A szökés – Monodráma az ’56-os hős költőről

“Nekem, budapestiként, a hazáját szerető fiatal férfiként nagyon izgalmasak az olyan igaz történetek, mint Gérecz Attiláé, aki a szabadság égisze alatt élt és alkotott, és nem hagyta magát megtörni a hatalom által” – mondja Orosz Ákos, akit október 23-án az ’56-os hős, Gérecz Attila történetét feldolgozó A szökés című monodrámában láthatunk a Vígszínház Házi Színpadán. Az idén Kaszás Attila-díjjal jutalmazott színészt többek között arról kérdeztünk, milyen mai olvasatai lehetnek, mit teszi aktuálissá ezt a szöveget.

MM – 061.hu

1956-os hős, Gérecz Attila költő történetét adja elő október 23-án a Vígszínház Házi Színpadán Orosz Ákos. A szökés című monodrámában Csuja László rendező egy olyan pesti srác lélekrajzát vitte színre, akit a hatalom nem tudott megtörni. Gérecz Attila 1956. november 7-én halt hősi halált a Klauzál tér mellett. A Rákosi-rendszerben politikai okokból bebörtönözték, ekkor kezdett verseket írni. Írásainak legfontosabb erénye az, hogy testközelből érezhető, milyen volt a korszakban börtönben lenni.

A darab központi motívuma Gérecz 1954-es szökése a váci börtönből. Átúszva az áradó Dunát, régi szerelménél keresett menedéket, akinek új kedvese elárulta, így ismét elfogták, és sötétzárkát kapott. Az előadás első fele a szökés folyamatáról szól, míg második része arról, hogyan küzd meg a börtönben magányosan a kudarccal és árulással. Hogyan képes a börtönben a költészet segítségével életben maradni, s végül eljutni abba a létállapotba, hogy hinni tudjon az életben és a szabadságban. Gérecz Attila költészetét a Kádár-rendszer elhallgatta, így máig lappang az irodalmi köztudatban. 

Orosz Ákos azért tartja fontosnak Gérecz történetét, mert, mint mondja, “bár irodalmi körökben nagyon is ismert – minden évben a legjobb fiatal, elsősorban elsőkötetes költőt honorálják a róla elnevezett díjjal –, igazán megérdemelné a szélesebb körű ismertséget is. A rendszerváltásig tiltólistán szerepelt, ezért is van az, hogy kevesebben hallottak róla. Nekem, budapestiként, a hazáját szerető fiatal férfiként nagyon izgalmasak az olyan igaz történetek, mint Gérecz Attiláé, aki a szabadság égisze alatt élt és alkotott, és nem hagyta magát megtörni a hatalom által. Ezzel az előadással szeretnénk tisztelegni a szerelem, a szabadság, Magyarország, az ’56-os hősök és személyesen az ő emléke előtt.”

A Vígszínház színésze szerint ezt az elbeszélő költeményt az irodalmi értékén túl az teszi igazán izgalmassá és kortalanná, hogy valóban megtörtént eseményeket mesél el. “Egy fegyházból való szökés, a szerelem és a szabadságvágy, soha nem lesznek elavult témák. Mellesleg a mai napig ő az egyetlen ember, aki meg tudott szökni a váci börtönből. Félreértés ne essék, Gérecz Attila politikai fogoly volt az ötvenes években, és nem köztörvényes bűnöző” – teszi hozzá Orosz Ákos.

Arról, hogy az előadás mennyiben lehet eszköze, mennyiben járulhat hozzá ’56 traumájának feldolgozásához a színész azt mondta, hogy a darab nem csak ’56-ról szól, hanem az azt megelőző időszakról is. “Gérecz Attila versein, idézetein, levélrészletein keresztül bepillantást nyerhetünk az ötvenes évek Magyarországába. A hétköznapi emberek, a korabeli Budapest bemutatása mellett természetesen hangsúlyt kapnak az ’56-os események is. Gérecz Attila 27 évesen hősi halált halt a Klauzál tér környékén, miután több T-34-es szovjet harckocsit tett harcképtelenné. Az ő története egy a sok közül, és talán abban segít nekünk alkotóknak és a nézőknek is, hogy meglássuk a történelmi események mögött az érző, hús-vér embert.”

