Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató kötet, amelyet Kovács Sándor egyháztörténész Torockó nagyjairól szóló rendhagyó történelemórájának keretében pénteken mutatnak be a torockói Duna-házban

MTI

A Torockói Íjász Szer gondozásában megjelent hiánypótló kiadvány értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját. Mint írják, Torockó földrajzi fekvése, épített öröksége, környezeti adottsága, lakóinak származása és azok egykori foglalkozása révén sajátos helyet foglal el a Kárpát-medencei, de legfőképpen az erdélyi tájegységek között. Népművészeti szempontból különleges a település építészete, vasművessége, bútorzata, háziipara, de leginkább népviselete. 

Torockó gazdasági fejlődésének tetőpontja, aranykora a 19. század közepére tehető, ugyanis ekkor érte el a kitermelt vasérc mennyisége a legmagasabb fokát. Az ennek köszönhető jó anyagi helyzet és életszínvonal tette lehetővé egy olyan viselet kialakulását, amely anyagában és formájában leginkább a városi-nemesi öltözethez áll közelebb, mint környezetének egyszerűbb paraszti viseletéhez – idézik fel a közleményben. A kiadvány mellékletében több száz, eddig kiadatlan archív fotó szerepel, amely korosztályonként, alkalmanként és korszakonként eleveníti meg a különleges torockói viseletet.

A kötetet Kovács Sándor egyháztörténész Torockó nagyjait felvonultató történelmi sorozatának keretében mutatják be. A rendhagyó történelemóra ezúttal Csanádi Pál kalandos életével foglalkozik. Csanádi Pál az unitárius egyház püspöke volt a 17. században. Kiváló orvos és teológus, aki Itáliában szerezte hatalmas tudását és élete egyik jelentős szakasza Torockó bányavárosához kapcsolódik. Az előadás ezt a nem mindennapi életutat követi végig, Torockótól Itáliáig.

Kép: MTI/ Koszticsák Szilárd