Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 33
  •  
    33
    Shares

Február 22-én, azaz ma ünnepli nyolcvanötödik születésnapját Bodor Ádám Kossuth-díjas író, a nemzet művésze. Évtizedek óta az egyik legnépszerűbb író, elsőrangú novellista, akinek 1992-es Sinistra körzet című műve hozta meg a szakmai áttörést. A regényként és novellafüzérként is értelmezhető mű a kilencvenes évek magyar prózairodalmának egyik csúcsteljesítménye. Összeállításunkban életútja áttekintése mellett szubjektív válogatást is olvashatnak kedvenc Bodor-idézeteinkből.

MTI/061.hu

Kolozsvárott született 1936-ban református, felső középosztálybeli családban. Közgazdász, bankigazgató apját 1950-ben a Márton Áron püspök elleni koncepciós perben öt évre ítélték, őt magát 1952-ben a helyi Református Kollégium növendékeként államellenes szervezkedés és röpcédulák terjesztése vádjával elítélték. Két évet töltött a szamosújvári politikai börtönben, szabadulása után gyári munkásként dolgozott, majd a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatója lett.

“Spináth Joli még javában a szabógallérlevest kanalazza, amikor leteszik elé a vargabélest is. Nem remeg lazán, izgatóan, finom vaníliaillatú párákat eregetve, inkább úgy fest – ha szabad benyomásomnak engedve megnyilatkoznom –, mint a mulandóság komor hírnöke, valami sötét titokkal fénytelen, szikkadt kérge alatt. A metélt rejtekéből néha megtörten kipereg egy-egy szem életunt mazsola” – Sehol, 2019

A diploma megszerzése után a kolozsvári egyházkerületi levéltárban, majd egy fordító-másoló irodában dolgozott. Első novellája 1965-ben jelent meg az Utunk című lapban, négy évvel később első novelláskötetét is kiadták A tanú címmel. Azóta szabadfoglalkozású író, 1970 és 1975 között tagja volt a Román Írószövetségnek. 1982-ben települt át Magyarországra, 1984-től 1988-ig a Magvető Könyvkiadó lektora, majd szerkesztője volt. 1998-tól egy éven át a berlini DAAD Művészi Program ösztöndíjasa, majd a Holmi című lap szerkesztőbizottságának tagja volt.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Novellistaként indult, egymás után jelentek meg kötetei (Plusz-mínusz egy nap, Megérkezés északra, Milyen is egy hágó?, A Zangezur hegység). Az Eufrátesz Babilonnál című novelláskötetét már Magyarországon publikálta, de az itteni elismertségre 1991-ig várnia kellett, ekkor nyerte meg a Holmi című folyóirat novellapályázatát az 1992-ben megjelent Sinistra körzet című kötetének egyik történetével. A sajátos irodalmi műfajú, valahol a Kárpátok mélyén, nem meghatározott időben játszódó regényszerű novellaciklus a totalitárius rendszer egyszerre abszurd és hátborzongató világát, a benne élők teljes kiszolgáltatottságát ábrázolja sötét tónusú iróniával. A mű, amelyet kritikusai máig fő művének tartanak, külföldön is nagy sikert aratott.

“Késő délutánra járt, a keleti égbolton a bánat felhője, hatalmas narancsvörös gomolyag világított. Újabban egy-egy ilyen távolodó, tornyoktól ekés, pompás habos felhő, elmerülőben a közeledő este lila leplei között, a múló időre emlékeztetett, és kicsit elszomorított. A terepjárót az út mentén hagytam, s lógó orral jártam végig az erdőszél néhány jól ismert zegét-zugát.” – Sinistra körzet, 1992

1992-ben adták ki a Vissza a fülesbagolyhoz című elbeszéléskötetét, majd 1999-ben újabb regénnyel jelentkezett: Az érsek látogatásának fő ihletforrása a Kelet-Európában végbemenő felemás rendszerváltozás volt. 2001-ben látott napvilágot A börtön szaga című interjúkötet, amelyben a szintén kolozsvári Balla Zsófia kérdezte az írót életéről. 2010-ben Az utolsó szénégetők címmel tárcáit adta közre, egy évvel később jelent meg a Verhovina madarai című, kisebb történetelemekből, elbeszélés-mozaikokból panorámaszerűen felépülő regénye. 2016-ban, nyolcvanadik születésnapja alkalmából jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában A barátkozás lehetőségei – Novellák és film című kötet, amely Ferenczi Gábor A barátkozás lehetőségei című tévéfilmjének DVD-változatát és a film alapjául szolgáló négy novellát tartalmazza. Legutóbb 2019-ben jelent meg újabb munkája, a Sehol című novelláskötet filmszerű történetei, abszurd balladái a sajátos Bodor Ádám-i peremvidéken játszódnak, és bővelkednek meghökkentő fordulatokban.

