A 18. század második felében bontották el az akkori Pest határát jelző nagyrondellát, és helyére a pesti publikum régóta áhított városi táncterme épült fel. Talán kevesen tudják, hogy a Vigadó elődje, az Aman, később Pollack nevéhez köthető Redoute már 1833-ben állt. Az 1848–49-es szabadságharcnak azonban a klasszicista építészet csúcsteljesítménye is áldozatául esett. Feszl Frigyes tervei alapján csak 1865-ben nyithatta meg újra kapuit „a szabadságharc forradalmi szellemében fogant romantikus építészet egyetlen alkotása”.

SZABÓ FRUZSINA ANNA- Nullahategy

A Pesti Vigadó számos érdekes történelmi esemény színtere volt, például 1867-ben a Vigadóban tartották Ferenc József koronázási bankettjét. A kiegyezést követően az épület haszonbérletbe került és a bálokon túl számos, a legkülönbözőbb és legkivételesebb programoknak adott otthont. Mint a főváros sokáig egyetlen reprezentatív hangversenyterme, a Vigadó számos külföldi művészt is vonzott. Olyan zeneszerzők léptek fel a színpadán, mint például Liszt Ferenc, Richard Wagner, Hans von Bülow, Alfred Jaëll, Camille Saint-Saëns, Léo Delibes, Joseph Joachim, Johannes Brahms.

Regényes története azonban újabb fordulatot vett: a második világháborúban súlyosan megsérült. Átépítéséhez a hatvanas években kezdtek neki, de csak a nyolcvanas évektől vált az ország egyik meghatározó zenei, kortárs képző- és iparművészeti színhelyévé. A Nemzeti Szalon épületének lebontása után a kortárs művészeknek új kiállítóhelyre volt szükségük, ezt a szerepet töltötte be a Vigadó Galéria. A régi pompáját csak nyomokban őrző Vigadó 2004-ben zárt be. Az újra eredeti szépségében tündöklő épület 2014-től ad otthont a színvonalas kulturális eseményeknek.

A videót készítette: Szabó Fruzsina Anna és Kerekes András

Vezető kép: Horpáczi Dávid