Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

A cirkuszművészet legújabb kihívásainak is megfelel majd a Fővárosi Nagycirkusz új épülete – mondta Fekete Péter miniszteri biztos annak kapcsán, hogy a kormány nemrég döntött az intézmény költöztetéséről. Fekete Péter arról is beszélt, hogy Mit neked cirkusz! mottóval társadalmi eszmecsere indult művészek, színházi szakemberek és a közvélemény bevonásával arról, hogy kinek mit jelent a cirkusz mint művészeti ág.

Mint mondta, a kormány döntése a cirkusz elköltöztetéséről fontos, mert így egy helyre kerülhet minden, ami az oktatástól a próbahelyiségeken át cirkuszművészethez tartozik. “Ehhez keressük a megfelelő helyet a Városligeten belül” – tette hozzá.

A havonta egyszer jelentkező ARTista Café elnevezésű kezdeményezés hátteréről azt mondta: “az a tény, hogy egy Európa közepén is komoly tradíciókkal és nagyon jó pozícióval bíró művészeti ágából, a színház világából kértek fel egy színházigazgatót a miniszteri biztosi posztra, számomra azt mutatja, hogy a kulturális döntéshozók a cirkuszművészetben nem a popularitást, nem a vásáriságot, hanem a művészetet látják”.

Fekete Péter úgy vélte, hogy a cirkusznak ugyanúgy üzenete van, mint bármelyik művészeti ágnak, azonban itt ezt kevésbé keresik az emberek vagy ha keresik is, erről nem volt korábban konzultáció.
A beszélgetéssorozat lehetőséget teremt arra, hogy akár művészettel foglalkozók vagy a művészeti életben aktívan szerepet vállalók, laikusok, cirkuszt szeretők és nem szeretők egyaránt elmondhassák a véleményüket arról, hogy mit szeretnek, illetve mit nem szeretnek a művészeti ágban, milyen változásokat látnának szívesen.

Az előadóművészetek nagyon komoly hatással vannak egymásra és ezek közül a cirkuszművészetben is sok megjelenik, összekapcsolódik. Az artista produkcióját is kiegészíti például a fény, a zene, a díszlet és a kosztüm. “De mi az artista művészetének az üzenete? A megvalósítható csoda? A kitartás művészete? Meg kell keresni, mit ad nekünk a látvány, hogy a produkciót nézve mi az, ami lecsapódik bennünk vagy lecsapódik-e bármi is?” – tette fel a kérdést.

“Vajon mi jut eszébe a nézőnek, ha az artisták számát nézi? Esztétikai szépség? A csillogás a szemében, hogy azzal foglalkozhat, amit szeret? Vagy a bizalom? Az, hogy beleteszem az életemet egy másik ember kezébe? Nekem van ilyen bizalmam a saját kollégám felé?” – sorolta a példákat Fekete Péter, majd hozzátette: ezekhez hasonló kérdéseket szeretnének megfogalmazni, hogy lássák, kinek mit jelent az, ha egy cirkuszi produkciót megnéz.

Kétféle ember van: az egyik, aki szereti a cirkuszt, a másik, akit a cirkuszművészet nem nagyon érint meg. Aki szereti a cirkuszt, azt meg kell tartani, aki nem, azzal el kell kezdeni beszélgetni – mondta. Ezért a cirkuszba nem járó közönséget azokon a művészeti ágakon keresztül szeretnék megszólítani, amelyeket ők “használnak”, legyen az az irodalom, a képzőművészet, a komoly- vagy akár a könnyűzene.

“Nemrég Carbonfools-koncertnek adott otthont a Fővárosi Nagycirkusz. Ha abból az ezer fiatalból, aki itt megfordult legalább néhányat be tudunk csábítani, ha tudunk velük beszélgetni, ha rá tudjuk venni őket, hogy fogalmazzák meg gondolataikat erről a területről a konzultáció céljából létrehozott weboldalon, lehet, hogy adnak majd olyan tippeket, amelyekre mi nem gondoltunk. Ezt majd beépítjük abba a stratégiába, amely megpróbálja meghatározni, hogy milyen legyen a cirkusz három-öt év múlva, hogyan lesz majd tele a nézőtér 17-25 éves nézőkkel, akik a romkocsmában azon vitatkoznak, hogy miért jó cirkuszba járni” – fogalmazott.

 A miniszteri biztos arról is beszélt: az új cirkuszi irányzatok előretörésével elkerülhetetlen, hogy bizonyos elemek kikopjanak a területről. Régen például a cirkuszban mutatkozott be a legerősebb ember és a kétfejű birka is. Ma már az erős embereket a televízió és az internet segítségével bárki láthatja, ahogyan a furcsaságokat is, ezért ezek gyakorlatilag szinte teljesen kikoptak a cirkuszból.

Azzal kapcsolatban azonban, hogy az állatvédők által ellenzett állatos számok kikophatnak-e végleg a műfajból úgy fogalmazott: “akik fölemelik a hangjukat az állatokkal való bánásmóddal szemben, azoknak be kell mutatni, hogy melyek azok a számok, amelyek ember és állat harmóniáját sugározzák és azon is alapulnak”.

A cirkusz mellett az artistaképzés is reformokra szorul. “Régen a színművészeti egyetem, a balettiskola és az artistaképző iskola egyenrangú művészeti képzést nyújtó intézmények voltak. Első számú törekvésünk, hogy visszaemeljük az artistaképző színvonalát ezeknek a művészeti képző intézményeknek a szintjére tartalmilag és a társadalomban lévő pozíciót tekintve egyaránt” – mondta, megjegyezve, hogy a MACIVA Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. pályázatot írt ki a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola igazgatói pozíciójára. Jelenleg keresik azt az oktatásszervezéshez, intézményreformhoz jól értő és a törvényi feltételeknek is megfelelő személyt, aki partner lenne abban, hogy az artistaképző iskola komoly szakmai hagyományaira építve megújítsa az intézményt.

Fotó: 14.kerulet.ittlakunk.hu

 


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •