A méret a lényeg – Az öt legmenőbb filmes gigaszörny

A múlt héten landolt a magyar mozikban a filmtörténet eddig legjobbra értékelt videojáték-adaptációja, a Dwayne Johnson főszereplésével készült Rampage – Tombolás, amelyben egy genetikai kísérlet miatt gigászivá nőtt gorilla és rettenetes szörnytársai amortizálják a civilizációt. A jeles alkalomból összetrombitáltunk néhányat kedvenc szörnymonstrumaink közül.

MAPET – 061.hu

5. Kaidzsuk

Tűzgyűrű (2013)
Guillermo del Toro 180 millió dollárból forgatott blockbusterében a Csendes-óceán mélyén nyílt dimenziókapun keresztül érkező kaidzsukkal kénytelen felvenni a harcot az emberiség. A hegynyi gigaszörnyekkel szemben jaegereket, azaz képzett katonapárosok összekapcsolt tudatával (driftelés) irányított óriásrobotokat vetnek be. A film és folytatása hommage-csokor a javából, hiszen a mecha- és kaidzsurajongó Del Torót, illetve Travis Beacham forgatókönyvírót a japán látványfilmek (tokuszacuk) óriásszörnyes alműfaja, a kaidzsu eigák, valamint a mangák és a Tetsujin 28-go-féle animék mellett bevallottan Goya A Kolosszus című festménye is megihlette. Ahogy Gojira/Godzilla a nukleáris fegyverek hatásának, a várospusztító kaidzsuk a földrengésektől gyakran sújtott japánok természeti erőktől való félelmének kifinomult metaforája. Lehet kritizálni a Tűzgyűrűt, de az biztos, hogy varázslatosan néz ki, a büdzsé minden egyes centje megcsillan a vásznon és a képernyőn.  

4. Godzilla

Gojira (1954)
Négy éve óriási érdeklődés övezte a Gareth Edwards rendező által újraálmodott Godzilla bemutatóját, és bár az eredeti szörnyfazont megidéző film jobban sikerült Roland Emmerich 1998-as verziójánál, nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Honda Isiró tette világhírűvé a karaktert, 1954-es alkotása pedig az első kaidzsu-film, amit a hollywoodi feldolgozások mellett tavalyig 30 japán Gojira-mozi követett. Ma már megmosolyogtató a gumiruhába bújtatott színész teátrális tombolása a tokiói makett házak között, mégis a műfajteremtő klasszikust tartjuk a legjobbnak mind között. A háború és az atomcsapások szörnyűségeitől, valamint a hidegháborús félelmektől traumatizált Japán kórképe tárul fel reflexióként a Tokiót leamortizáló rém elleni küzdelem megjelenítésében, amelyet nyugodt szívvel vehetünk a nukleáris fegyverkezés elleni örökérvényű példabeszédnek.

3. Clover

Cloverfield (2008)
A csúcsproducer JJ Abrams, illetve a Bad Robot produkciós cégének found footage technikával forgatott katasztrófa sci-fije egy baráti társaság menekülését követi végig a New Yorkot leamortizáló böhöm szörnyeteg elől. A „találtkamerás” fényképezést elhagyó 2016-os folytatás, a klausztrofóbia-thrillerből apokaliptikus végítélet sci-fibe átívelt Cloverfield Lane 10 már meglebegtette, hogy egy azonos univerzumba rakott, laza kötésű űrszörnyinváziós franchise-zal állunk szemben. Az Abrams-művek titkolózásra építő vírusmarketingjének hatékonyságát a Cloverfield-széria első két felvonásának a sikere is igazolta, a Netflixnek lepasszolt 3. rész, a Cloverfield Paradox azonban rontott az összképen, de csattanóként legalább megidézte az első rész gigászi manszterét. A gyártásban csak Clover (lóhere) néven becézett lény (vagy a rokona) egy négyrészes, a Cloverfield spin-offjaként emlegetett mangasorozatban is feltűnik.

2. (King) Kong

Kong: Koponya-sziget (2017)
Jordan Vogt-Roberts minden idők egyik legjobb King Kong-moziját hozta össze, amely A Gyűrűk Ura rendezője, Peter Jackson szintén veszettül jól sikerült 2005-ös feldolgozásával is lazán felveszi a versenyt. Az biztos, hogy zseniális ötlet volt a harmincas évekből az 1970-es évekbe csúsztatni a sztorit, a képi világgal és néhány emblematikus jelenettel kalapot emelni az Apokalipszis most és más vietnami háborús eposzok előtt. Hőseink eleve “Huey” helikopterekkel, harcedzett vietkongvadászokkal (meg kutatókkal, tudósokkal és üzletemberekkel) érkeznek a rejtélyes Csendes-óceáni szigetre, az acélszúnyogok hangszóróiból ezúttal nem A Valkűrök lovaglása, hanem jófajta rock and roll szól. Jackson anatómiailag klasszik gorillára vett megamajmával szemben Vogt-Roberts brutális emberszabásúja a régi King Kong-filmeket idézve felegyenesedve, két lábon közlekedik, és ha lehet, még fenségesebb, mint a motion capture sztárszínésze, Andy Serkis mozgatta előzménymajom.  

1. A Stay Puft habcsókember

Szellemirtók (1984)
A szellemirtó-trió két fura tudósfigurája, Dan Aykroyd és Harold Ramis forgatókönyvéből készült kísértetkomédia eredetileg egy jóval sötétebb tónusú, jövőben játszódó sztori lett volna Ghostmashers címmel, de a rendező Ivan Reitman sokallotta a költségeket. A produkcióhoz John Belushit, Eddie Murphyt és John Candyt akarták leszerződtetni, de amikor Belushi váratlanul elhunyt, a másik két színész is visszalépett a szereptől. A film egyik legviccesebb, egyúttal legparább jelenetében, a Gozeri Gozer eljövetelekor a szellemirtó Venkman (a csodálatos Bill Murray) rájön, hogy bármire is gondolnak, a gonosz sumér isten abban az alakban fog a világukra törni. Arra kéri hát társait, hogy ne gondoljanak semmire, de Aykroyd karaktere, a pohos Stantz fékezhetetlen agyveleje mégiscsak működésbe lép: gyermekkora egy ártalmatlan figurájára, a barátságos Stay Puft habcsókemberre gondol… Az ikonikus cukorpuffancs egyébként előkelő helyet foglal el a filmtörténet leghatalmasabb szörnyeinek top50-es listáján.

2018-04-19T10:54:47+00:00 2018. április 17.|