Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Gyászünnepséggel, emléktáblák avatásával és koszorúzással emlékeztek meg Kárpátalja magyar férfilakosságának 1944. novemberi, szovjet lágerekbe történt elhurcolásáról szombaton Szolyván, a deportáltak egykori gyűjtőtáborának helyén létesített emlékparkban.

MTI

Az emlékünnepségen Megyesy Jenő miniszterelnöki megbízott tolmácsolta Orbán Viktor kormányfő üdvözletét a több mint hetven évvel ezelőtt ezekben a novemberi napokban a sztálini terror áldozatául esett hozzátartozóikra emlékező kárpátaljai magyaroknak. Fontosnak nevezte, hogy az Országgyűlés 2016-ot Gulág-emlékévvé nyilvánította, mert ezáltal – az emlékezés mellett – a fiatal nemzedékek is megérthetik, mi történt a második világháború után. Azért is fontos az emlékezés, hogy többé ne ismétlődhessenek meg az 1944-1945-ben történtek – tette hozzá.

 “Az egykori gyűjtőtábor helyén létesített emlékparkban állva, az egykor elhurcoltak reménytelen, kiszolgáltatott helyzetébe belegondolva még annyi évtized után is összeszorul az ember gyomra” – mondta a miniszterelnöki megbízott, rámutatva, hogy milyen sokan voltak azok a hozzátartozók, akiktől valakit örökre vagy akár egy évtizedre elszakítottak. Ehhez járult még az is, hogy évtizedekig nem volt szabad beszélniük a fájdalmukról az elhurcoltaknak – idézte fel. Megyesy Jenő kiemelte: csak a cselekvő magatartás, a jó ügyért való küzdelem tarthat fenn egy nemzetet vagy hazát, mert ez a közösségépítés része. Ennek tükrében nagy tett volt a szolyvai emlékpark létrehozása, a kiépítése érdekében az elmúlt 25 évben végzett kemény munka – mondta.

Szolyva, 2016. november 19. Résztvevõk a Kárpátalja magyar férfilakosság 1944. novemberi, szovjet lágerekbe történt elhurcolása emlékére állitott emlékmûvet az egykori gyûjtõtábor helyén létesített emlékparkban tartott megemlékezésen Szolyván, 2016. november 19-én. MTI Fotó: Nemes János

MTI Fotó: Nemes János

“Korunkban is számos kihívással kell szembenéznünk, s biztos, hogy ezzel az elkövetkező generációk is így lesznek. Ezért is kell a szolyvai emlékmű, s nemcsak hogy emlékezzünk, hanem hogy tanulságot is szerezzünk kitartásból, túlélésből, reményből, hogy a hasonló tragédiák a jövőben elkerülhetők legyenek, azoktól a magyarság megóvható legyen” – hangsúlyozta a miniszterelnöki megbízott. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője rámutatott: 72 éve, két emberöltővel ezelőtt hurcolták el a kárpátaljai magyar és német férfiakat, és az első emberöltő alatt a kárpátaljai magyaroknak nem volt szabad beszélniük a velük történt tragédiáról.

Szerinte annál nagyobb erővel törtek felszínre az emlékek 1989 után, amikor a központi szolyvai emlékhely mellett minden kárpátaljai magyarlakta településen emlékműveket állítottak az 1944 novemberében elhurcolt és elpusztított férfiaknak. “Mártíroknak nevezzük őket – folytatta -, mert volt választásuk, elmenekülhettek volna szülőföldjükről, vagy megmenekülhettek volna, ha megtagadják nemzetiségüket, vallásukat. De nem tették, mert meg akartak maradni magyarnak, s ezzel a magatartásukkal nekünk, ma élő nemzedékeknek is példát mutatnak, hogy küzdjünk nyelvi, oktatási jogainkért, a szülőföldünkön való megmaradásunkért” – hangsúlyozta.

Méltatlannak nevezte, hogy Ukrajna a mai napig nem követte meg, nem rehabilitálta állami szinten az ártatlanul elhurcolt kárpátaljai magyarokat, jóllehet a kárpátaljai magyar parlamenti képviselők mindent megtettek, hogy ez megtörténjen. Emlékeztetett arra, hogy már egy éve az ukrán parlament előtt van a megfelelő határozattervezet, de azt annak ellenére sem tűzték napirendre, hogy Keskeny Ernő kijevi magyar nagykövettel együtt minden követ megmozgattak ennek érdekében.
   
Az emlékünnepségen ökumenikus szertartás keretében felavatták az emlékpark újabb 60 emléktábláját, amelyekre azoknak a ruszin-ukrán nemzetiségű egykori magyar honvédeknek és zsidó munkaszolgálatosoknak a nevét vésték fel, akiket 1944-ben hurcoltak el a Gulágra a szovjet katonai hatóságok. A fekete márványtáblákon több mint 3900 név olvasható 395 kárpátaljai településről. Ezzel közel tízezerre bővült azoknak az áldozatoknak a száma, akiknek a nevét a szolyvai emlékparkban eddig megörökítették. A megemlékezés, amelyen közel ezren vettek részt Kárpátaljáról és Magyarországról, koszorúzással és gyertyagyújtással zárult.

Kép: Nemes János / MTI

 


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •