Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 301
  •  
    301
    Shares

Az Övék a Mennyek országa című különleges és egyedülálló, több helyszínen forgatott dokumentumfilm-sorozat utolsó része a Szíriában élő keresztények mindennapjait mutatja be. Interjúnkban a film készítője, Siklósi Beatrix szerkesztő riporter, az MTVA csatornaigazgatója és főszerkesztője beszélt a Szíriában kialakult helyzetről, a kereszténység fontosságáról és a hitükért meghalt vértanúkról is.

AYHAN GÖKHAN – 061.hu

Legújabb filmjük a Szíriában élő keresztények bemutatására vállalkozott.
Kezdjük az elején! A kereszténység védelmét politikusként is szívügyének tekintő Hölvényi György európai parlamenti képviselő vetette fel a közel-keleti keresztényeknél teendő látogatás ötletét, és ehhez csatlakozott Sajgó Szabolcs és Böjte Csaba atya egy stáb kíséretében. Az első állomás Irak volt, ahol még javában folyt az Iszlám Állammal szembeni, rengeteg halálos áldozatot követelő, minden tartalékot felemésztő háború. Egyszeriben akkor és ott tudatosodott bennünk az országban végbement pusztítás. Ma már tény: a huszonegyedik század legüldözöttebb vallása a kereszténység. Európa, beleértve Magyarország, keresztény értékeken alapszik, s félő, a keresztény gyökereinek a megtagadása magával vonja önmaga megtagadását. A Közel-Kelet általunk bejárt térsége a kereszténység bölcsője, ezért is kötelességünk odafigyelni az ott élő emberekre. Szomorú, de a világ vezető tévétársaságai hátat fordítanak a térség súlyos problémáinak, nem szentelnek kellő figyelmet az üldöztetésnek kitett keresztényeknek.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Ha találgatásokba bocsátkozunk, milyen okokat említene?A téma valamiért nem illik bele az általuk képviselt értékrendbe. Akár tetszik, akár nem: a világ egyik vezető vallása a kereszténység, ami épp ki van téve a mindennapi támadásoknak, s jó lenne, ha ezt mindenki tudomásul venné, értesülést szerezne erről a súlyos krízisről.

Könnyű volt megszervezniük az utat?
Nekünk a kinti egyházi vezetők segítettek az út megvalósításában, ami, mondanom sem kell, nem volt egyszerű.

A biztonságot nem tudták garantálni…
Kaptunk kísérőt, de fegyveres testőr nem volt velünk. Aleppó nem attól sokkoló, hogy egy valaha virágzó város most romokban áll, attól megdöbbentő, hogy romok látványa tárul az ember szeme elé. A biztonságos világból érkező ember nehezen foghatja fel, hogy az itt élő emberek nap mint nap drámai helyzettel néznek szembe. Több olyan helyen jártunk, ahol már mutatkoztak az újjáépítés halvány jelei. A helyiek bíznak abban, hogy ismét jó lesz minden, nem vesztették el a békésebb jövőbe vetett hitüket.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Magyarország is kiveszi részét a közel-keleti keresztényeknek nyújtható segítségből.
A magyar segítség az üldözött keresztények támogatására vállalkozott, ösztönözve a helyben maradást. Jordániában például az egyik iskola újjáépítése magyar pénzből valósulhatott meg.                             

Milyen elvárásokkal vágtak neki az útnak, sikerült-e minden feladatul kitűzött célt maradéktalanul teljesíteniük?
Egyrészt az ott kialakult, meglehetősen bonyolult helyzetről kívántunk tájékozódni, másrészt úgynevezett missziós szándék vezetett minket. Kevesen tudják, ezért most elmondom, hogy a helyi közösségek rendkívüli hálát éreznek a hozzájuk érkező, az ő életükre kíváncsi európaiak iránt. Egy ilyen kis ország, mint Magyarország együttérzése is erőt ad nekik, annak az élményét teremti meg, hogy nincsenek egyedül. Mindenki a maga módján, a maga eszközeivel segít. A médiában dolgozó emberek a hiteles tájékoztatás formájában segíthetnek a szíriaiakon.

