Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 20
  •  
    20
    Shares

Ma ünnepli kilencvenötödik születésnapját Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész. A kortárs zene egyik legnagyobb alakját nevezték már “maximalista miniatüristának”, “a legkevesebb hangjeggyel a legkifejezőbb hatást elérő” zeneszerzőnek is, ami biztos, hogy hangja és alkotásmódja senkiével össze nem téveszthető.

061.hu

Az akkor már Romániához tartozó bánáti Lugoson (Lugoj) született. Ötévesen kezdett zongorázni, s már kisgyermekként Haydn- és Beethoven-szimfóniák, Mozart-nyitányok négykezes átiratait játszotta édesanyjával. Életre szóló élménye, hogy tízévesen ott lehetett Bartók Béla a városban adott koncertjén. Temesváron a Bartók-tanítvány Kardos Mártától zongorát, Max Eisikovitstól zeneszerzést tanult. 1946-tól a budapesti Zeneakadémia zongora és kamarazene, majd zeneszerzés szakán Kadosa Pál, Weiner Leó, Veress Sándor és Farkas Ferenc tanítványa volt, Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence órái is meghatározóak voltak számára. Főiskolai évei alatt kötött életre szóló barátságot Ligeti Györggyel, és ekkor kötött házasságot Kurtág Mártával, aki alkotótársa is volt. Zongoraművész, zenetanár feleségével, aki 2019. október 17-én halt meg, számos alkalommal léptek fel együtt.

Diplomáját 1951-ben kapta kézhez zongora és kamarazene, négy évvel később zeneszerzés szakon. Rövid ideig a debreceni operatársulathoz szerződött, az ötvenes évek második felében Franciaországban vett részt mesterkurzusokon. Párizsi zenei élményei hatására újragondolta zeneszerzői elképzeléseit, hazatérése után, 1959-ben született Vonósnégyese mögé írta az Opus 1. számot. (Ezt megelőzően már több művet írt, így 1953-ban a Koreai kantátát, 1954-ben a Brácsaversenyt.) A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, majd az Országos Filmharmónia szólistáinak korrepetitora volt, 1967-ben lett a Zeneakadémián Kadosa Pál tanársegédje, később a kamarazene-tanszék legendás tanára. 1993 után Berlinben, Bécsben, majd másfél évtizedig Franciaországban élt és alkotott, néhány éve hazaköltözött Budapestre.

A hatvanas években több kamaradarabot jegyzett: első magyar zeneszerzőként komponált cimbalomra kamarazenét (Nyolc duó), 1968-ban született a Bornemisza Péter mondásai (Concerto szopránra és zongorára) című műve. A klasszikusokat eredetiben olvasó Kurtág szívesen fordul irodalmi alapanyaghoz, így született a Négy dal Pilinszky János verseire, A boldogult R. V. Truszova üzenetei (Dalos Rimma orosz nyelvű verseire), a József Attila-töredékek, a Nyolc kórus Tandori Dezső verseire, a Kafka-töredékek, az Anna Ahmatova verseire írt dalciklus.

A Játékok zongorára című, több kötetből álló sorozatának darabjai Bartók Mikrokozmoszához hasonlóan a hangszeren tanulót egyre nagyobb technikai nehézségek elé állítják (a kilencedik kötet 2017-ben jelent meg; az eredetileg zongoraiskolának szánt sorozat az ötödik füzettől kezdve a Naplójegyzetek, személyes üzenetek alcímet viseli). 2009-ben első amerikai fellépésén adta elő feleségével a washingtoni Kongresszusi Könyvtár felkérésére íródott, Bartók előtt tisztelgő művét. 2015-ben készült el Pierre Boulez előtt tisztelgő, szimfonikus zenekarra komponált alkotása, amely öt éve, a 90. születésnapja alkalmából rendezett zeneakadémiai koncerten magyarországi bemutatóként csendült fel.

Kurtág György számtalan kitüntetés birtokosa: háromszor kapta meg az Erkel-díjat és kétszer a Kossuth-díjat (1973, 1996). 1980-ban érdemes művész, 1984-ben kiváló művész címmel és Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal tüntették ki. 2001-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje, 2006-ban a Magyar Köztársaság Érdemrend nagykeresztje kitüntetést, 2005-ben a Magyar Művészetért díjat vehette át, 2009-ben megkapta a magyar kultúra követe címet.

