Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

A Városliget az intézmények és a zöldfelület megújítása után különleges, parkba ágyazott kulturális és szabadidős városi szövetté, családi témaparkká válik, ami egyedülálló lesz Európában – nyilatkozta Baán László, a Szépművészi Múzuem főigazgatója, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa. Az Új Nemzeti Galéria kánonképző szerepéről, a Szépművészeti Múzeum újrahangolásáról, és a Liget Budapest projekt tájépítészeti kihívásairól is beszélgettünk. 

PZL – nullahategy 

Baán László, a budapesti Szépmûvészeti Múzeum igazgatója /// László Baán, director of Budapest's Museum of Fine Arts /// fotó: Dezsõ Tamás photo: Tamas Dezso

Az új Magyar Nemzeti Galéria átadása együtt járhat a közgyűjteményi rendszer újrahangolásával? Lesznek következményei a megyei hálózatokra nézve? Azzal, ha egy szuper MNG-t hozunk létre, elképzelhető, hogy megyei képtárakból visszavesznek néhány műalkotást?
A Magyar Nemzeti Galéria bővében van a magyar anyagnak, még az átstrukturálás után is rengeteg műalkotás marad raktáron. Olyan gazdag az MNG 1800 utáni anyaga, ami majd az Új Nemzeti Galériába kerül, hogy még így is csak a töredékét tudjuk bemutatni annak, amivel rendelkezünk. Csak példaként: az 1945 utáni állandó kiállításunkat nemrégiben újrarendeztük. Nagyjából 150 művet állítottunk ki, miközben több mint tízezer alkotásunk van. Nincs tehát semmilyen szükség arra, hogy vidéken található képeket a Magyar Nemzeti Galériába szállítsunk. Nincs semmilyen központosítási szándék. Az, hogy egy-egy időszaki kiállításra kölcsönkérünk egy-egy képet, az természetes, ilyen volt is, és lesz is. Az jó, ha országon belül, s természetesen határon túl is mozognak a műtárgyak, hiszen így többen láthatják azokat.

Milyen viszonyrendszer lesz az MNG és a Szépművészeti között?
Megnyitásától, vagyis 1906-tól egészen 1957-ig a Szépművészeti Múzeum együttesen gyűjtötte, őrizte és mutatta be a magyar és az egyetemes művészettörténetet. Két lépcsőben – először 1957-ben, majd 1975-ben – azonban kioperálták belőle a magyar anyagot. Először az 1800 utáni alkotásokat vették ki, 1975-ben pedig az ún. régi mestereket anyagát is elvitték. Ez a szovjet modell alapján létrejött minta volt, ami már csak Oroszországra, Ukrajnára és Bulgáriára jellemző. A régi mesterek és a kortársak szétválasztása sehol nem jellemző Nyugat-Európában. A nagy európai nemzeti közgyűjteményekben együtt van a nemzeti és az egyetemes művészeti anyag, ahogy nálunk is így volt ötven évig. A kormány 2012-ben intézményi szinten visszaállította az eredeti, 1957 előtti alaphelyzetet, vagyis újraegyesítette az egykor a Szépművészeti Múzeumból leválasztott Magyar Nemzeti Galériát az egykori anyaintézményével. Így az MNG ismét a Szépművészeti Múzeum része lett, de természetesen a gyűjteményi és kiállítási anyagok újraegyesítése még nem valósulhatott meg, az az új múzeumi negyed létrehozása, vagyis a Liget projekt révén, annak keretében történhet majd meg. Az Új Nemzeti Galériában kerül majd bemutatásra az 1800–1950 közötti magyar és nemzetközi anyag, míg a Szépművészeti Múzeum az 1800 előtt alkotó, úgynevezett régi mesterek kiállító tere lesz, ide visszakerül a Nemzeti Galériából a magyar középkori, reneszánsz és barokk anyag.