Gérecz Attila életéről

Gérecz Attila Dunakeszin született értelmiségi családban. Attila a nagyváradi magyar királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola tanulójaként 1945-ben az iskolával nyugatra ment. A németországi Friedrichshafenben francia hadifogságba esett. Haza 1946. október 23-án érkezett. A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1948-ban. Mérnök apja első világháborús vitézi címe miatt nem tanulhatott egyetemen, vasesztergályos tanuló lett. Versenyszerűen sportolt. 1949-ben már a magyar öttusa-válogatott kerettagja, pisztolylövésben legyőzte Benedek Gábort, aki olimpiai és világbajnok lett.

Összeesküvés vádjával 1950. december 8-án letartóztatták és 15 év fegyházra ítélték. Társai közül négyet halálra ítéltek, hármat kivégeztek. A váci börtönbe vitték, ahol a verselés mellett német, angol és francia költők verseit is fordította.

1954 májusában írta első versét (Így bocskorosan), mely lelkierőről, optimizmusról tanúskodik. Ez Nagy Imre befolyásának, az átmeneti enyhülésnek is az időszaka. A magánzárkák használata szünetelt, az elítélteknek megengedték, hogy a gombüzemben és csillámpala-műhelyben dolgozhassanak. Addig csakis szemre húzott sapkával, hátratett kézzel és egyesével engedélyezték a sétákat. Akkor ezeket a sétákat használták találkozásra, beszélgetésre. Valóságos irodalmi kör szerveződött itt (a Füveskert-csoport): Tóth Bálint, Szathmáry György, Tollas Tibor, Péterfy Vilmos, Márkus László, Hámory Jenő. Beszélgettek, WC-papírra írt verseiket olvasták fel egymásnak. Később műveiket a nyugaton megjelent Füveskert-antológiában adták közre, mely a börtönkápolna előtti füves parkról kapta a nevét.

A nagy dunai árvíz idején 1954. július 18-án a váci börtönből a jéghideg, áradó Dunát átúszta – ez nem csekély sportteljesítmény volt –, és Budapestre szökött. Három nap múltán – miután valaki elárulta – letartóztatták, és újra bebörtönözték. A budapesti Budapesti Országos Börtönbe vitték és hónapokig szigorított magánzárkában, sötétzárkában tartották. Innen 1956. október 30-án szabadult. Szabadságharcosként november 4-étől részt vett az utcai harcokban. A Rókus kórháznál két szovjet tankot kilőtt, de egy harmadik T–34-es gépfegyversorozatából halálos lövés érte. A költő földi maradványainak végső nyughelye ma a Kerepesi temető 21-es parcellája.

Verseit 1957-től nyugaton a Nemzetőr című folyóirat (Kecskési Tollas Tibor szerkesztésében) publikálta. Magyarországon 1991-ben jelent meg először verseskötete Gérecz Attila, a költő – 1956 mártírja címmel, a Stádium kiadónál, melyet 1995-ben a Füveskert, 2000-ben pedig a Sorsod művészete című követett. Gérecz Attila börtönben írt kézirata alapján 2000-ben, 2001-ben és 2006-ban jelent meg a teljes életművet felölelő, Így bocskorosan című kötet, a Kráter kiadó gondozásában.
Gérecz Attila 2000-ben posztumusz megkapta a Balassi Bálint-emlékkardot.

A szökés október 23-án délután 15 órától látható a Vígszínház Házi Színpadán, aki nem jut el, az november 13-án, vagy december 8-án is megnézheti az előadást.

2019-10-23T09:11:17+01:00 2019. október 22.|