Friss hír, hogy kihozták London középtávú fejlesztési terveit, és az egyik, talán legizgalmasabb projekt az, amely révén a metropolisz használaton kívüli metróvonalait föld alatti bringa-útvonalakká alakítva tennék könnyebbé a közlekedést két keréken a brit fővárosban. Összeállításunkban a világ hasonló projektjeit összegezzük, s itthon is körbenézünk: mi a jelen, és mit hozhat a jövő?
SZILÁGYI ANDRÁS – NULLAHATEGY
London közlekedése – ezt az ott élő magyarok is igazolhatják – katasztrófális. A város szerkezete sok girbegurba utcát, szűk, egyirányú utcát tartalmaz, közel sem olyan átlátható és világos, mint mondjuk Párizs vagy Budapest esetében. Azonban a kerékpáros közlekedés XXI. századi forradalma, és nem kevéssé a közösségi közlekedés borsos árai miatt, a két keréken gurulás a brit fővárosban is hatalmasat fejlődött. A föld felszínén azonban szinte lehetetlen a közlekedés radikális átszervezése nélkül, a torlódásokat elkerülve fejleszteni a kerékpáros közlekedést. A Gensler tervező cég új projektjével azt sugallja, hogy talán – egyenlőre csak talán – de a föld alatti bringasztrádák jelenthetnének áthidalást a forgalmas csomópontok között. A projekt neve London Underline, a projekt lényege, hogy a bringautakat és a forgalmas csomópontokat London elhagyott cső alagutai révén kapcsolja össze a város alatt. Miközben a terv ugyan még mindig spekulatív, mégis utópisztikus bepillantást nyerhetünk a látványtervek révén a fiatal londoniakkal zsúfolt alagutakba. A London Underline az utóbbi napokban egy fokkal közelebb került a megvalósuláshoz mivel elég komolyan veszik újabban bizonyos körökben. A hét elején a Gensler elnyerte a Legjobb Konceptuális Projekt díját a London Planning díjátadóján.
Óvóhelyből bringaút?
A projekt története is meglehetősen érdekes: az eredete az úgynevezett „Blitz” azaz a londoni bombázás idejére nyúlik vissza, amikor a nagy óvóhelyek között, melyekben akár többezer ember is tartózkodott a német bombázások idején, a használaton kívül eső metróvonalak összekapcsolásával hoztak volna létre biztonságos közlekedést a menhelyek között. Pár ezek közül el is készült, de a projekt a háború után abbamaradt, s most ezek a használaton kívüli alagutak posztapokaliptikus föld alatti városként hálózzák be Londont. Ezeket az alagutakat használná a Gensler cég, miután a főleg keskeny nyomtávú, a mi Földalattinkhoz hasonló alagutakat már nem használja többé a londoni Underground. A revitalizált földalatti városban párhuzamosan futnának gyalogos és kerékpárutak, a megállókban kávézók és click-and-collect, azaz internetes áruházi pontok létesülnének, ami serkentené az online vásárlást is. Ez a komplex fejlesztés segítene abban, hogy az alagutak pénzügyileg is életképesek legyenek, pláne, hogy – a tervek szerint – minden utat kinetikus burkolat fedne, amely felhasználja a lépések és a kerékpárabroncsok súrlódása által létrehozott energiát, villamosságot termelve a sötét alagutak kivilágításához. Az alagutakat a ma is működő nagyobb metróállomásokon keresztül a felszínről lehetne megközelíteni, ahol az úgynevezett Boris Bike-ok (a londoni Bubi) bérlésére is lehetőség nyílna minden szakaszon.
A fejlesztés azonban bármennyire is nagyívű és igencsak rentábilisnek is tűnik, jelenleg mégis túl drága, hisz sok helyen újabb alagutakat is kellene fúrni. Ezen túl még nagyobb probléma az, hogy – főleg Dél Londonnál – az alagutat elhagyva szinte lehetetlen tovább folytatni a felszíni kerékpáros közlekedést a felszíni infrastruktúra hiányosságai miatt. A befektetők szerint tehát célszerűbb elébb ezeket felfejleszteni a kívánt szintre, mielőtt a London Underline tervét valóra váltanák.
