“A  népzenei hatásaink főleg a magyar, Kárpát-medencei, balkán, török, perzsa és mongol muzsikákból érkeznek” – Homoki Péterrel, az Uzgin Űver zenekar gitárosával beszélgettünk

Tavaly jelent meg a folkba oltott, különleges meditatív zenéjéről elhíresült, Uzgin Üver Patak című albuma. A lemez felkerült a  műfaj legrangosabb listájára, a World Music Charts Europe-ra, amit 24 ország 50 világzenei rádiósának szavazatai alapján állítottak össze. Részint ezt az anyagot mutatják be a MÜPÁ-ban október 1-én. Az 1991-ben, Kecskeméten alakult zenekar vezetőjével, Homoki Péterrel beszélgettünk.

PZL – 061.hu

Olyan címekkel találkozhatunk nálatok, mint Bucka, Nádas, Patak, Gázló… Mintha lenne egyfajta topográfiája e zenéknek. De maga a zenekar neve is egy földrajzi helyet, vízben szegény vidéket jelent. Honnan a vonzódás a „lelki földrajzhoz”?
Mivel hangszeres zenét játszunk, a címadás egyfajta kényszer, az első két lemezünkön nincsenek is számcímek. Így lesz aztán a névadás egyfajta utalás egy helyszínre, hangulatra. A Bucka lemezünket Kecskemét mellett, a természetvédelmi terület vendégházában vettük fel. Emellett nyilván zenénkben felmerül az utazás, zenei hatásokban is, leegyszerűsítve, Kelet és Nyugat.

Van-e a zenekaron nyomás, hogy a különös zenei világát albumról albumra újrafogalmazza, vagy ebben pont az állandóság, a tradíció fundamentumai jelentik a biztos alapot?
Ilyen nyomás nincs rajtunk. Inkább ez jön belőlünk. Megvan persze az állandóság a hangzásban, de nálunk akár nagy különbségek is lehetnek az egyes lemezek között. A felvételeknél általában nem előre összepróbált dolgokat játszunk, hanem egy zenei alapra frissen improvizálva rögzíttek sávokra, akár sokat is, majd ezekből később szerkesztjük össze a szerzeményt, így készült most is a 16 perces Patak szám.

Homoki Péter gitározik (Uzgin Üver archív)

Amikor filmhez, színházhoz készül zene, akkor szükség van dramatikus fókuszra, azaz nem a belső flow viszi az egészet, hanem az adott jelenet történetét kell felerősíteni. Ez könnyen megy egy olyan zenénél, ahol kiemelt szerepe van a belső törvényszerűségnek, áramlásoknak?
Többen is a zenekarból színházas háttérrel rendelkezünk. Fúvósunk Majoros Gyula, az egyik legkeresettebb bábszínházi tervező, én magam is húztam a függönyt éveken át. A Báb-Színház-Zene lemezünk vegyes válogatás színházas zenéinkből, a Vörös Rébék pedig egy táncszínházi előadás teljes zenei anyaga. Alkalmazott zenék készítésénél a legfontosabb egy hangulat megtalálása, illetve sokszor kicsit ki is kell lépni a szorosan vett saját stílusból. Egyébként nagyon régen nem volt ilyen megbízásunk, kicsit hiányzik is. Főleg egy filmzenét lenne egyszer jó írni.

1991-ben a Kelet ’91 fesztiválon mutatkoztatok be, amely addigra (1990-ben volt az első) már egy több ezres tömeget vonzó esemény lett. Hogy sikerült elsőre egy nagy fesztiválon bemutatkozni?
Az Úzgin Űver 1991-ben két kecskeméti underground zenekar, a Nagy Palibi és a DzsemJamÍz romjain jött létre, elsőként csak alkalmi formációként. Volt egy kis bajai fesztivál, ott találkoztunk a Hamfree Gokarttal, Rácz Misi és Kolozsvári Attila két basszus és torzítók formációjával, ők hívtak meg tök ismeretlenül minket a Kelet ’91-re a Vekeri-tóhoz, akkor kellett rendes nevet is választanunk magunknak. Amikor odaértünk elsőre ijesztő volt a hatalmas punk sereg, mit szólnak majd, ha mi itt kiállunk furulyával és hegedűvel. Persze azért mi se autentikus népzenét játszottunk, volt benne energia is. Kezdő zenekarként valahogy mégis a főműsorban játszottunk, nagy sikerrel. Ez a koncert alapozta meg az Úzgin Űver pályafutását.

