Hol nem volt, volt egyszer egy vajdasági lány, aki útnak indult, hogy megvalósítsa álmait. Énekelni akart egy fényes színpadon állva, hangosan, hogy mindenki hallja.Valahogy így kezdődött Rúzsa Magdi meséje kereken tíz esztendővel ezelőtt. Akkor egy ország szurkolt neki a Megasztárban, végül a széria nyerteseként tapsolhatott neki a közönség. Azóta listavezető dalok tucatjai, egy eurovíziós döntő, teltházas koncertek és színházi előadások övezték Magdi útját. Most pedig, 2016 február 26-án és 27-én is koncertezik a Papp László Budapest Sportarénában. Rúzsa Magdival beszélgettünk.
LEIRER TÍMEA – 061.hu
A Megasztár győzelem óta sok év telt el, de még mindig, minden egyes interjúban – ahogy én is – emlegetik a tehetségkutatót. Nem terhes ez egy idő után?
Egyáltalán nem. Valóban ott kezdődött minden. Azóta saját úton járok – saját dalokat énekelek és adok a közönségnek, ezt is tudja mindenki. Ha nem lett volna az a verseny, ami bárkinek esélyt ad, akkor most lehet, hogy én sem lennék itt.
Viszont a pályád nagyon eltér minden más tehetségkutatóban feltűnt előadóétól. Talán te vagy az egyetlen, aki mellőzte a bulvár sztorikat, a hakni koncerteket és megjelenéseket, és kizárólag a zenére, a dalokra koncentrált. Sosem bántad meg, hogy a nehezebb utat választottad?
Dehogy! A nehezebb út mindig izgalmasabb, nem beszélve arról, hogy egyre inkább úgy láttam, nekem lesz, és lett igazam. Nem egy jó sztori akartam lenni, nem is a jó csaj vagy a mindig vicces lány, hanem egy jó előadó, saját dalokkal és tartalommal.
Magabiztosnak tűntél már alig húsz évesen is, olyannak, aki tisztában van vele, mit akar és azt is tudja, hogyan érheti ezt el. A véleményem mára sem változott. A te céljaid és terveid változtak?
Nem változtak a célok, csak az út kezd tisztábban látszani. Valóban mindig tudtam, hogy mire vágyom és bizonyos lépéseket mindig megtervezek előre, de számító sosem voltam. Sosem barátkozom vagy színészkedem csak azért, hogy elérjek valamit. Ennél sokkal tisztább a lelkem. Sokszor mondogatom, a jó Isten ismeri az álmaimat és úgyis minden úgy lesz, ahogy a legjobb. Ha valami nem jön össze, azt elkönyvelem úgy, hogy biztosan nem nekem járt, hanem valaki másnak. Persze kitartással sok minden úgy alakulhat, ahogy szeretnénk.
Teltházas koncerteket adsz színházakban és koncerttermekben, nagy sikerrel léptél fel a VOLT fesztiválon is. A szívedhez melyik áll közelebb: a színházi produkció vagy egy nagy koncert a fesztiválokon vagy most az Arénában?
A nagykoncert vagyok igazán én. Imádom, ahogy pulzál a tömeg. A színházban viszont a női lelkem szárnyal, aki viszont egy kicsit elnyomott a nagy bulikon, ahol meg valahogy mindig a keményebb énem kerekedik felül. Szerintem összetett a személyiségem és többnyire három arcom váltakozik. A nagyon nő, a nagyon kemény már-már inkább fiúsabb és a nagyon egyszerű laza lány a szomszédból.
Annak idején a Megasztár döntőt az Arénában tartották, így már akkor megízlelhetted, milyen ennyi embernek, ekkora közönségnek énekelni. Most több mint egy évtized után újra ott állsz majd az Arénában és énekelsz. Szerinted van ennek valamilyen szimbolikus jelentése? Jelent ez valamiféle keretet a karriered első évtizedét tekintve?
Igen, ezért vártam ki a tizedik évet! 2006-ban ott álltam a műsor után és megfogadtam magamnak, hogy úgy fogok döntéseket hozni és dolgozni, hogy tíz év múlva miattam legyen tele ez a hely. Óriási érzés volt, amikor megtudtam, hogy az első meghirdetett időpontra már minden jegyet eladtak. Kicsit meg is ijedtem, hogy most mi lesz? Merre tovább?Találtam új célt, és küzdeni is fogok érte. Óriási dolog, ha az ember tíz év munkáját így foglalhatja össze, óriási dolog, hogy ilyen sokan jönnek velem és a sajátjuknak érzik az utamat. Azt az utat, amit akkor még egy kislány talált k a faluban. Azt hiszem, most egy korszak lezárul és elindul valami új! Izgatott vagyok és tele munícióval az elkövetkező tíz évre.
