A múlt év végén jelent meg Ripple Soul címmel Middlemist Red második albuma. Mielőtt tavasszal elindulnának második Európa turnéjukra, március 11-én fellépnek az Akváriumban NagyHALLjában. Nóvé Somával és Papp Dáviddal beszélgettünk. 

PZL – 061.hu

A Ripple Soul coverének továbbgondolása a lemezbemutató turné plakátja, ami mintha egy Caspar David Friderich festmény rájátszása lenne. Igaz-e ez? Hogy ha ilyen fontos számotokra a vizualitás, várható-e, hogy koncerteken jobban előtérbe kerülnek a látványelemek?
Nóvé Soma
: Az utalás teljes mértékben direkt. A cover art egy parafrázisa a Friderich képnek. Folyton gondolkozunk, mivel lehet megnövelni a vizuális élményt a koncerteken, milyen látványelemeket használjunk. Egyelőre még folyamatban vannak a tervek. Nehéz kialakítani egy olyan díszletet/látványt, ami stílus azonos és mobilis is egyben.

Az új lemezen kevesebb lett a blues-rockos tekerés, előtérbe került a szintetizátor. Sokat kellett agyalni azon, hogy milyen legyen a zene hangképe, hogy „visszarontott garázs-sound” legyen az irány, vagy valami teltebb hangzás…
Papp Dávid
: Inkább a szintik helye a zenében, illetve a megfelelő egyensúly megtalálása a gitárral okozott eleinte gondot, mintsem maga a hangzás megtalálása. Később kialakult, hogy elsődlegesen kitöltő szerepe lesz, és csak akkor használjuk egy főbb szólamhoz, ha az megalapozott. Az új hangszer megjelenése nagy részben annak köszönhető, hogy olyan zenekarok voltak ránk hatással, akik használnak szintit, így maga a hangzás is eléggé kiforrott volt számíráskor.

Fotó: Szabó R. János

Igaz az, hogy Youtube-on tanultátok meg használni a nemrég vett szintiket, vagy volt már valakinek zongorás előképzettsége? Mi volt a legmeglepőbb, amit ezek a szintik tudtak?
P.D.: Túlzás lenne azt mondani, hogy onnan tanultuk meg használni őket, de volt arra példa, hogy onnan merítettem ötleteket a használatukhoz. Előképzettségem nekem nem volt, azonban mivel egy szinti/zongora megszólaltatása sokkal egyszerűbb, mint egy gitáré, az alapvetőbb akkord felépítések elsajátítása után hamar beletanultam a mi zenénkhez szükséges hangulatok kialakításához. A legmeglepőbb talán a közel végtelen lehetőség a különböző hangzások kialakításában, habár minden szintinek megvannak a limitációi.

A régi dalokat is újrahangszerelitek a szinti miatt? Bánjátok már, hogy nem szintivel készültek a korábbi dalok?
P.D.: Egyelőre a régi dalok közül csak a Multicoloured Drive tartalmaz szintit élő előadás közben. Felmerült már párszor hogy több számot is kiegészíthetnénk hasonlóan, ez viszont azért nehéz, mert azok a dalok kifejezetten arra a hangszerelésre lettek megírva, így a szintik használata csak egy esszenciális komponens elhagyásával lehetséges. Ebből fakadóan nem hiszem, hogy bárki bánná közölünk, hogy korábban nem használtuk ezt a hangszert.

Az új albumra egyben, aazaz nem külön sávonként vettétek fel a dalokat. Ez nem fogott vissza benneteket abban, hogy tekerjétek-csavargassátok a gombokat, szóval, hogy kísérletezzetek a hangzással?
N.S.: A számokon belüli hangzás nagyrészt már elég határozottan ki volt gondolva a stúdiófelvétel előtt is. Sokat köszönhetünk Miskolczi Márton stúdióhangmérnöknek, a hangzás csiszolásában és konkretizálásában. Fontosnak tartottuk, hogy egybe vegyük fel az anyagot. Így jobban tudtunk egymásra figyelni a munkálatok során. Elképzelhető, hogy egyes részeknél pontosabb eredményt kaptunk volna sávonkénti rögzítéssel, de így sokkal dinamikusabb és élőbb eredmény született, ami egy jó kompromisszumnak bizonyult.

Véletlenül törlődött a 11.000-es FB-oldalatok, most 4500 körül vagytok újra. Megéreztétek? Egy-egy koncertet nehezebb volt bepromózni?
N.S.: Nem kifejezetten. A fejleményeket ugyanolyan aktívan, hasonló létszámban követik. Az elején voltak aggodalmaink, de nem érzékeltünk nagy változást. A számbeli különbség a like-ok terén inkább csak egy kisebb presztízsbeli gond, de ezzel nem foglalkozunk kifejezetten.

Az európai koncertek kapcsán azt mondtátok egy videónaplóban, hogy voltak rossz élmények is… Mi volt az, ami nem volt oké? Rosszul promóztak be egy bulit? Szervezési anomáliák? Lehetnek ilyenek még 2016-ban (2017-ben):
P.D.: Ezek általában a koncerteken kívül álló dolgok voltak. Igazából valahol jó, hogy átestünk ezeken, hiszen mi is és rajtunk keresztül remélhetőleg mások is okulnak belőle. A Tallinn Music Week-re például kétszer 12 órát buszoztunk egyhuzamban és majdnem lekéstük az első fellépésünket. Egy kisebb fesztiválon az este 11 órás kezdés helyett hajnali 3-4 fele kerültünk színpadra és a kifizetéssel is adódtak komplikációk. Késtünk már le repülőt is Brightonból hazafele jövet és többször is rákényszerültünk, hogy öt perc alatt beálljunk, és azonnal belecsapjunk a koncertbe. Ezek a tapasztalatok megedzettek minket és felkészültebbek lettünk sokkal, ami a most következő márciusi európai turnénkon nagyon jól jön.

Azt mondtátok, hogy „Soma sokat fejlődött a dalszövegírásban”… Ezt hogy érte el? Sok jó regényt, verses könyvet olvasott? Érték olyan élmények, amik megihlették?
N.S.: A szövegírás folytán főleg zenéből nyertem ihletet. A tematikák nagyrészt azonosak az eddigiekkel. De ezen az albumon valóban nagyon törekedtem arra, hogy ne használjak kitöltő sorokat. A felvételeket megelőzően hónapokig folyamatosan írtam noteszekbe, így sikerült elkapnom egy jó hullámot. Sokáig tartott a folyamat, de az előző albumokhoz képest a dalszövegek vonatkozásában ez a legkövetkezetesebb munkám.

Vezető kép: MMR archiv