Amikor különböző népek zeniből merítetek ihletet, mérlegelni kell, hogy mi az, ami integrálható az Uzgin Űver zenei világába, és mi az, ami megszelídíthető és mi az, amit ledob a zenekar hangképe?
Jellemzően nem tervezzük előre, hogy milyen hatással lenne jó számot csinálni, írni például valami jó mongolosat. A  népzenei hatásaink nagyjából a magyar, Kárpát-medencei, balkán, török, perzsa és mongol muzsikákból érkeznek, de sohasem direkt módon egy-egy dallamot, témát átemelve. Van persze kivétel is hiszen most is a Gázló számban egy ismert magyar témával játszunk.

A Patak az első vinyl lemezetek. Ilyenkor a stúdióban egy speciális sound designt kellett alkotni, mert a vinyl hangzásnak úgymond más a tere….(Vö: Djabe)
Annyiban mindenképpen más volt, hogy már az elején felmerült az időlimit. Míg egy CD-n bő 70 percben lehet zene, bőven elfér minden, apróságok, átvezetések. A vinyl lemeznél viszont nagyjából kétszer 20 perc áll rendelkezésre, rövidebb, velősebb műfaj, jobban kellett válogatni. A felvételeket és a keverést szokásosan saját házi stúdiómban csináltam, így igazán különleges akusztikai körülményekről nem tudok beszámolni, jó lenne kipróbálni egyszer egy jó stúdiót. Speciális vinyl hangzás a masternél szükséges, ezt nem is én vállaltam, régi kedves ismerősömhöz és az egyik legjobb hazai master szakértőhöz, Deutsch Gáborhoz (Anorganik) fordultam. Lemezvágáshoz egy kicsit el kell keverni a hangot, a basszust monosítani, egyéb trükkök, hogy a végén jó szóljon. A lemezt egy akkor indult gyár, az Austro Vinyl gyártotta.

A Patak felkerült a legrangosabb műfaji listára, a World Music Charts Europe-ra. A hírnek lettek eredményei? Több lett a külföldi meghívás? Beárazza ez a zenekart, vagy a túl erős médiazajban nehéz elérni az ingerküszöböt?
Fél évvel az eredeti megjelenést követően jelent meg az anyag CD-n, a kis berlini kiadó a Lollipop Shop kiadásában, ami aztán eljutott a Womex központban, majd szelekciót követően a listára szavazókhoz. Minden különösebb promóció nélkül felkerült a tavaly októberi világzenei listára és lehet azt mondani, hogy feltűnést keltett a hír, itthon is. Hatalmas lemezeladások már nincsenek, meg még annál is kevesebb, de ennek kapcsán rendeztük mi is sorainkat, kezdtünk újra próbákba és koncertszervezőnk is lett.

Életmű koncertet hallhatunk majd kedd este, vagy inkább a Patak album bemutatóját?
60 perces koncertbe nem fér el minden, de játszunk számokat különböző korszakainkból és az új lemezről elhangzik a negyedórás Patak és a ShiratHayam PollyFlow azaz Polnauer Flóra énekével.

Sokat kellett várni az új albumra, a követezőre is ennyit kell majd?
Amikor lehetőség adódik mi mindig csinálunk lemezt. Kell hozzá valami, mondjuk egy pályázat és utána is nagyon sok munka van vele, a Patak egy évig készült. De mostanában egyre többet beszélünk róla, szóval szerintem lesz új lemez egy év múlva.

Képek: Uzgin Üver archív

2019-10-01T14:44:25+02:00 2019. szeptember 30.|