A török kultúra egy csodálatos, varázslatos szeletével találkozhat az, aki ellátogat a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány által szervezett estére, ahol kerengő dervisek szeánszába pillanthatnak be az érdeklődők. A hétfői Szúfi est magasztos céllal az emberi lelket kívánja közelebb hozni a teremtőhöz. Az estéről, a szúfizmusról, a kerengést átható teremtésről Angel Viktória társszervező mesélt portálunknak. 

C.N.- 061.hu

Mit jelenít meg ez a tánc, és mi a célja? 
A zene, a verselés és a dervisek kerengése adja a Mevlevi dervisek alapszertartását, az „ayin”-t. Ők Mevlana, vagy ahogyan még sokszor említik: Dzsalál ad-Dín Rúmí, a szúfi mester követői. Mevlana a zenét eszköznek tekintette arra, hogy az emberi lelket közelebb hozza a teremtőhöz és gyakran hivatkozott a kerengésre a táncként, mely áthat minden teremtést. Sokan, akik hallották ezt a zenét, úgy tartják, hogy isteni erők vannak benne.

Kik azok a dervisek, és mi az a szúfi, szúfizmus?
A mevlevik a legismertebb kerengő dervisek, akik hite szerint a hívő egy csodálatos utazásra indul, sóvárogva a Szerető Teremtővel való misztikus egyesülésre. Ez tökéletességet követel meg. Ezen a misztikus úton az ember a szereteten keresztül fejlődik, megszelídíti egóját. Magasabb igazságokat talál és közelebb kerül a Tökéleteshez, az isteni szeretet pedig mások szolgálatára inspirálja. Ezt az utat szimbolizálja a sema, az ösvényt a tökéletesség felé.

 

A szufizmus az iszlám misztika hiedelem- és szokásrendszere; sok hívő ezen az úton, Isten közvetlen, személyes megtapasztalása által próbál rálelni Isten szeretetére és megismerésére. Az irányzaton belül többféle út létezik arra, hogy valaki megismerje az emberi és isteni természetet, átélje az isteni szeretet érzését, és elérje az igazi bölcsességet. A szúfik számára a személyes megtapasztalás elengedhetetlen a valódi tudás megszerzéséhez.

Kik táncolnak az esten, és mit kell róluk tudni? 
Az isztambuli Hezarfen San’at Topluluğu tagjai adják a szertartást, hét zenész és hét táncos dervis érkezik Budapestre csak ezért az előadásért. A Törökországban is jól ismert együttest 2010-ben alapították, azóta számos magas színvonalú bemutatót tartottak a világ minden táján. Fontos kiemelni az estével kapcsolatban, hogy a műsor részeként Bodor Böbe színművésznő előadásában Mevlanától hallhatunk verseket.

Végül is ez tánc vagy egyfajta meditáció?
Sokkal több ez, mint tánc vagy meditáció: egy szigorúan kötött koreográfiájú, elmélyült, dinamikus ima, egy csendes eksztázis, amiben a kerengők kapcsolódni törekednek a Teremtővel. Nyitott karral forgásukban magukhoz ölelik az egész világot. Nézőként átélve is rendkívül bensőséges, mély szertartás, amelyen a résztvevők komoly koncentrációt igénylő gyakorlatokat végeznek. Azt, hogy ez a szemlélő számára egy különleges vizuális élmény, az szinte már csak bónusz – nem is beszélve a megszólaló zenéről, ami mindenkit mélyen megérint.

Ha tánc, akkor muzsika is kell, ki kíséri a táncot, milyen zene lesz?
A koncerten és a szertartáson Salih Bilgin mester tanítványai által megszólalnak majd például a ney, a tambur és az oud. A ney-nek erős spirituális vonatkozása van, erről Rumi sok versében megemlékezik, így fő műve, a Masnavi is ezzel kezdődik. Hangja a teremtőtől való elszakadást, az emberi lélek panaszát szimbolizálja. A tambur egy hosszúnyakú lant, az európai lantok őse, a török szakrális és klasszikus zene alaphangszere. Szerepe a nyugati zene zongorájához hasonlít: az etalon, amelyen rajta van az egész hangrendszer. Ráadásul egy kifejezetten török hangszer, amin csak egy mestertől tanulva játszhat valaki. Az oud általános, a Közel-Keleten az egyik legrégebben és legszélesebb körben használt profi hangszer, ami szintén fontos része a produkciónak.

Miért szervezte a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány ezt az estét?
Az együttes szellemisége szorosan kapcsolódik a Gül Baba Örökségvédő Alapítvány küldetéséhez, így kézenfekvő volt az esemény képviselete. Az Alapítvány feladatai között kiemelt helyen szerepel, hogy erősítse a török-magyar kulturális kapcsolatokat és közelebb hozza egymáshoz ezt a két kultúrát. A program tökéletesen illeszkedik a szervezet rendezvényei közé, hiszen a török koncertek mellett nagyon sok török népművészettel foglalkozó eseményt is szerveznek. Számukra nagy megtiszteltetés, hogy Gül Baba szellemiségét követve egy ilyen különleges programot mutathatunk be a hazai közönségnek.

Az esemény november 18-án, 19:00-kor kezdődik a Hagyományok Házában. Amennyiben szívesen megnézné a kerengő dervisek előadását, ITT vásárolhat jegyet.