Megvalósult álmok: bringautak és hidak a Nagyvilágban
A londoni álmok tehát lehet még pár évig a tervezők fiókjaiban maradnak, Európa és a világ más városaiban azonban sorra jönnek létre olyan gyalogos és bringás közlekedést fejlesztő projektek, amelyek sikeresen revitalizálják egy adott város korábban halódó közlekedését.
Peace bridge, Calgary, Canada
A kanadai Calgary „Béke hídja” például egyszerre vegyíti a helyi, fedett deszkahidak hagyományát a legmodernebb technológiákkal. A 126 méter hosszú építmény kettős spirálszerkezetet használ, melyben üveg-levelek biztosítják a természetes fény beszüremlését, miközben védenek az időjárás viszontagságai ellen. A híd közepén 2,5 m széles kerékpárút fut, míg a gyalogosok a híd két oldalán közlekedhetnek gyönyörködve a kilátásban.
Melkwegbridge, Purmerend, Hollandia
Ez a híd biztonságosan elválasztja a kerékpárosok és a gyalogosok útvonalát, melyek egymástól függetlenül futnak, ugyanakkor könnyű átjárást biztosít az alatta haladó hajók számára. A kerékpáros sáv kettéválik, és a hídfők mólókhoz kapcsolódnak a csatorna mindkét oldalán, hogy a csónakok áthaladhassanak, sőt kiköthessenek alatta, miközben egy 12 méteres boltív biztosítja a zavartalan gyalogos közlekedést.
Hovenring Bridge, Eindhoven, Hollandia
A hovenringi létesítményt ésszerűbb lenne „lebegő körforgalomnak” hívni. Az Eindhovenben található kerékpáros csomópont sokkal inkább emlékeztet a nagy autópályák fordulóira, semmint egy külvárosi kerékpárútra. A 72m átmérőjű tárcsa lehetővé teszi a kerékpárosok számára, hogy könnyedén át tudjanak haladni Hollandia egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja fölött.
Arganzuela bridge, Madrid, Spanyolország
Az Arganzuela a leghosszabb, a madridi Manzanares Parkba tervezett hidak közül, melyek egy újonnan fejlesztett rekreációs és szabadidős területen futnak. Az új park létrejöttét az tette lehetővé, hogy a város egyik legfontosabb autópályáját bevezették a földfelszín alá, hasonlóan a korábban általunk már közölt hamburgi példához, és ahhoz a tervhez, mely az M3-as és az M5-ös budapesti bevezető szakaszaival kapcsolatban a magyar útfejlesztők agyában is megfordult.
A „8 House (8-tallet)” épület. Koppenhága, Dánia
Az ebben az új appartmanházban élő lakók a bejárati ajtótól az utcáig tekerhetnek anélkül, hogy le kéne szállniuk a nyeregből, ami annál is érdekesebb, mert ez akár 10 emelet magasságot is jelenthet. A teljesen kerékpárbarát társasházban a folyamatos kerékpárút mellett teraszos kertek és erkélyek kész kis zöldfolyosót alkotnak.
„Bike Fixtation” – különböző helyszíneken az USA-ban 2011 óta
A „Bike Fixation” pontok egy új vállalkozás részei Amerikában, mely az ott is reneszánszát élő kerékpáros közlekedés igényeit hivatott kielégíteni. Ezek a bringapontok tulajdonképpen önkiszolgáló kerékpárjavító állomások, ahol a leggyakoribb alkatrészeket, mint a bovdenek, csövek és világító testek olyasmi gépekből lehet beszerezni, mint az italautomaták. Ezen automaták mellett van egy szabadon használható munkaállvány, egy sor szerelőeszköz és egy kompresszor is.