“Azok a rohanások. Minden második vonatot lekéstünk. Apám a végén feltalálta a lovat. Milyen jó volna, mondta, ha élne egy olyan állat, amelyik jönne mindig utánunk, magától, csak úgy a fűből megélne, s ha sietünk, ráülünk, és berohan velünk a vonathoz. Megmondottam neki, ez az állat a ló.” – A tanú, 1969

A Nemzet Művésze díjat 2019-ben kapta meg (Fotó:MTI/Máthé Zoltán)

Tárgyilagos, távolságtartó környezetleírás, szűkszavú dialógusok, néhány életmozzanatra korlátozódó cselekvéssor, a rejtély, a titokzatosság légköre és nagyon finom humor jellemzik műveit, amelyekből több filmfeldolgozás is készült.

“Évek óta nem pihentem meztelenül rongyszőnyegen, meleget árasztó kályha közelében, és úgy még soha, hogy közben könnyű mogyoróillat csiklandozzon. Azt mondtam magamban: „Mit akarsz még? hiszen mindent elértél. Heversz elnyúlva, Elvira Spiridon bársony fenekével az öledben. A tetőre érkeztél, fiam.” – Sinistra körzet, 1992

A hetvenes években Bacsó Péter és Fábri Zoltán készítettek filmet egy-egy novellájából (Forró vizet a kopaszra, Plusz-mínusz egy nap). A részleg című novellájából 1994-ben Gothár Péter rendezett filmet Nagy Mari és Szarvas József főszereplésével, amely a következő évben a Magyar Filmszemlén elnyerte a fődíjat, a legjobb rendezés díját és a külföldi kritikusok díját is. 2006-ban Az érsek látogatásából Kamondi Zoltán készített filmváltozatot Dolina címmel.

“Mert más a hangja a csendnek, amikor valaki van benne, és megint más, amikor a falak között nem tartózkodik senki, amikor még a lehelet is visszhangosan ütközik meg a kietlen falakon, mivelhogy a környéken senki emberi lény lelkével nem találkozik.” – Verhovina madarai, 2011

Bodor Ádám pályája során több rangos elismerést kapott, köztük 1970-ben és 1975-ben a Román Írószövetség prózadíját, 1985-ben, 1989-ben és 2002-ben az Év Könyve, 1986-ban a József Attila-, 1992-ben a Krúdy Gyula-, 1996-ban a Márai Sándor-, 2002-ben a Magyar Irodalmi Díjat. 2003 márciusában Kossuth-díjjal jutalmazták “a közép-kelet-európai történelem meghatározó léthelyzeteit modelláló, egyetemes érvényű zárt szisztémák irodalmi megjelenítéséért, ember és természet kiszolgáltatottságának nagy erejű ábrázolásáért”. 2012-ben megkapta a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány díját, a Verhovina madarai című regényéért pedig a Szépíró Díjat. 2019-ben az abszurd stíluselemekkel átszőtt, a kortárs magyar irodalmat gyarapító szépírói életműve elismeréseként a Nemzet Művésze díjjal jutalmazták.

A Szépirodalmi Figyelő mesés receptkönyvvel köszönti az írót

Bodor Ádámot mesés receptkönyvvel köszönti születésnapja alkalmából a Szépirodalmi Figyelő. A kötetben 35 szerző egy-egy Bodor Ádám írásművészete előtt tisztelgő mesés receptje olvasható, amelyek akár a Verhovina madaraiban említett Eronim Mox elveszettnek hitt szakácskönyvéből is származhatnának – olvasható a könyv készítőinek közleményében. A különleges kötetből megtudhatja az olvasó, hogy a szederborhoz passzol-e a papagáj, hogy hol készítik a legízletesebb báránysikolylevest; fény derül a könnyű labodalevesek titkára, de tisztázódik az is, mit jelent, ha valaki nyehőcével álmodik. A Receptek végnapokra című kötetet Vass Norbert és Vincze Ferenc szerkesztette, a könyvet Vincze Judit illusztrációi díszítik. A verses-novellás szakácskönyv szerzői között van mások mellett Babiczky Tibor, Cserna-Szabó András, Géczi János, Győrffy Ákos, Kiss Tibor Noé, Kollár Árpád, László Noémi, Márton László, Szécsi Noémi és Térey János is.

Vezető kép: MTI/Koszticsák Szilárd


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 33
  •  
    33
    Shares