Digitálisan felújítva, az eredeti és zseniális magyar szinkronnal látható újra a mozikban a Kelly hősei, minden idők egyik legszórakoztatóbb (kvázi) háborús filmje. Hogy a Clint Eastwood, Telly Savalas, Donald Sutherland főszereplésével és más korabeli kedvencekkel forgatott sztárparádé elkerülte az Elfújta a szél és más korszerűtlennek nyilvánított filmklasszikus sorsát, már csak azért is figyelemreméltó fejlemény, mivel a még élő főszereplő egy deklarált trumpista pista, „hősei” pedig végül lepacsiznak egy SS-szőke Tigris-zsokéval. Ajh, nehéz átlátni a káoszt, mi mindenesetre összedobtunk egy kis összefoglalót és még 10 érdekességet a filmről, amely ma is éppoly szórakoztató, mint volt 40 évvel ezelőtt.

MAPET – 061.hu

Vietnam hatására a 70-es évek elején Hollywood már a háború értelmetlenségét hirdette, sutba dobva a harc jogosságát igazoló nemes, hazafias érzelmeket, a szemléletváltást pedig olyan humorban, vérben és sztárokban gazdag filmek propagálták, mint A 22-es csapdája, a M.A.S.H. vagy a Kelly hősei. Bár utóbbi tökéletes képet festett a korabeli amerikai hadseregről: egyes tisztek mohóságáról,, a németeknél gyengébb fegyverzetről, s arról, hogy a légierő bizony olykor saját csapatait bombázta, a filmnek valójában sem a háború valóságához, sem a rablós zsánerhez nincs sok köze, inkább egy nácik által őrzött bank kifosztásával végződő kincsvadászos kalandfilmről, egy vicces háborús heist-moziról van szó nagyon jó dumákkal és karakterekkel. Clint Eastwood, Telly Savalas, Donald Sutherland és a többi szereplő rakoncátlan cowboyfiguráinak magánakcióját az az egyszerű üzleti szemléletmód vezeti, hogy ha már vásárra viszik a bőrüket, némi vagyont is gyűjtsenek maguknak a boldog békeidőkre. Egy 16 millió dollár értékű aranyrúdkészletért indulnak harcba, a gond csupán annyi, hogy a szajré a német vonalakon túl pihen egy Királytigrisekkel őrzött faluban…

  • A forgatás a különutas Jugoszláviában, Isztrián zajlott, aminek az ideális helyszín mellett költségtakarékossági okai voltak, illetve a tankok is szerepet játszottak benne: mivel a készítők nem tudtak Tigriseket szerezni, a jugoszláv hadseregtől szereztek be átalakított szovjet T−34-eseket erre a szerepre. A praktikus okok egyike, hogy a filmet Jugoszláviában forgatták, az volt, hogy Tito hadserege 1970-ben még mindig nagy mennyiségű, az amerikaiaktól beszerzett Sherman-tankkal rendelkezett.
  • A film elején Bazi Joe (Telly Savalas) Michelin turistakönyvből próbálja belőni a pihenőhelyeket Nancy városában. Ez sem légből kapott motívum a filmben, a szövetséges csapatok ugyanis ezeknek a nyomtatványoknak a segítségével tájékozódtak Franciaországban. Az utolsó, 1939-es kiadást nagy példányszámban újranyomtatták, és a D-day előtt szétosztották a szárazföldi egységek között, mert számoltak azzal, hogy a visszavonuló németek megtévesztésül átbuherálják az útjelzéseket.
  • A forgatáson használt Tigrisek valójában szovjet T-34-esek voltak, amiket a jugók szakemberei roppant részletesen átalakítottak. Jóval részletesebben, mint az egy évvel korábban ugyanitt forgatott koprodukcióban, A neretvai csatában, vagy mint A halál ötven órájában: az amerikai Shermaneket ebben M24-es Chaffee harckocsikkal, a Tigriseket pedig átfestett amcsi M47-es Pattonokkal helyettesítették (Kurszk után a németek nemigen dúskáltak a harckocsik Rolls Royce-ában, 1965-re pedig mutatóban sem akad ilyen)
  • A Tigris tank lövegtornyát mozgató villamos motor zaját újrahasznosították: később A bolygó neve: Halálban (1986) hallhattuk viszont a rakodógép hangjaként, amivel Ripley meglapogatta az alien anyakirálynőt.
  • Az MGM filmstúdió húsz percet vágott ki a filmből (akadt például több meztelen nős jelenet és egy igen fontos női főszereplő is, ám Ingrid Pitt karakterét végül kihúzták a sztoriból) és megváltoztatta a címet is. Eredetileg a The Warriors (A harcosok) címen futó produkció Kelly’s Warriors (Kelly harcosai) lett az utómunkálatok idején, mielőtt nem sokkal a premier előtt megkapta volna a végleges és ironikus címét (Kelly „hősei” valójában szedett-vedett szerencsevadászok, szeretetre méltó csirkefogók valamilyen hendikeppel).
  • Eastwood egy interjúban megemlítette, hogy csalódott a végső vágásban, mivel szerinte a törölt jelenetek mélységet adtak a karaktereknek, és sokat hozzáadtak a filmhez.
  • A színész csak azért vállalta el a szerepet, mert eredetileg barátja és kedvenc rendezője, Don Siegel ült volna a rendezői székben, ám egy másik forgatás miatt összekülönbözött az MGM-mel. Eastwood kiszállt volna, de nem akart nagyot bukni, így végül maradt – és nem is bánta meg, hiszen Kelly karrierje egyik legismertebb szerepe lett.
  • Eastwood nagyjából korábbi spagetti-westernjeiben hozott karakterének modernizált változatát hozza Kellyként: bizonyos beállítások, jelenetek és zenei betétek leplezetlen főhajtások Sergio Leone és Ennio Morricone előtt. Mellette leginkább a dörzsölt és masszív Bazi Joe (Telly Savalas), a fukar Vaskalap (Don Rickles) és természetesen Csodabogár (Donald Sutherland) uralja a vásznat
  • A hangyás és kiszámíthatatlan Csodabogár figurája bizonyos szinten a hippikorszak előfutárának is tekinthető, nem csoda, hogy a közönség messze magasan őt szerette a leginkább a csapatból: maga Sutherland valósággal lubickolt a szerepben, így Brian G. Hutton végül nagyobb teret is engedett neki az eredetileg tervezettnél. Számára 1970 mindenképpen a kiugrás évét jelentette: miután pár évvel korábban A piszkos tizenkettővel Hollywood felfedezte magának a kanadai színészt, a Kelly hőseivel párhuzamosan 1970 másik nagy háborús szatírájában, a M.A.S.H.-ben is főszerepet kapott.
  • Sutherland számára egyébként nem volt könnyű a forgatás: először olyan súlyos vírusfertőzést kapott, hogy kollégái attól féltek, belehal, a színész akkori feleségének, az idén elhunyt Shirley Douglasnek (Keifer Sutherland édesanyja) is jelezte táviratban, hogy valószínűleg nem látják egymást többet. Nem sokkal később arról kellett értesülnie, hogy neje ellen büntetőeljárást indítottak az Államokban, mert illegálisan akart fegyvert szerezni a Fekete Párducok radikális polgárjogi mozgalma számára.