Brygge Bridge, Koppenhága, Dánia
Amikor 2006-ban elkészült, a Brygge volt az első híd, ami a koppenhágai kikötőben épült 50 éve. Talán nem meglepő, hogy a magát a „városi kerékpárosok Európai fővárosának” tartó városban ez a létesítmény is a kerékpárok és a gyalogosok kizárólagos használatára jött létre.
Gemenci híd, Baja, Magyarország
Az épülő bajai híd a Petőfi-szigetet (Zöld belvárost) és a Nagy Pandúr-szigetet köti össze a gyalogosok és kerékpárosok számára, ezáltal könnyen elérhetővé téve a Gemenci tájegység egy kevésbé látogatott részét a turisták, kirándulók számára. A megvalósuló híd a Baja belterületén lévő, mesterséges vízi utat, az ún. Türr-átvágást, helyi nevén a „Tejest” szeli át. A híd két támaszú, felsőpályás ívhíd lesz. A szerkezet két végén a pályalemez olasz bástyákhoz hasonlító pillérekhez csatlakozik, melyek platformjai közösségi tereknek adnak majd helyet, kerékpár tárolókkal, padokkal. A híd hossza 72,4 méter lesz, teljes szélessége pedig 7 méter, a korlátok közötti szélessége 3,5 méteres lesz. A projektelem bekerülési költsége – a város honlapja szerint – 630 millió forint.
Tiszavirág-híd, Szolnok, Magyarország
Mára Szolnok egyik jelképévé vált a szolnoki Belváros kiterjesztését, és a Tisza túlpartján lévő hatalmas parkot összekötő „Tiszavirág híd”. A szolnoki gyaloghíd formája a „tiszavirág” motívumra utal. A medernyílás kifelé döntött ívei a kábelsíkok erezetével a szárnyakat, a rácsozással felbontott merevítő-tartó pedig a rovar bordázott testet szimbolizálja, mely a város felőli hosszabb feljáró „farok-részében” ér véget. A híd ennek megfelelő karcsú, légies szerkezet. A városban minden évben megrendezik a „Tiszavirág” fesztivált, melynek a híd környéke a közeli színházzal és a szecessziós zsinagógából kialakított kiállítási épülettel a város egyik kulturális központja. A 186 méter mederfesztávú, összesen 445 méter hosszú, 5 méter széles építmény mára a város egyik jelképe lett.
Mikor lesz Budapesten gyalogoshíd?
Sajnos erre a kérdésre a válaszunk hasonló, mint a londoni fejlesztőknek: majd egyszer. Több, hosszú távú és régóta meglévő terv van Budapest belvárosában hasonló épület létrehozásáról. A korábbi városvezetés komolyan fontolgatta a Lánchíd „gyalogosítását” ugyanakkor ennek megoldásához valószínű gyorsközlekedési alagutakat kellene fúrni a Duna alá, hogy a Belváros forgalmát arra lehessen terelni. Amikor a 2010-es év Kulturális Főváros pályázatára Budapest is benyújtotta a saját projektjét (a győztes végül Pécs lett) a Várbazár és Vigadó közti gyalogos és kerékpáros híd futurisztikus látványtervei hasonlóan szították fel az érdeklődést, mint most a londoni tervek.
Ezt az elképzelést a Tarlós István féle városvezetés sem vetette el teljesen, de ma sokkal inkább az újlipótvárosi Dráva utca folytatásában Angyalföldet a Margit szigettel összekötő gyalogos és kerékpárhíd ötlete tűnik reálisabbnak. Reméljük, hogy egyszer Budapesten is épülnek hasonló impozáns és látványos hidak, bár talán szépségük mellett jobban fogunk örülni annak, hogy Budapesten is gyorsabbá és biztonságosabbá válhat a kerékpáros és gyalogosközlekedés.
