agyonverték Sopronkőhida mellett 1944-ben, vagy elmentek Olaszországba 1948-ban, onnan pedig az Egyesült Államokba, vagy a katedrátról lelépve hagyták itt 1956 novemberében a sírt, hol elsüllyedt a nemzet.

És akik itt maradtak, nem kapcsolták le a villanyt, 25-ös izzók fényében volt idejük 40 évig gondolkodni. Máig nem heverték ki a magukra hagyottságot, miközben be kellett lakni a konzulátusokat, el kellett foglalni a tanszékeket és a polgármesteri hivatalokat. Minden, ami itt maradt, megfagyott, eltört ötvenhat darabra, vagy még ennél is több részre esett szét, amit a jég sem ragaszt össze, mert nincsenek emberi kapcsolatok, nincsenek generációs bajtársi találkozók.

Nincsenek emberi viszonyok, viszont úgy kell tenni, mintha lennének. Erről a mintha-életről szól Térey János A Legkisebb Jégkorszak című verses regénye, amiben nem a választási eredmények hozzák el a földrengésszerű társadalmi változásokat, hanem a vulkánkitörések. A kontinens lehűl, és ebben a természet kínálta társadalmi kísérletben megnézhetjük milyen a morális állóképességünk, érzelmi immunháztartásunk és a stressztűrő képességünk.

Azt már különböző diktatúrák lágerkörülmények között megvizsgálták, hogyan reagálnak a végtagok a fagyra, de azt csak természet kérlelhetetlen terrorja mutatja meg, hogyan reagál egy ország, egy kontinens valamire, ami már nem gyakorlat, hanem élesben megy. Milyen lesz a csoportdinamika, megtaláljuk-e a vészkijáratokat? Kapunk-e annál bölcsebb tanácsot hóviharban, hogy senki ne hagyja el az autóját, és ha kifogy a benzinje, szálljon át egy másik autóba.

Heltai Jenő 1944-es naplóbejegyzése szerint Jókai Mór találta ki a mesebeli Magyarországot, ami valójában sosem létezett. Térey megmutatja milyen valójában ez a bizonyos ország, milyen a magyar fagyvalóságban a szívrablás. De valójában egyetlen realitás létezik, az állandó menekülés a farkasok elől, csak a Baradlayék helyett mi ülünk a szánkóban, és dobálunk le mindent a farkasoknak. Először a kultúrát.

A Legkisebb Jégkorszakról évekig lehet szüretelni, felfejteni a pop-kulturális eredőit, a komplex rock and roll mátrixát. Például a Budadest, fuck the rest! – rigmust Robbie Williamstől hallottuk az egykori Népstadionban megtartott koncertjén, míg Patricius és Fabriczia szereplők a Viva egykori műsorvezetőjére és egy reklámszakemberre utalnak, akik egyszer közösen vezették a Nagy Britmánia című programot. De legalább ennyi utalást írhatunk fel arra a jégvirágos ablakra, amin kitekintve nemcsak a megdermedt, megváltozni képtelen országot látjuk, hanem Izland és a mediterránum egy-egy vulkánját is. Térey jégvarázsa amellett, hogy trendkalauz, egyben sztárépítészekkel újragondolt jégből készült butikhotel is, aminek nemcsak a minibár és a Biblia a kötelező tartozéka, hanem az egyetemes kultúra elmúlt kétezer éve.

A Legkisebb Jégkorszak főleg az Asztalizene és a Protokoll már ismert szereplőit mozgatja, inkább A Nibelung-Lakópark rokona, Térey bámulatos eleganciával megírt új könyve nem egy étteremben játszódó nemzedéki osztálytalálkozó, még csak nem a Külügyminisztérium diplomáciai szertartásrendjét írja fölül. A játéktere az európai civilizáció, illetve a verses regény fókuszába emelt Buda. A főszereplő nem Mátrai Ágoston és nem is Fruzsina, még csak nem is a svábhegyi körmagyar képzelt politikusai, hanem maga a jég, amit nem a vulkánok és éghajlati változások idéznek elő, hanem mi, magunk.  Térey János segít abban, hogy átlássunk ezen a bizonyos jégen. A Legkisebb Jégkorszak korszakos mű, méltó párja korábbi főműveinek, a Paulusnak és A Nibelung-lakóparknak.

Térey János

A Legkisebb Jégkorszak

Jelenkor

620 oldal 3990 Ft