Bartók Béla népdalgyűjtéseinek teljes forrásanyagát közzéteszi a Zenetudományi Intézetben működő Bartók Archívum új adatbázisa. A források betekintést nyújtanak a bartóki népdalfeldolgozások keletkezésének mélyrétegeibe.

061.hu

Bartók Béla műveinek körülbelül egyharmada népdalfeldolgozás, amelyekben a zeneszerző túlnyomórészt saját, mintegy tízezer dallamból álló, nemzetiségektől származó népdalgyűjteményéből válogatott. A Népzene Bartók műveiben elnevezésű új adatbázis azt a népzenei hátteret tárja fel, amely megragadta Bartók Béla alkotói fantáziáját.

Bartók Béla tekerőn játszik budapesti otthonában (1908, MTA Zenetudományi Intézet Bartók Archívum fotótárából)

Az adatbázis révén válaszokat lehet találni olyan kérdésekre, mint például hogy miként jegyezte le Bartók Béla a dallamot a gyűjtéskor, milyen megjegyzéseket fűzött hozzá, és hogyan pontosította lejegyzését olykor több évtized elteltével.

A népdalok fonográffelvételei és különböző lejegyzései meglehetősen közeli, árnyalt képet adnak a művek forrásául szolgáló dallamokról. A forrásokból kirajzolódik, hogyan viszonyult Bartók Béla a népi forrásdallamhoz, milyen esetekben ragaszkodott szigorúan a lejegyzés betűjéhez és mikor kezelte szabadabban az eredeti dallamot.

Bartók népdalgyűjtés közben (1907, Zobordarázs, Felvidék). Forrás: Bartók Hagyaték, Budapest

Az adatbázis a Bartók-művekben felhasznált népi dallamok minden elérhető írott és hangzó forrását közreadja, így olyan kéziratos források válnak szabadon hozzáférhetővé, amelyek eddig csupán a kutatók szűk köre számára voltak elérhetők.Különösen értékesek a népdalgyűjtések elsődleges forrásai, a gyűjtőfüzetek, valamint a fonográfhengerre rögzített historikus hangfelvételek és az egyes népdalok gyűjtéskor megörökített “pillanatfelvételei”.

Az adatbázis, amely alapvetően Lampert Vera Népzene Bartók műveiben című kötetén alapul, a Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása közreadásával párhuzamosan, folyamatosan töltik fel. Az adatbázis az bartok-nepzene.zti.hu oldalon érhető el.

Népzenészek Bartókról:

Herczku Ági: “Bartók Béla is felhívja a figyelmünket a személyes élmény mindent elsöprő hatására és tanulságára: hogy az előadásmód percről percre változó árnyalatai, a variálókészség gazdagsága, az egyszeri és megismételhetetlen pillanatok varázsa visz mind közelebb és közelebb a népzene megértéséhez, és szépségének igazi felfedezéséhez (…) Bartók Népzenénk és a szomszédok népzenéje című tanulmányában szerepel egy nagyon fontos mondat: a szomszédaink népzenéjének ismerete nélkül soha nem fogjuk sem megismerni, sem megérteni, sem megszeretni saját népzenénket. Ez szerintem egy kulcsmondat.”

Hamar Dániel (Muzsikás): “Bartók élete gyökeres fordulatot vett a népzenével való találkozás hatására: klasszikus zeneszerző zongoraművészből népzenegyűjtő tudóssá vált, és amikor visszatért a zeneszerzői pályára, minden élményét, amit a gyűjtések alatt átélt, belekomponálta a műveibe. Ezek az élmények éltere szólóak (…) Bartók és Kodály gyűjtőútjaik során élményszerűen találkoztak a népzenével, elragadtatással írtak az egyszerű falusi emberek, asszonyok énekléséről a falusi muzsikások zenéléséről. Mindketten világraszóló életművet alkottak, a 20. század legnagyobb zeneszerzői között vannak, műveik jelenetős részében érezhető a népzenével való találkozásuk hatása.”

Kelemen László: “Ekkor jöttem rá, hogy ennek az embernek beleégett a lelkébe és a gondolataiba minden egyes dal, amit gyűjtött.”

Eredics Gábor (Vujicsics): „Mindig is a bartóki hozzáállást igyekeztünk képviselni a délszláv zenei kultúra befogadása érdekében. A legtöbbet a magyar közönségnek játszottunk. Szerettük volna, hogy ez a közeg még befogadóbb legyen. Oldani a történelmi sebek ejtette rossz előítéleteket. Megmutatni, hogy ezek szép zenék, jó táncok, jó dallamok. És hogy mennyi minden köti össze ezeket a népeket és kultúrákat… Mi voltaképpen azt képviseljük, amit Bartók. Hogy – hangozzék bár pátoszosan – a népek testvérré váljanak, és közben magyarként ugyanezt a hazát vigyük előre.”