Arról, hogy mi Radics Béla igazi tragédiája, megoszlanak a vélemények. A rendszer, a kompromisszumképtelensége, az alkohol, vagy egyszerűen az, hogy nem volt szerencséje? A szombat este bemutatott, Klacsán Gábor által rendezett, Radics Béla – A megátkozott ember című film nem választ, nem foglal állást, arra mutat rá, hogy ezek együttesen vezethettek a legendás gitáros fájdalmasan korai, 36 éves korában bekövetkező halálához. Radics Béla korszakos zseni volt, a legjobb magyar gitáros, aki, ha színpadra lépett, megállt a levegő. Azt tudta, amit senki azelőtt. A szabadságot hozta el egy szabályozott világba, ő volt a magyar Jimi Hendrix, aki a gitárját a feje fölött tartva, máskor fogaival pengetve hozta eksztázisba a rajongókat. Megőrült érte a közönsége, és megőrült tőle a pártvezetés. “Ő volt a legnagyobb gitáros, ez egy percig sem kérdéses, de negyven esztendő után is nagyon nehéz megtalálni a helyes egyensúlyt Béla dicsőséges és hanyatló korszaka között. Úgy érzem, ezt a film méltósággal el tudta rendezni” – mutatott rá a díszbemutatón Szentesi Zöldi László, a film forgatókönyvírója.

MM – 061.hu

A negyven éve, 1982. október 18-án elhunyt Radics Béláról Klacsán Gábor készített zenés, játékfilmes elemekkel dúsított dokumentumfilmet Szentesi Zöldi László és Bálint Csaba forgatókönyvéből, amelyet szombat este mutattak be Budapesten, az Eiffel Műhelyházban. A film a jövő év elején kerül a mozikba, a bemutatót viszont – fogadalmukhoz híven – szerették volna Radics Béla halálának 40. évfordulójához minél közelebb megtartani. 

A film elsősorban a fiatalabb generációknak szeretné bemutatni Radics Béla alakját, zenéjét, illetve a korszakot, amelyben a gitárkirály tűrve-tiltva alkotott és játszott. A film hasonló zenei élményt szeretne nyújtani, mint amit Radics Béla rajongói a gitáros koncertjén átélhettek, ebben Alapi István szólógitáros volt segítségére Klacsán Gábornak, a film mai hangzásdivatnak megfelelő zeneisége pedig valóban a film egyik legnagyobb erénye. Radicsot Rák Zoltán, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művésze alakítja, feleségét Dunai Csenge. A filmben pár mondat erejéig szerepelnek Radics kortársai, zenészek és barátok is. A zenés életrajzi filmet kísérleti dokumentumfilmes elemekkel dúsították, az archív felvételek mellett pedig rekonstruált, most rögzített koncertek is szerepelnek benne.

 

Klacsán Gábor: Radics Béla a sorsának az áldozata volt

Klacsán Gábor, a film rendezője, a vetítés előtt elmondta, kevés olyan szomorú történetet ismer, mint amilyen Radics Béláé, mint hangsúlyozta, kihívás volt, hogy ebből a végtelenül szomorú történetből néha picit humoros, de mégse komolytalan, lényegi filmet készítsen.

“Nem volt egyszerű, de kitűnő stáb segítette a munkámat. Rendkívüli színészekkel és rendkívüli zenészekkel dolgozhattam együtt azon, hogy ne csak megmutassuk, hanem meg is szerettessük a nézővel Radics Bélát”

-hangsúlyozta.

Klacsán Gábor, a film rendezője

Elmondta, hogy a film a jövő év elején kerül a mozikba, a bemutatót viszont – fogadalmukhoz híven – szerették volna Radics Béla halálának 40. évfordulójához minél közelebb megtartani. A rendező rávilágított, hogy kevés forrás áll rendelkezésre Radics Béláról, életéről és munkásságáról Szentesi Zöldi László és Bálint Csaba hároméves kutatómunkájának köszönhetően tudhatunk többet.

Arra a kérdésre, hogy mennyiben volt a film célja annak megmutatása, hogy Radics a rendszer áldozata volt, Klacsán azt mondta:

“Igazából mi sem tudtuk megfejteni, és nem is akartuk eldönteni a filmben, hogy ő a rendszer áldozata, vagy a saját döntéseinek az áldozata volt-e. Azt hiszem, ő egyszerűen a sorsának az áldozata volt”

-mondta a 061.hu kérdésére a filmrendező.

Kosik Kristóf, Alapi István és Klacsán Gábor 

 
“Úgy gondolom, hogy Radics Béla a rendszer, valahol talán a kompromisszumképtelenség, és bizonyára a jó szíve áldozata is volt. Ebben az egész történetben benne van az is, hogy nem lehetett nagylemeze, hogy nem kapta meg a neki járó elismerést úgy, ahogyan a kortársai”, tette hozzá. Klacsán Gábor szerint Radics legnagyobb tragédiája a meg nem értettség, a makacsság, és az alkohol volt. A rendező hozzátette, Radics életének a töréspontja egyértelműen a Taurus feloszlása volt, ugyanakkor szerinte mély nyomot hagyott benne Jimi Hendrix halála is.
“Egy hatalmas rejtvénnyel van dolgunk, de nem tudjuk az igazi megfejtést. Vélhetően nagyon sok apró dologból áll össze, amelyeket mi igyekeztünk sorba rakni. Csernus Imre is benne van a filmben, ő is elemzi, fejtegeti ezt a titkot”
-mondja Klacsán.
 
