Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 5
  •  
    5
    Shares

Ma van a Magyar kultúra napja, a fellelhető kézirat szerint ugyanis Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását Szatmárcsekén, erre emlékezünk január végén. Ilyenkor sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a kulturális rendezvények, sokféle módon próbálnak átadni, megmutatni valamit kulturális, művészeti életünk értékeiből. De vajon mit mutattunk meg a világnap a magyar kulturális élet sokszínűségéből, a közép-európai alkotóművészet különleges kreatív értékeiből? Nem kérdés, nagyon is sokat. A Magyar kultúra napja tiszteletére összegyűjtöttünk tíz jeles XX. századi magyar művészt, akik a világ minden égtája felé elvitték a magyar kultúra jó hírét.

L.T. – 061.hu

Kodály Zoltán
A népdalkincs megmentésén túl Kodály Zoltán neve pedagógia módszere révén is jól ismert a világban. A Kodály-módszer lényege, hogy mindent akkor és úgy kell tanítani a gyerekeknek, amikor a legfogékonyabbak rá. Kodály nem konkrét tantervet dolgozott ki, de lefektette annak alapjait. Különösen fontosnak tartotta azt, hogy már az óvodai nevelésben, majd később az iskolában is legyen zenetanítás, hiszen ez biztosítja azt, hogy a zenei nevelés tökéletes lesz, amely az emberek egész életére pozitívan hatnak majd. A tudást, tanulást mindennél jobban becsülte, diákjaitól elvárta a széleskörű tájékozottságot, és ez nemcsak a zenére vonatkozott. Pártolta és támogatta a nyelvtanulást és hitt abban, hogy a zenetanulás, az éneklés és a kottaolvasás elsajátítása nagyban segíti a többi tantárgy könnyebb megértését is. Kodály módszere ma már népszerűbb a Nyugat-Európában, mint itthon, Magyarországon.

Kodály Zoltán (Kép: zeneakademia.hu)

Cziffra György
Cziffra György nevét a világban majdnem annyian ismerik, mint Puskás Öcsiét, de Magyarországon már nem ilyen jó a helyzet. A hányattatott sorsú zenész kétszer próbált disszidálni Magyarországról, ahol szabadszájúsága és származása miatt csak mulatókban játszhatott. Miután megjárta a börtönt és a munkatábort, másodszori próbálkozásával 1956-ban Franciaországba költözött és üstökösként robbant be a világ zenei életébe. Óriási sikerrel szerepelt a világ nagy koncerttermeiben és fesztiváljain, hamarosan világhírűvé vált. 1966-ban kezdeményezésére jött létre a Festival de la Chaise-Dieu orgonafesztivál, 1969-ben pedig megnyitotta a nevét viselő versailles-i zongoraversenyt. Később tehetséges ifjú művészek támogatására Senlisban létrehozta a Cziffra Alapítványt. Cziffra György sokak szerint Liszt Ferenc reinkarnációja. Zongorajátéka Lisztéhez hasonlítható, főleg káprázatos improvizációs készsége miatt.

Cziffra György (Kép: Cziffra Fesztivál)


Kertész Mihály

A Magyarországról az első világháború után kivándorló Kertész Mihály, avagy „amerikai nevén” Michael Curtiz rendezte a filmtörténet leghíresebb háborús melodrámáját, a Casablancát. A filmért Kertész 1943-ban megkapta a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat. Julius Epstein forgatókönyvíró elmondása szerint a film készítésekor a nagy stúdiók hetente gyártottak egy filmet, azaz évente mintegy ötven film is elkészült, amikor a Casablancát forgatták az csupán egy volt az ötven közül – jelentősége mégis ma is hat a filmvilágra. Kertész – bár nagyon rosszul beszélt angolul – gond nélkül alkalmazkodott az amerikai filmkultúra követelményeihez, s mivel a mozi népszerű műfajaiban maradandót alkotott, elképesztően gyorsan érvényesült. Rendkívül termékeny volt, 1912-től 1962-ig százhatvanhat filmet rendezett. Kalandfilmjei, westernjei, történelmi adaptációi a mai napig nem veszítettek frissességükből.


Victor Vasarely

A pécsi származású Vásárhelyi Győző Victor Vasarelyként az op art műfajának jeles képviselőjeként lett világhírű. Vásárhelyi 1930-ban egy grafikai pályázat megnyerése révén jutott Párizsba, ahol 15 évig reklámgrafikusként, illusztrátorként dolgozott.  Művészeti küldetését az op-art, azaz az “optikai művészet” keretében találta meg. Ez a nonfiguratív képzőművészeti irányzat a geometrikus alapformák ötletes variálásán alapul. Vasarely pályafutásának csúcspontját a hatvanas-hetvenes évtized jelentette. 1959-ben megkapta a francia állampolgárságot. 1964-ben Guggenheim-díjat, majd a következő évben a Sao Paulo-i biennálé fődíját kapta meg. Művészetének elismertségét jelezte, hogy 1981-ben elnyerte a legismertebb francia kitüntetést, a Becsületrendet tiszti fokozatát.