Ebből arra következtethetünk, hogy a helyiek nincsenek haraggal sem Nyugat-Európa, sem az Egyesült Államok felé.
Döbbenetes, de ezek az emberek nem követelőzőek, a gyűlöletnek nyoma sincs bennük. Közösségük egy nagyon összetartó közösség. Ha közülük bárki kárt szenved valamiben, nem hagyják magára, azonnal a segítségére sietnek, minden erejükkel a bajba jutott embertársukat támogatják. Ez a fajta kiállás a másik ember mellett a mi környékünkön alig ismert. A nyugati civilizáció egyik legnagyobb hátulütője épp az egymástól való elkülönülés.

Fotó: Horváth Péter Gyula

A mindennapjaikat meghatározó kereszténység egyben közösségi élményt is jelent.
Természetesen! Nem véletlenül pont ez a kereszténység egyik, ha nem a legfontosabb üzenete. Nagyon komolyan veszik a vallás lefektette értékeket. Emellett ott a háborús helyzet valós problémákkal egyenlő, nincs szó holmi álproblémákról.

Álproblémák alatt pontosan mit ért?
Az európai országok lakossága számtalan álproblémától szenved. Szíriában olyan történeteket ismertem meg, hogy onnan nézve egy-egy itteni, problémaként elkönyvelt helyzet vagy állapot meglehetősen nevetségesnek tűnik. Különben a jólét nagyon lustává és kényelmessé tesz minket. A Közel-Keleten mélyebb hitet tapasztaltam. Hiszem, a mély és erős hit jobbá tesz, segít abban, hogy könnyebben viseljük el a tragikus eseményeket.

Másképp tért vissza Szíriából, mint eredetileg elutazott oda?
A szemléletváltás már Irakban elkezdődött nálam, ahol szintén hasonló sorsokkal találkoztam.

Több közel-keleti keresztény az életét adta a hitéért.
A Maalulában minket vendégül látó hölgy három közeli rokonát veszítette el. Rokonait a terroristák agresszíven falhoz állították, majd mindegyiküket arra szólították fel, tagadja meg a keresztény hitét, de mivel erre egyik sem volt hajlandó, kivégezték őket.                                                  

Tehát a térségben valósulnak meg a vértanúság modern kori formái.
A vértanúság a hit melletti kiállás bátor példája. Aki követ egy értékrendet, természetesnek tartja az amelletti feltétlen kiállást, az értékrend támasztotta szabályok betartását. A közel-keleti keresztények szemében az eskü igaz és fontos dolog. Európában megfeledkeztünk a vértanúság és az eskü misztériumáról, mindenki mindent túl kíván élni, se felelősséget, se kockázatot nem vállal senkiért és semmiért. Arról már fogalmunk sincs, mit jelent meghalni a hazámért, a családomért, a barátaimért vagy a hitemért. A Közel-Keleten a vértanúkat hatalmas tisztelet övezi, erőt nyernek a tettükből, a bátorságukból, az önfeláldozásukból.

Nemrégiben tettek közzé egy tanulmányt, miszerint Európában egyre többen mondják magukat valláson kívülinek. Lehet, a kereszténység nem adhat minden modern kori kérdésre elégséges választ?
Ha engem kérdez, a kereszténység mindenre képes választ adni, csak Európában nem vesznek róla tudomást. Kezdünk gyökértelenné s erőtlenné válni, ahelyett, hogy büszkék lennénk a tulajdon értékeinkre, a tulajdon gyökereinkre. Az anyagi világ túlzott méretű terjedése rengeteg kárt okoz, pontosabban a lényegtől terel el minket. Erre nem ártana jobban, tudatosabban odafigyelnünk.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula

 


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 301
  •  
    301
    Shares