Radicsnak az évek során óriási kultusza alakult ki, koncertjeik előtt, után és közben rendszeresen a „Bélát a pártba, a Taurust a kormányba” jelszavakat skandálta a tömeg. A szocialista kultúrpolitika irányítóit megrémítette a gitárzseni hihetetlen népszerűsége: a Kádár-korszak rettegett popcézárja, Erdős Péter kijelentette, hogy amíg ő él, Radics Bélának nem jelenhet meg nagylemeze. Így is lett. A Hanglemezgyár cenzorával kapcsolatban Klacsán így fogalmazott:
 
“A film nem foglal állást Erdős Péterrel kapcsolatban, ahogyan én sem szeretnék. Nagyon sok zenésszel beszélgettem, és sok dolgot hallottam Erdős Péterről. Egészen közeli ismeretségben is voltak vele zenész ismerőseim. Nem volt egy emberevő. Egy alkatrésze volt annak a rendszernek, amelyik akkor, és az ottani szabályok szerint működött. Hallottam róla jót és rosszat is, a filmben pedig ezt az elvet követve, nagyon óvatosan nyúlunk ehhez a témához, hiszen nem az volt a cél, hogy konfliktusokat generáljunk, hanem hogy megemlékezzünk Radics Béláról”
 

Szentesi Zöldi László: Ebben a történetben az önsorsrontás ugyanúgy jelen volt, mint a barátságtalan, ellenséges közeg

“Ez a film a kezdettől fogva dupla terhet rótt az alkotókra, hiszen Radics Béla története nem merülhet el a céltalan romantikában, és nem lehet kegyeletsértő. Ő volt a legnagyobb gitáros, ez egy percig sem kérdéses, de negyven esztendő után is nagyon nehéz megtalálni a helyes egyensúlyt Béla dicsőséges és hanyatló korszaka között. Úgy érzem, ezt a film méltósággal el tudta rendezni”

– fogalmazott Szentesi Zöldi László, a film forgatókönyvírója. Szerinte a Radics Béla-mítosszal kapcsolatban kétféle értés létezik: az egyik az az állítás, hogy Radics Bélát a kommunista rendszer tette tönkre, ennek tudható be a tragédiája. Mint mondta, szerinte ebben a történetben az önsorsrontás ugyanúgy jelen volt, mint a barátságtalan, néha ellenséges közeg. Radics Béla mégis hős lehetett, emberi gyarlósága ellenére is.

Szentesi Zöldi László, a film forgatókönyvírója

 
A másik állítás, hogy Radics Béla nem volt olyan jó gitáros. Szentesi Zöldi szerint az nem lehet vita, hogy a magyar gitárkirály Radics Béla, aki ’68-ban megforgatta a világot, hiszen, mint mondta, a progresszív rockzene, a rhythm and blues akkor a legújabb és legmodernebb rockzenének számított, amely Radicsnak köszönhetően nem hat-hét év késéssel érkezett meg az országba, mint oly sok más műfaj. Radics a Taurus-szal és a Tűzkerékkel nem interpretálta a zenét, hanem önmagát adta a színpadon, a legmodernebb módon, világszínvonalon.

“Kérdezgettem idősebb zenészeket, hogy mégis mit tudott Béla, miért volt annyira jó, és mindenki azt mondta, hogy amikor kijött a színpadra, egyszerűen megállt az élet. Schuster Lóri mondta egyszer, hogy amikor Béla  felemelte a kezét, és azt mondta, hogy “Hé!”, mindenki összeszaladt a teremben. A karizma, a tudás, az emberi nagyság volt ott ebben a nehéz sorsú emberben”

-fogalmazott Szentesi Zöldi László.

Kosik Kristóf: Szeretnénk megmutatni, amit ez a zene ma jelent

A filmben is szereplő Kosik Kristóf, Radics Béla legendás bíbor Gibsonjának megtalálója szerint az a vízió, amely Klacsán Gábor fejében megszületett ezzel a filmmel kapcsolatban, teljes mértékben megvalósult.
 

Kosik Kristóf, Radics legendás bíbor Gibsonjának a megtalálója

“A rendezővel és a forgatókönyvíróval is arról beszélgettünk, hogy azt szeretnénk megmutatni, amit ez a zene ma jelent, a mai világhoz akarunk szólni. Mindemellett szerintem egészen elképesztő módon sikerült megfogni a hatvanas-hetvenes évekbeli hangulatot” 

-fogalmazott Kosik Kristóf, kiemelve, hogy a filmben az általa felkutatott eredeti Radics Béla gitárt, emellett Balázs Fecó eredeti Hammond-orgonáját láthatjuk.

A legendás bíbor Gibson legközelebb október 26-án szólal meg Kosik Kristóf kezében a Magyar Zene Házában, abból az alkalomból, hogy Radics supergroup-ja, a Taurus 1972-ben, ötven évvel ezelőtt adta első koncertjét. Ez a dátum lényegében a magyar hard rock születését is jelzi. Ezen az estén Radics Béla és a Taurus világa él tovább, a Pengék és Halak koncertjén Radics bíbor Gibsonja fog szólni, sőt, a Taurus billentyűsének, Balázs Fecónak az eredeti Hammond orgonája is. Az est másik fellépője, Török Ádám és a Mini pedig már ötven évvel ezelőtt is társa és kortársa volt a fiatalon elhunyt gitáros fenoménnek. 

Fotók: Hatlaczki Balázs