Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Szűcs Judit nemcsak űrdiszkót üzemeltetett valamikor 1979 végén, hanem lézerfénybe és füstbe burkolózó jósdát is. Arról énekelt Űrdiszkó című jóslatában, hogy A légkör száz fokos és felforrt már a hangulat, Az űrdiscó remeg az ezer wattnyi hang alatt… Nos, tényleg eljött értünk egy űrhajó, aminek fedélzetén non-stop üzemelt egy alufóliába csomagolt diszkó, ahol olyan lemezeket mutattak be, mint Jamiroquai Automaton-je és a Gorillaz Humanz című rajzfilmslágerei.

PZL- 061.hu

Egy visszatérő lemezre – a  Jamiroquai utoljára 2010-ben jelentkezett albummal – nem szívesen mondjuk hogy önismétlő, és meglepő módon az Automaton mindent kihoz, amit a space funky és acid jazz és az elektro metszetében ki lehet, a hangszerelés változatos, érezhető, a Daft Punk Get Lucky-ja, de a nyolcvanas évek popjának a hatása is, van itt heroikus eurodiszkó, némi pop-new wave, jazzy-pop is, és jobb is, mint a sokéves átlag, jobb, mint a legutóbbi, 2010-es album, de mégis: a lemezzel az a legnagyobb gond, hogy Jamiroquai név alatt jelent meg.

Szóval, már maga a brand nem olyan szexi, mint 15 évvel ezelőtt, amikor a legjobb csajok tudományosan igazoltan Jamiroquai koncerteken tűntek fel a legnagyobb számban. Ha ezt az anyagot egy húsz év körüli fiatalokból álló alakulat adja ki, az kb. az év egyik szenzációja lehetett volna, de a negyven feletti funky kapitányok űrhajói már nem olyan szexik, nem tudnak hiperűrre kapcsolni. Szinte bármelyik dalt kiemelhetnénk, mindegyik felvételben van annyi kreatív játék, hogy néhány másodpercre felkapjuk a fejünket, de valami mégis hiányzik a nagy egészből, amitől nem lett Get Lucky… 

Abból hogy valaki gyerekének ír könyvet, nagyszerű dolgok születtek, lásd Tolkien Hobbitját, Milne Micimackóját, szóval, miért ne lehetne abból is remekmű, ha valaki a mondjuk a lányának komponál egy popalbumot. Nos, Blur frontembere, Damon Albarn a 17 éves lányának írta a Humanz című Gorillaz-lemezt, amiből számos dolog következik: még jobban meg akart felelni annak a bűvös szónak, amit így hívnak: trend. Mivel ezt most kicsit nehezebb volt belőni, mint a korábbi, kimondottan előremutató Gorillaz-féle kísérleteknél, így aztán a Humanz végül a nagy igyekezet ellenére is félsiker lett.

Nagyon sok a közreműködő művész, teljesen széttartó lett az anyag, arról nem beszélve, hogy a 20 szám túl sok, befogadhatatlan, annak ellenére, hogy a 49 perces játékidő nem is olyan sok. Lehet, hogy konceptalbummal van dolgunk, és a nagy megfejtést kéne keresni rajta, nem pedig a slágereket, de végül is az lett a megfejtés, hogy a lemezen bizony nincs egyetlen klasszikus sláger sem, afféle klubzenei molyolásnak tűnik. Na jó, a Saturn Barz igazi sláger, viszont mégis olyan az egész, mintha Albarn poénból kiadta volna mindazt, amit a Humanz demo folderbe pakolt volna az elmúlt években. Apokaliptikus partizene, csak a halál lovasai helyett rajzfilmfigurák táncolnak a csatamezőn.

Jamiroquai 
Automaton
Universal
12 szám 50 perc

Gorillaz
Humanz
Warner
20 szám 49 perc

 


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •