Hobo szövegei, a két hete elhunyt legendás basszusgitáros, zeneszerző Póka Egon és Tátrai Tibor zenéje – mindez együtt a Hobo Blues Band negyedik lemeze, az 1984-ben megjelent Vadászat, a rocktörténet legfajsúlyosabb konceptalbuma. A kultikus lemez dramatizált feldolgozását a budapesti Vadászati Világkiállítás különleges eseményeként, Vidnyánszky Attila rendezésében mutatják be szerda este a Nemzeti Színházban.

061.hu

A magyar rockzene egyik legkiemelkedőbb művének tartott, Vadászatot Vidnyánszky Attila korábban már három változatban megrendezte, filmforgatókönyvet is írt az 1984-ben megjelent, a közönség körében is mind a mai napig népszerű albumból, most pedig a Vadászati Kiállítás kísérőprogramjaként tartanak újabb bemutatót.

A két hete elhunyt legendás zenész, Póka Egon így mesélt a 061-nek adott interjúban a Vadászatról:

“Nagyon jó időszaka volt ez a zenekarnak, Tátrai Tibivel közel voltunk egymáshoz, rengeteg időt töltöttünk együtt: egyrészt a koncertezéssel, másrészt volt a Rábánál egy háza, egy elvarázsolt kis ház az erdő közepén, ide jártunk le horgászni, itt fejeződött be a zeneszerzés része a dolognak. Hobótól megkaptuk a benne már régóta érlelődő szövegeket, rakosgatta egymásra az apró darabokat, ami aztán egy nagy koncept-lemezzé állt össze. Eleve duplának készült, ami nem volt túl gyakori akkoriban, volt egy íve a dolognak. Ilyen jellegű anyagok ma már sajnos nem készülnek. Azok a kompozíciók, amiket alkotnak, nem olyan témák köré szövődnek, amelyekről érdemes lenne tizenvalahány számon keresztül beszélni. A Vadászat viszont ilyen: a szövegek irodalmi értékűek, a zene pedig meghaladta a korát. Ebben nagy szerepe volt annak a rengeteg időnek, amit ráfordítottunk. Itt már nem gyakorolni kellett, hiszen Tibivel mindketten kész muzsikusok voltunk, hanem a szilánkokat kellett jól összerakni. Aztán egy hosszú stúdiómunka következett, ahol valamilyen szinten magunkra voltunk hagyva. A dobos, Döme Dezső alkalmazott muzsikus volt ebben a dologban, túl sokat nem rakott hozzá, Hobo és Bill felénekelte a dalokat, őket instruálni kellett természetesen, a számtalan hangszer és a hangszerelés pedig Tátrai Tibi és az én kezem nyomát viseli. Sokat dolgoztunk rajta. Annak ellenére, hogy a Hobo Blues Band formáció sosem volt egy dédelgetett kedvenc az újságírók körében és más fórumon sem, több ízben olvastam, hogy ezt tekintik a legjobb magyar lemeznek. Persze, minden szubjektív, és nem is verseny ez, de az jelent valamit, ha sok muzsikus egybehangzó véleménye szerint ez egy jó, és a közönség körében is mind a mai napig népszerű lemez.”

A Nemzeti Színház előadásában egy sor további Hobo-dal is megszólal majd. A mágikus időszerkezetű történet pedig ezúttal azt a két és fél napot meséli el, ami alatt lezajlik a rendszerváltás. A vadászat egy felállás, egy világrend, a változás mindössze annyit tesz, hogy vadászcsapatok váltják egymást. A garnitúra cserélődik, de a vadászat marad. Nincs igazi fegyverletétel, mert mire valaki leteszi a puskát, másvalaki már fel is veszi a földről.

„Hobo számára a vadászat nemcsak a szertartásos zsákmányolást, a látványos öldöklést, a fékeveszett mulatást jelentette, hanem kihasználva a fogalomhoz kapcsolható asszociáció-értelmezési lehetőségeket, a vadászat ürügyén széles társadalmi tablót, térben-időben kibontott, nagy ívű társadalomrajzot vázolt fel, miáltal új dimenziókba helyezte a vadászat cselekményét, hogy elmondhassa véleményét a világról, az emberekről, a hatalomról, az alá és fölérendeltségi viszonyokról, a kelet -közép-európai állapotokról, a Múltról és a Jelenről” – olvasható Sebők János rocktörténész – A Vadászatról a hatalmi játszmák tükrében című tanulmányában. 

A vadászat szenvedélyét apám kíséretében tanulmányoztam úgy 12 éves koromig, ő ugyanis szenvedélyes vadász (…) Az igazsághoz hozzátartozik, hogy apámra is vadásztak, és ő is vadászott másokra. (…) Csak pszichoanalitikusok (lélekvájkálók) fejthetnék meg, miért döntöttem »önkifejezés « céljából a Vadászat mellett

– írja apjáról, id. Földes Lászlóról Hobo, a Hobo Sapiensben.

„A Vadászat számomra inkább színpadi mű vagy film, mint lemez” – nyilatkozta Hobo, aki együttesével közreműködött a Vidnyánszky Attila és a beregszászi társulat által létrehozott dráma-koncert-előadáson 2002-ben. 2009-ben elkészült a Hobo-Vidnyánszky duó következő színházi verziója Bolondvadászat címmel a debreceni Csokonai Színházban, amelyben már a rendszerváltásról szóló új számok is elhangzottak.

Fotó: Horváth Péter Gyula