A pók fogott egy legyet – A Pókember – Hazatérés című filmről

Az úgy volt, hogy Tony Stark útravalót adott a 15 éves Peter Parkernek: Ne tégy olyat, amit én tennék! De olyat főképp ne, amit nem tennék. Van egy kis hely a kettő között. Az a te pályád. Ezen a kis helyen játszódik a Pókember – Hazatérés, című majdnem kamaszmusical, némi a Vissza a jövőbe-érzéssel. Ezen a kis helyen láthatunk egy a repülőgép szárnyán eltáncolt közelharcot, a kettévágott hajót összeragasztják és a végtelenbe zuhanó liftet pedig szakszerűen megállítják.

PZL – 061.hu

Minden Spiderman-epizódban a szinkronos team újabb és újabb nevekkel jutalmazza meg Pókembert. Ugye volt már Póki, Pókpofa, Pókarc, Rugdalózós, most nem annyira szellemesen Parker Pöcsnek hívja a gimiben a kötekedő újgazdag Flash Thomson (Tony Revolori). Már-már azt hittük, hogy Parker mindörökké egy későkamasz geek marad, és sosem nő fel, ahogy a South Park kis kreténjei is mindig harmadikosok maradnak, de most, hogy a Marvel is beszállt a történetbe, Póki mellett megjelent a bosszúálló őrs (őrsvezető: Tony Stark, Krónikás: Amerika Kapitány), és úgy döntöttek a stúdiók, hogy az epizódok egy-egy iskolai évet mutatnak majd be.

Most Póki egy tizenöt éves pattanásos geek arc, aki nem törődik azzal, hogy a pókmaszk nem engedi szabadon lélegezni a bőrt, ami nem tesz jót a pórusoknak, és Parker nem is balettozik annyit, mint korábban, a filmben nélkülözi a korábbi szereplők tökélyre fejlesztett pókpózait. Tony Starkot alakító Robert Downey Jr. egyre inkább úgy néz ki, mint Stallone és George Michael különös szerelemgyermeke, Happy (Jon Favreau) pedig egy 150 kilósra hízott Pachmann Péter, de ezzel még semmit nem mondtunk a filmről, amit elsősorban a humora és lazasága ment meg, az, hogy nem akarja magát komolyan venni. Az Amerika Kapitány: Polgárháborúban már jammelt egyet a Tom Holland által megformált Pókarc, aki annyira geek, mintha csak az Öreg bánya titkából lépett volna elő, mintha ő lenne a nagyra nőtt Kisvacak, Converse tornacipőben.

A film azért nem megy le a Deadpool-féle altáji humor szintjére, már csak azért sem, mert kb. olyan, mintha egy PC demonstrációs film lenne, ha nem kapnák a legjobb szerepeket a fehérek, míg a béna, de kedves Sancho Panzák mexikóiak, a gonosz gimis arc, a Flash Thomsont alakító (Tony Revolori) pedig indiai… A film leegyszerűsítve arról szól, hogy Parker végre szeretne becsajozni, de nem sikerülnek a randik, a suli-bálok és az éjszakai fürdőzések, mert a heavy petting helyett mindig meg kell mentenie a világot a űrtech fegyverekkel felszerelt rossz fiúktól, akiket maga Keselyű irányít madaras dresszében, ami ellenfényben erősen a Fradi sasra emlékeztet.