Szerinted mik voltak az elmúlt tíz év csúcspontjai? Mi az, amit a legnagyobb eredménynek érzel?Egyrészt a saját dalok és szövegek, amelyeket ma már együtt énekel velem a közönség. Óriási dolog volt Magyarországot képviselni az Eurovíziós Dalfesztiválon, de legszebb emlékeim között van a Kapcsolat koncert is. Nagyon büszke vagyok a Magdaléna Rúzsa estemre és a Presser Gáborral közös Angyal mellettem turnéra is. Persze voltak még nagy és megtisztelő pillanatok ezen kívül is, de nekem ezek a legfontosabbak.
Aki járt már Rúzsa Magdi koncerten, tudja, hogy a gyerekektől nagyszülőkig minden generáció ott van. Törekszel arra, hogy a dalaid mindenkit megtaláljanak?
Nem törekszem, de mostanában ilyen dalok „jönnek belőlünk” Egyébként nagyon jó mindenkihez szólni, szeretek családi program lenni, szerintem ez jót jelent.
Sokan a lírai dalaidért kedvelnek, de a rádiós sikert a popdalok és a remixek hozták meg. Először, amikor meghallottam az egyik dalod remix verzióját, kissé elcsodálkoztam, hogy „jé, ez annyira más, mint amit eddig Magditól megszoktam”. Te már az elejétől fogva magadénak érezted a számaid elektronikus zenei verzióját, vagy kellett pár év, amíg megbarátkoztál velük?
Amikor meghallottam a remixeket tudtam, hogy jó lesz, nem beszélve arról, hogy a koncerteken meg mindent élőben kicsit rockosabban játszunk, így tudtam, hogy nem veszítek, csak új hallgatókat nyerek.
Az igazi közönségsikert azok a dalok hozták, amelyekhez te írtad a szöveget, vagy sokszor a dallam alapjait is. Mit jelent neked a dalszerzés? Fontos, hogy a saját gondolataidat énekeld meg?
Egyre fontosabb. A versek bennem élnek gyerekkorom óta, régen nem értettem, miért, de ma már tudom, hogy semmi sem történik véletlenül. Amikor írok, tulajdonképpen festek. Kihívás, hogy egy-egy dallamra milyen filmet látok és azt, hogy írom le. A saját szöveggel, dallammal mindig könnyebben játszik az ember. Igazából az egészben már ez izgat a legjobban, nem a technikás ének. Persze az is fontos, de én inkább az érzelmeket ültetem ki az arcomra vagy bele a hangomba.
Milyen típusú szerző vagy? Olyan, aki leül és pár perc alatt leírja, ami a fejében van, vagy hezitálós fajta, aki hetekig agyal egy-egy refrénen?
Van, hogy agyalok hetekig, van, hogy jön váratlanul és 5 és fél perc alatt kész, aztán már csak csiszolgatni kell. De van, hogy nem jön, nem jut eszembe semmi, majd kinyitok egy üveg finom fehérbort és a második korty már hozza is a mesét. Ezt úgy szoktam mondani, hogy vannak egy és két pohár boros szövegek, és vannak olyanok is, amiket beletesznek a fülünkbe az angyalok egy perc alatt.
El tudod képzelni, hogy angol nyelvű dalokat készíts?
El, de minek? Magyar embereknek akarok magyarul énekelni, vagy külföldieknek egy számukra különleges nyelven, ami a magyar.
Presser Gáborral turnéztál a tavalyi év második felében. Mit jelentett Neked a közös munka?
Keveseknek adatik meg, hogy a legjobbtól tanulhassanak. Igyekszem figyelni minden rezdülését, igyekszem sokat tanulni tőle. A turné egyébként tavasszal folytatódik, igazi kincs az egész előadás.
Honnan jött az „Angyal mellettem” című dal ötlete ?
Pici bácsinak jött a dal, lehet, hogy az angyalok hozták. Azonnal megszerettem, minden sora jelent valamit, mutat egy darabot az életemből. Fájdalmasan szép.
Talán kevesen tudják, de létrehoztad a Gábriel Angyalház Alapítványt, ami a szegény sorsú tehetséges fiatalokat segíti. Miért fontos neked hogy mindenki megkapja az őt megillető lehetőséget?
Igen, mert nem tudom, hol lennék most, ha 2005-ben nem kapok esélyt. Az alapítvány a tanulni vágyó diákokat segíti, akiknek csak egy kicsi kell, hogy elinduljanak.
Boldogsággal, vagy inkább félelemmel vegyített örömmel töltött el, amikor kiderült, hogy az első Aréna koncertedre már több, mint két hónappal a meghirdetett dátum előtt elkelt az összes jegy? Sokan talán vakmerőnek gondolják a második időpont meghirdetését.
Nem aggódom, jó lesz! Az a legfontosabb, hogy kétszer lesz lehetőségem azon a színpadon énekelni. Sejtéseim vannak, hogy kb. mennyien lesznek, ha bejön, az már nagyon nagy eredmény.
Az Aréna koncerten fellép Veled Presser Gábor és a Boban Markovic Orchestra is. Velük milyen közös produkcióra számíthat a közönség?
Velük 3-3 dal erejéig leszünk a színpadon. A többit nem mondom el, el kell jönni és meghallgatni.