Victor Vasarely: Zebra

Zsigmond Vilmos
A világhírű Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos egy bevásárlószatyorba bújtatott kamerával rögzítette az ’56-os forradalom budapesti eseményeit. Több operatőrtársával együtt dolgoztak, óvatosak voltak, harcokba nem keveredtek, a legrázósabb jelenet az volt, amikor „egy utcai párbaj”-t vettek fel egy „szabadságharcos sráccal, akit az emeletről lőttek az ávósok”. 1956 után Kovács Lászlóval, a Szelíd motorosok későbbi operatőrével csempészték ki Nyugatra a felvételeket.  Nyelvtudás híján Hollywoodban szemétszedéssel kezdte a karrierjét, 1978-ban viszont már Oscar-díjat kapott a Harmadik típusú találkozásokért. Még háromszor jelölték a díjra, többek között kedvenc filmjéért, A szarvasvadász című vietnami háborús drámáért. A világ legjobb színészeivel és rendezőivel dolgozott együtt, köztük Steven Spielberggel, John Voighttal és Bruce Willisszel is.

Zsigmond Vilmos (Fotó: MTI, Kovács Tamás)

Bartók Béla
Bartók Béla a 20. század legismertebb és nemzetközileg leginkább elismert magyar zeneszerzője. Zenei újításai, forradalmi művei megváltoztatták a zenéről kialakult képet. Nemcsak művei, hanem ő maga is nagyon népszerű volt az Egyesült államokban, ahová 1940-ben, édesanyja halála és a háború kitörése után emigrált. Amerikában a New York-i Columbiai Egyetemen tanított, ahol később díszdoktorrá is avatták. A Columbiai egyetem ösztöndíjával a Harwardon dolgozott a Milman Parry szerbhorvát gyűjteményen.

Bartók Béla (Kép: MTA)

Kertész Imre
Kertész Imre, Nobel-díjas írónk az 1955 és 1960 között létrejött írásaiból készítette az 1960-tól 1973-ig írt első regénye, a Sorstalanság gondolati alapanyagát. A sikert, és azt, hogy írói, műfordítói munkájából megélhet a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára. Első regénye már megjelenése évében is visszhangot váltott ki, igazában azonban csak kilencvenes években születtek meg azok a kritikák, melyek a hazai irodalmi utómodernség kánonjába sorolják. A Sorstalanság című regényéből maga írt forgatókönyvet, s Koltai Lajos rendezett vegyes kritikai fogadtatásnak örvendő filmet. Nagy sikere van német nyelvterületen, összegyűjtött művei a Rowohlt kiadó gondozásában jelennek meg, angolul a Random House adja ki, s mára a világ minden nagy nyelvére lefordították legalább egy könyvét – a Sorstalanság hindi és arab nyelven is olvasható.

Robert Capa
Robert Capa kiállításai révén ma is a világ egyik legnépszerűbb fotósa, tudósítója Friedman Endreként látta meg a napvilágot Budapesten. Elsősorban haditudósítóként tartják számon. Élete során öt csatatéren fotózott (a spanyol polgárháborúban, a japánok kínai inváziójakor, a második világháború európai hadszínterein, az első arab-izraeli háborúban és Indokínában). Egyik legismertebb képe a Milicista halála, amely a világhírt is meghozta számára. Fotózott a partraszállásnál és a Távol-Keleten is. „ Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel” – nyilatkozta több interjúban is a sokat látott, de tragikusan rövid életű Robert Capa, akivel 1947-ben az amerikai WNBC rádió interjút készített. Ez a felvétel nemrég került elő. A közel 24 perces angol nyelvű interjúban Robert Capa életrajzáról megjelent kritikákról, a Szovjetunióban tett utazásáról, az egyik leghíresebb képéről, az 1936-ban készült A milicista haláláról, és megrázó pillanatokról is beszél. A különleges felvétel ide kattintva meghallgatható.

Robert Capa (Kép: Capa Központ)

Szabó Gábor
Szabó Gábor magyar jazz gitáros 1956-ban hagyta el az országot és költözött Amerikába. Az Amerika Hangja rádióműsor inspirálta, ennek hatására kezdett zenélni. Több világsztárral is játszott, tagja volt többek között George Benson, Bobby Womack és Harry Belafonte zenekarának is. Szabó Gábort sztárként ünnepelték Amerikában, interjúkat közölt vele a világ vezető dzsesszlapja, a Down Beat is. Sokszor nem értették a zenéjét, hiszen jóval saját kora előtt járó művészt, aki már akkor crossover jazzt és world musicot játszott, amikor még ez a fogalom nem is létezett. Kevesen értették úgy meg a Szabó Gábor tanítását, mint Carlos Santana, aki részben a Szabó által használt és felkínált elemeket is felhasználva alapította meg világhírű együttesét, a Santanát. Carlos Santana fel is dolgozta a magyar gitáros Gipsy Queen című számát és tiszteletére írta a Mr Szabo című dalt.

Szabó Gábor (Fotó: Getty Images)

Lehár Ferenc
Lehár Ferenc, a leghíresebb magyar operettek írója, bár élete nagy részét Ausztriában élte le, mindig magyar állampolgár maradt. Lehár összesen 31 operettet írt, a legtöbbnek Bécsben volt a premierje, de valamennyit rövid időn belül Budapesten is műsorra tűzték. Világsikert aratott a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem és A mosoly országa című darabja, gyakran játsszák A három grácia, A cárevics, a Paganini, a Friderika és a Giuditta című műveit is.


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 5
  •  
    5
    Shares