baan_portre_03Az Új Nemzeti Galéria a Liget Budapest projekt keretében nemzetközi térbe kerül. A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeinek újraegyesítésekor bizonyára lesznek szakmai viták arról, mely alkotások tartoznak a nemzeti historizmus világába, és mely művek kerülhetnek be egy új, nemzetközi dimenzióba. Fel vagyunk készülve a vitákra?
Ez a diskurzus folyamatos. 2012 szeptemberében döntött a kormány az újraegyesítésről. Nyilván az állandó kiállítások mindig egyfajta kánont képeznek, de mi már most is több állandó kiállításunkat rendeztük újra. Ha ma valaki végigsétál az MNG-ben, láthatja, hogy úgy a középkori táblaképeket, mint a historizmus anyagát, a századfordulós tárlatot és az 1945 utáni állandó kiállítást is teljesen újrahangoltuk, tehát számos hangsúlyt, kiemelést máshová helyeztünk, nem is beszélve a korábbinál sokkal korszerűbb és izgalmasabb installációs megoldásokról. Az új századfordulós tárlaton a hagyományos kiállítási formák helyett például egyfajta összművészeti megközelítést valósítottunk meg. Annak idején egy polgári miliőben is együtt voltak a festmények, a bútorok, az iparművészet remekei: ez volt számunkra az új állandó kiállítás tervezésekor a kiindulópont. Így került most a festmények és szobrok mellé nemcsak az éremművészet, de a Zsolnay kerámiáktól Breuer Marcell híres székéig számos, az iparművészethez sorolt műremek.

Bécs többször is megpróbálta különböző kiállításokkal helyzetbe hozni a közép-európai neoavantgard művészetet. Magyarország az MNG új nemzetközi terében felvállal majd olyan tárlatokat, amikkel jobb pozícióba kerülhet a kortárs magyar képzőművészet?
Az új múzeumi negyed keretében létrejön a Közép-Európai Művészettörténeti Kutató Intézet, amely a Szépművészeti Múzeum egyik tagintézménye lesz. A célja, hogy olyan kutatási területeket helyezzen a fókuszba, mint amilyen a kevéssé ismert magyar kubizmus vagy éppen a húszas évek nem kellően feltárt magyar avantgardja. A hazai alkotók sok esetben nem késői követők voltak, hanem részt vettek a nemzetközi folyamatokban, sőt akár alakították is azokat. A modernizmus időről időre visszatér a forrásvidékekhez, és újraértelmezi saját magát. Most a nemzetközi színtéren újra ezt az időszakot éljük. A kortárs művészet egyfajta bizonytalanságban él, ezért komoly figyelemmel fordul a „kezdetekhez”, a századforduló és a húszas évek avantgárdjához. Egy szó, mint száz: számos terület nincs még a magyar művészet történetében kellőképpen feltárva. A Nyolcak például szintén nem voltak benne a kulturális köztudatban, most már alapvetés a létezésük. Tizenöt éve erről csak a legszűkebb szakma diskurált. A mélyebb és széleskörű megismeréshez és megismertetéshez kellett többek között Rockenbauer Zoltán, Barki Gergely, Passuth Krisztina áldozatos munkája, akik tulajdonképpen a hivatalos intézményrendszeren kívül végezték a kutatásaikat, és mintegy „ásták ki” a Nyolcakat a feledésből. A Musée d’Orsay-ban 2012-ben megrendezett Allegro Barbaro kiállítás példátlan a magyar művészet történetében. Az, hogy a magyar művészet önálló kiállítással képes volt az adott korszak csúcsintézményében megjelenni, nos, ilyen nem fordult elő a MNG működésének elmúlt ötven évében. Az a célunk, hogy időről-időre ismét eljussunk magyar fókuszú tárlatokkal a világ vezető múzeumi intézményeibe. Most például három-négy év kutatást szánunk arra, hogy feltárjuk a húszas évek magyar avantgárdját, hogy létrehozzunk egy ezt bemutató, közép-európai kontextusú kiállítást, amire szerintünk hatalmas érdeklődés lenne világszerte.

2005.12.01.Baán László a Szépmûvészeti múzeum fõigazgatója

Mennyi idő kell ahhoz, hogy a Szépművészeti az újranyitást követően visszaépítse azt a presztízst, amit a nemzetközi nagykiállításokkal a felépített az elmúlt tíz évben? Egyáltalán: elkezdődtek már az újranyitás nagy kiállításának előkészületei?
Nagyon gyorsan el fog telni ez a már kevesebb, mint három év, hiszen 2018 tavaszán újra nyitunk! Önmagában óriási érdeklődés lesz az új épület iránt, mivel hetven éve nem látott részeket fogunk visszaadni a közönségnek, például a Román csarnokot, vagy a Michelangelo termet, amelyek létezéséről a nagyközönség mára már el is feledkezett. Ez utóbbi termet például beépítették, vasgerendákkal vágták szét, majd könyvelők dolgoztak ott. De megnyílik majd az egykor szoborkiállításra használt, 2. emeleti U alakú teremsor is, amely évtizedek óta zárva van. Ezeket mind-mind visszaadjuk a közönségnek. Egy térszerkezetében is gazdagodó, megújult intézmény lesz, egy teljesen új megközelítésű és összetételű állandó kiállítással, s természetesen az utóbbi években megszokott vonzó, európai rangú időszaki kiállításokkal, amelyeket már készítünk elő, de ezekről most még nem szeretnék közelebbit elárulni.

