Augusztus 19-én, pénteken ismét elstartol a kárpát- medencei gasztrolélet legkiemelkedőbb seregszemléje, a Magyar Ízek Utcája. A háromnapos rendezvény, amely 12. alkalommal várja a korgógyomrúakat az ünnepi hétvégén a Lánchídtól az Erzsébet-hídig, vagy ha úgy tetszik a Döbrentei tértől a Clark Ádám térig, a Várkert Rakparton húzódik. A gigantikus gasztroeseményről, amely az élelmiszerárusítók, a vendéglátósok és a főzők hármasára épül, Novotny Antal alapítóval beszélgettünk.
LSZF- 061.HU
Az idei év kiemelt termékei a gabonafélék lesznek a Magyar Ízek Utcája kínálatában, miért erre esett a választás? Önnek melyik a kedvenc alapanyaga ezek közül, és mit készít belőle szívesen?
Egyrészt nagyon aktuális kérdés, hogy van-e, és hogyan állunk a gabonával? Fontos szempont volt, hogy fejet hajtsunk társszervezőnk, a Magyar Pékszövetség jelenléte előtt, akik a kezdetek óta erősítik ezt a rendezvényt. Ki ne tudná, hogy ők azok, akik kiválasztják minden évben a Szent István nap kenyerét, illetve az idei Magyar Ízek Utcájában hirdetnek először győztest egy új kreatív, innovatív kenyér kategóriában, a „sétáló süteményben”. Nyilvánvaló oka a gabonafélék kiemelésének az, hogy vegyük észre, hogy a táplálkozásunknak mennyire fontos része ez az alapanyagcsoport, és hogy hányféle izgalmas formában lehet elkészíteni. Különösen azt szem előtt tartva, hogy mennyien élnek ételallergiával. Az én kedvencem a köles, és az abból készíthető köleskása, amelynek magas a fehérje és ásványi anyag tartalma. A középkor legjelentősebb gabonája gluténmentes, nevezhető szuperfoodnak, jelentősége a kenyérgabonák megjelenésével háttérbe szorul. Főzéskor ötszörösére dagad, így a leggazdaságosabban szállítható gabonaféle volt. Péntektől vasárnapig egy nem mindennapi étel formájában találkozhat vele a nagyérdemű, mégpedig szaftos kásának elkészítve, gazdagon vajjal, tárkonnyal, vargányával és tejszínnel.
Szerintem semmiképp nem vagyunk veszélyben, inkább a sokszínűséget kell ezekben megtalálni. Visszatérni például a rozshoz, a hajdinához.
Úgy gondolom, hogy a válság legfontosabb üzenete az, hogy térjünk vissza a saját gasztrokultúránkhoz, és kezdjünk el otthon főzni,
A gasztroszakmai rész felügyelete tartozik hozzám. Például, ha érkezik egy új kiállító vagy partner, akkor nálam pattog a labda, hogy jöhet, nem jöhet, és milyen formában vehet részt. Az én bábáskodás mellett nőtte ki magát a főzőasszonyok és akár emberek “rendszere”. Ők nem a professzionális konyhaművészet frontjától érkeznek, de tudásuk és ételeik felveszik velük a versenyt: szülőhelyükhöz kötődő hagyományos ételt, ételfőzési eljárást mutatnak be. Mivel ők nem képzett gasztroszakemberek, így fontos feladatom van az élelmiszerbiztonsági és technológiai kérdésekben.
Természetesen igen! Volt olyan is, akinek mi adtunk mindent. Eszközöket biztosítottunk, segítettünk az engedélyekben, a stand kialakításában. Ez a rendezvény nagyjából százezerfőt vonz, amiben van kockázat, szóval úgy kell végezni a munkákat, az élelmiszerbiztonsági kérdéséket mérlegelni, hogy ne jöjjenek vissza a vendégek azzal, hogy bármi problémájuk lett az ételektől.
Nagyon hosszú a lista, de induljunk el keletről. Felvidékről, Mátyusföld izgalmas káposztalevese és mákos pogácsája, Kárpátaljáról egy remek borsos leves érkezik. Nagymuzsaly községből, kiváló házi szilvalekvárral készült fánkot is sütnek majd. Nagyon kedvelt a moldvai csángó faluból, Pusztinából Nyisztor Tinka néprajzkutató vezetésével érkező csapat, akik szőlőleveles töltikét – ott úgy nevezik húsos galuskát – készítenek. Határon innen megkóstolható lesz az alföldi pásztorétel, az öhön, a sokácbab, a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti jegyzékén is helyet kapott Karcagi birkapörkölt, amelybe az állat húsa a fejétől a farkáig belekerül , beleadva így mindent, ami jó, ízt ad az ételnek. Nem véletlen tehát, hogy a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti jegyzékén is helyet vívott ki magának. Évek óta a leghosszabb sor a karcagi sátor előtt áll. Ennyi ember csak nem tévedhet. Lesz még a roma ételek egy klasszikusa, a cigánykáposzta vakaróval vagy bodaggal. A Vajdaságból a dél-dunai halászléfőzők levesével, az Őrségből pedig tökmagolajjal locsolt dödöllével érdemes megismerkedni. Idei újdonságunk a Kézműves Kozmetikumok “Kertje”, ahol bemutatunk néhány olyan kencét, amit magyar alapanyagokból, kézzel készítenek.
Amikor elkezdtem ezzel a szakmával foglalkozni, akkor a magyar konyha vagy a magyar étel kicsit ciki volt, egyfajta téves megítélés társult hozzá. Nem vagyunk vele tisztában, hogy a kortárs körülmények között is – nem kaszálunk már tizennégy órát a mezőt, más enegriabevitel szükséges- milyen csodásan el lehet készíteni ezeket az ételelek. Azzal a mottóval állok a rendezvényhez, hogy legyünk büszkék a magyar gasztrokultúrára, és amikor azt látom, hogy a fiatalok szerint is fenszi egy köleskása, fenszi egy miccs kovászosuborkával, akkor még inkább büszke vagyok a magyar konyha sokszínűségére.