Feleségével, Kurtág Mártával, aki 2019-ben hunyt el

Grabstein für Stephan (István sírkövére) és Op. 27 No. 2 (Double Concerto) című művéért 1992-ben a monacói Pierre Herceg Alapítvány zenei díjával, 1993-ban Herder-díjjal és az olasz Feltrinelli-díjjal tüntették ki. 1998-ban neki ítélték az Ernst von Siemens-díjat, 2001-ben a Hölderlin-díjat, és az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémia tiszteletbeli tagja lett. Megkapta többek közt a MIDEM klasszikus zenei díját (2006), a Velencei Biennálén életművéért az Arany Oroszlán-díjat (2009), a Zürichi Ünnepi Játékok díját (2010) és a Sibelius-díjat (2012). 2013-ban a londoni Királyi Filharmóniai Társaság Aranymedálját, 2015-ben a spanyol BBVA bankcsoport alapítványának kortárs zenei díját, 2017-ben pedig feleségével együtt a Franco Buitoni különdíjat vehette át. 2019-ben a Kennedy Center Művészeti Arany Medáljával, 2020-ban a svéd Rolf Schock-díjjal tüntették ki. 2016-ban a Zeneakadémia örökös professzori díszoklevelet ajándékozott neki, tavaly Ferencváros díszpolgára lett, emellett számtalan egyetem díszdoktora, több külföldi akadémia tagja.

A kortárs zene egyik legnagyobb alakját nevezték már “maximalista miniatüristának”, “a legkevesebb hangjeggyel a legkifejezőbb hatást elérő” zeneszerzőnek is. Szóló- és kamaradarabokat, kórusműveket és nagyzenekari kompozíciókat egyaránt jegyez. Elsősorban a kamarazene területén alkotott teljesen újat, szinte minden más kortárs komponistánál jobban hangsúlyozza a zenetörténeti hagyományok folyamatosságát. Zenéje Bartók művészetében gyökerezik, művei a legjobb magyar hagyományt követik, s a weberni elemek impresszionista hangszínnel keveredve jellegzetes egyéni stílust alkotnak. Műveit a rendkívüli koncentráció, az eszközök és a forma tömörsége, gazdaságossága jellemzi.

A Fin de partie ősbemutatója 2018-ban a milánói Scalaban

Első operája, a Samuel Beckett A játszma vége (Végjáték) című művéből készült Fin de partie ősbemutatóját 2018 novemberében a milánói Scalában tartották, s elnyerte az International Opera Awards díját a világpremier kategóriájában. A kétórás zenemű, amelyen csaknem tíz évig dolgozott, a “miniatúrák mesterének” tartott Kurtág leghosszabb alkotása.

KURTÁG 95 fesztivál

Kurtág Györgyöt születésnapja alkalmából a Budapest Music Center online fesztivállal köszönti, melynek koncertjeit ingyenes online közvetítésen láthatja a közönség a BMC, a Zeneakadémia és a Müpa weboldalán

Február 18-án a BMC Koncerttermében rendezett kamaraesten két ritkán hallható mű, a Pas á pas-ciklus és az Ahmatova-dalok hangzik el Kurtágtól, Ligeti György két darabja és két kortárs szerző műve mellett. Kurtágot és a 2006-ban elhunyt Ligetit mély barátság fűzte össze, írásaiban azóta is folyamatosan tanújelét adja e síron túl is tartó lelki, szellemi kapcsolatnak. Ez a koncert az Eötvös Alapítvány részvételével zajlik: a mentorált karmesterek, valamint Eötvös Péter és Vajda Gergely vezényelnek.

Február 19-én, Kurtág György születésnapján a Zeneakadémiáról látható koncertközvetítés az Óbudai Danubia Zenekarral, Keller András vezényletével. Itt Kurtág nagyzenekari művei mellett elhangzik Ligeti Csellóversenye és egy Szőllősy András-mű. Kurtág évtizedeken át volt a Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének megbecsült tanára, közel harminc éven át látogatták iskoláját növendékek és végzett művészek.

A Kurtág 95 sorozat február 20-i estje Kurtág feleségére, Kurtág Mártára és kettejük ihlető kapcsolatára emlékezik. A Müpa Home Live sorozatban látható előadáson tizenöt rövidfilmet vetítenek a Kurtág házaspár unokája, Kurtág Judit videoművész felvételeiből. A javarészt még nem publikált, privát felvételek Kurtág Mártát és Kurtág Györgyöt mutatják be legszemélyesebb alkotói környezetükben. A koncerten ezek a filmjelenetek kötik össze a Jelek, Játékok, Üzenetek című ciklusból élőben felhangzó zenei miniatúrákat. A BMC és a Müpa együttműködésében megvalósuló koncerten a Vajda Gergely által vezényelt UMZE Kamarazenekar mellett olyan zenészgenerációk tagjai lépnek színpadra, amelyek végigkísérték a Kurtág házaspár életművét.

Február 21-én a Zeneakadémián fejeződik be a koncertsorozat: Kurtág művei a 100 éve született Szőllősy András darabjaival lépnek párbeszédre a Zeneakadémia Kortárs Ensemble koncertjén.

A születésnaphoz kapcsolódva február 19-én jelenik meg a BMC Records gondozásában Kurtág egyik legjelentősebb műve, a Bornemisza Péter mondásai új felvétele. A technikai nehézségek miatt nagyon ritkán hallható darabot Tony Arnold amerikai szopránénekes és Csalog Gábor zongoraművész tolmácsolja.

Vezető kép: MTI/Koszticsák Szilárd


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 20
  •  
    20
    Shares