Amikor a Liget rendezésekor új zöldfelületeket alakítanak ki a tájépítészek, milyen koncepcióra építhetnek? Az utcabútorok reflektálnak majd a millennium időszakára?
Fontos leszögezni, hogy nincs egy autentikus, „eredeti” formája a Városligetnek, hisz az folyamatosan változott az elmúlt két évszázad során. Amikor hamarosan kiírjuk a tájépítészeti pályázatot, nagy teret fogunk adni a tervezők elgondolásának, de természetesen kötelezően védendők lesznek a kert meghatározott történeti értékei. Bizonyára számos színvonalas kortárs megfogalmazás kapunk, amelyek beidéznek majd egykori történeti megfogalmazásokat, helyreállításként vagy rehabilitációként. A Városliget fénykora a Monarchia, a millennium időszakában volt, ezt ne felejtsük el! Akkoriban jöttek létre a zöld parkba ágyazott kulturális és szórakoztató intézmény legjelentősebb elemei, és erre nyilván érdemes lesz visszautalni a parkrehabilitációban is.

Megújul a Vajdahunyad vára. A Mezőgazdasági Múzeum a helyén marad? Mi lesz a vár funkciója?
Mivel a Vajdahunyad vár rossz állapotban van, az épületet felújítjuk. Száz éve ad otthont a mezőgazdasági kiállításnak, tehát nagy tradíciójú intézmény. Persze, az is igaz, hogy akkoriban nagyobb súlya volt a mezőgazdaságnak Magyarországon, mint most. Amikor megépült véglegesen a Vajdahunyad vára, jött a kérdés: mi legyen benne? Az akkori agrárminiszter, Darányi Ignác kilobbizta, hogy az ő tárcája kapja meg. A mezőgazdasági múzeum új főigazgatója, a kiváló történész, Estók János nyitott arra, hogy tartalmában is jelentősen megújuljon a múzeum, kapjon egy korszerű, látogató és családbarát profilt, illeszkedve a Liget Budapest projekt általános koncepciójához.

szerklead15-600x400Aláírták a Bartók Központ–Magyar Zene Háza tervezői szerződését Fudzsimoto Szúval. Hogyan tudják láthatóvá tenni a zenét, milyen muzeológiai koncepciót és kreatív munkát dolgozott ki a stáb?
A koncepció egyik része arra az – egyébként szomorú – tényre épül, illetve az ebből fakadó hiányt orvosolja, hogy nincs Magyarországon átfogó állandó kiállítása a legsikeresebb magyar művészeti ágnak, a zeneművészetnek: ezzel már régóta tartozik magának az ország. De a Zeneház nem a hagyományos értelemben vett kiállítótér lesz és nem is pusztán kiállítótér. A kiállítások az új technológiák bevonásával, igazán interaktív módon fogadják majd a látogatókat, de lesz természetesen számos rendezvény is, a táncháztól a koncertekig bezárólag.

Ha a liget családi élményparkká alakul, akkor ez azt is jelenti, hogy a „közérthetőbb”, családbarát tárlatok felé veszik az irányt, vagy jöhetnek a vad, német expresszionista kiállítások is?
Az Új Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum is sokarcú intézmény, s ahogy eddig, úgy ezután is, lesznek „merész” időszakos kiállításaink is. A művészet történetében s így a nagy múzeumok állandó kiállításain is egyébként rengeteg elrettentő, korántsem „családbarát” ikonográfiájú kép van, nem kell ehhez semmiféle „vad” modernizmusban keresgélni… A kiállításaink mércéje, ahogy eddig, úgy ezután is a művészeti érték lesz, hisz az a feladatunk, hogy bemutassuk a művészet történetének az antikvitástól máig nyúló több ezer éves ívét, s annak remekművein keresztül élőn adjuk át az egymást követő generációknak azok élményét és üzenetét. De ne feledjük: a múzeumok, régóta itt lévők és újak egyaránt, csak részei a Liget Budapest projektnek. A Liget egésze – az intézmények és a zöldfelület megújítását és bővítését követően – egy olyan különleges, parkba ágyazott kulturális és szabadidős városi szövetté, családi témaparkká válik, amely kínálatának sokrétűsége, gazdagsága és minősége egyedülálló lesz Európában: a jelenleginél minden szempontból több és jobb kínálatot nyújtva a naponta ide eljövő környékbelieknek s a többi hazai és külföldi látogatónak egyaránt.

Fotók: fotó: Dezső Tamás /archív


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •