Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

“Úgy érezzük, a fesztivál megérett rá, hogy kilépjen a nemzetközi színtérre, megmutassa magát a világ kamarazenei fesztiváljainak palettáján(…)az évek alatt az is egyértelművé vált számunkra, hogy a fesztivál nagyon fontos nemzetközi találkozó pontja lett a diákoknak, a pedagógusoknak, az amatőr zenészeknek, a világ élvonalába tartozó művészeknek, és természetesen a közönségnek” – mondja Kokas Katalin hegedűművész, a Fesztivál Akadémia művészeti vezetője, akivel a szombaton induló kamarazenei programsorozatról beszélgettünk, arról kérdeztük, mennyire lehet ugródeszka a Fesztivál Akadémia a növendékek számára, és hogy szerinte újra kell-e gondolnia az országnak a komolyzene támogatását.

MÉNES MÁRTA – 061.hu

Negyedszer rendezik meg a Fesztivál Akadémiát július 20. és 28. között. Milyen tapasztalatokkal gazdagodtak az elmúlt évek alatt a fesztivál szervezésével, kialakításával kapcsolatban? Várható-e idén valamilyen újdonság a programban?
A szervezéssel kapcsolatban az a tapasztalatunk, hogy a szervező stáb folyamatosan alakul, úgy látjuk, hogy azok maradnak meg mellettünk, akik nem csak profik a munkájukban, hanem szenvedéllyel dolgoznak a fesztiválon. Magunk is ebben a szellemben dolgozunk érte a barátainkkal, művésztársainkkal és az egész családunkkal együtt. Ebben élünk, belevisszük minden energiánkat és emellett érzelmeinket is. Ezt a magas hőfokú égést csak az bírja ki, aki hasonlóan él és érez. Mostanra eljutottunk oda, hogy úgy érezzük: a fesztivál megérett rá, hogy kilépjen a nemzetközi színtérre, megmutassa magát a világ kamarazenei fesztiváljainak palettáján, ezért a hangsúly idén egy komoly arculat kialakításán van és ezzel egy időben elindultunk a nemzetközi média felé. Az évek alatt az is egyértelművé vált számunkra, hogy a fesztivál nagyon fontos nemzetközi találkozó pontja lett a diákoknak, a pedagógusoknak, az amatőr zenészeknek, a világ élvonalába tartozó művészeknek, és természetesen a közönségnek. A fesztivál folyamatosan bővül és fejlődik, idén közel 200 fellépőnk lesz a 12 nap alatt. Két csodálatos helyszín ad otthont a programoknak, belakjuk a Zeneakadémiát a kupolacsarnoktól az alagsori próbatermekig és tíz napig a gyönyörű Budai Vigadó ad otthont a Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenynek. Három fantasztikus könyvtárban szólal meg zene és irodalom, a Vian étteremben pedig minden este cigányzene szól. Ott leszünk a Parlamentben, és a Széchenyi Fürdőben is. Nyolc csodálatos színész is fellép a fesztiválon, vendégünk lesz többek között Eperjes Károly, Tompos Kátya, Molnár Piroska és Vecsei H. Miklós. És akkor a fellépő művészeket még nem is említettem, olyan sztárok jönnek el a felkérésünkre évről évre, akikre a világ legnagyobb rendezvényközpontjai is büszkék lennének.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Az idei program szlogenje: „Fenséges és féktelen”. Mire utal ez, hogyan lehetne kibontani ezt a gondolatot?
Szabó Stein Imre, a Zeneakadémia egykori kommunikációs vezetője évek óta nyomon követi a Fesztivál Akadémia programját és szívesen csatlakozott az alkotókedvével a fesztivál szervezéséhez. Az ő benyomása volt a „fenséges és féktelen”, ami egy állandó szlogenje lett a fesztiválnak, és teljesen összhangba került a meghirdetett zenei program címével, a „Káosz és harmónia”-val. A káoszból létrejövő harmónia nemcsak egy hét távlatában, hanem nap, mint nap is átélhető lesz a fesztiválon. A görög mitológia egyik alapvetése, hogy a teremtés aktusa szorosan összekapcsolódik a szeretettel, hiszen a teremtő erő a szeretetben rejlik. A Fesztivál Akadémia tökéletes példát kínál erre az ősi, görög bölcsességre, mert a fesztivál motorja a zene szeretete, a tanítás és a zenélés szeretete, és ami talán ennél is fontosabb, a kamarapartnerek és a közönség, végső soron a másik ember szeretete.

A Fesztivál Akadémia a világ legnagyobb zenész egyéniségeit hozza Budapestre, de nemcsak ezért fontos ez a rendezvény, hanem azért is, mert szerepet vállal a jövő zenészeinek kiválasztásában és pályaközelbe juttatásában. Magyarország kétségtelenül egy zenei nagyhatalom, rengeteg tehetségünk van. De mit gondol, mennyire tudják ezt kamatoztatni, hol tartunk, ha reputációról, önmenedzselésről van szó?
Ezt segíti a nemzetközi hegedűverseny, ami behozza a nemzetközi köztudatba hazánkat, odafigyelnek a versenyre és a versenyzőkre a nagyvilágban. Ez köszönhető egyrészt annak, hogy a verseny zsűri elnöke Shlomo Mintz, a világ egyik legvirtuózabb hegedűművésze, Fehér Ilona tanítványa, családi barátunk, akit gyerekkorunk óta ismerünk és tisztelünk. Másrészt az eljátszandó műsor, ami nagyon komoly 45 perces tiszta zene, és, persze növeli a verseny értékét az is, hogy gyönyörű helyszínen, a Budai Vigadóban, az élő néphagyomány otthonában zajlik. Stratégiai partnere vagyunk a Hagyományok Házának, hiszen a népzene is táplálkozik a klasszikus zenéből és a klasszikus zenészeknek is szüksége van arra, hogy a népzenével kapcsolatban legyen. Ezzel a világ szemét Magyarország felé fordítjuk, a tanárok felfedezhetnek újabb tehetségeket, a növendékek pedig megtapasztalhatják, hogy mi van a nagyvilágban, megláthatják, hogy ők hol tartanak a hegedűjátékukkal. Ezek ajtók, amiket, ha kinyitnak, akkor ott vannak, bárhol a világban, mi pedig úgy érezzük, hogy hazahozzuk a világot a diákjainknak és pedagógusainknak. Ezen az ajtón most 15 országból léphet be közel 50 versenyző. A növendékek kapcsolatot építhetnek, találkozhatnak, információt cserélhetnek, és együtt muzsikálhatnak a művészekkel, hiszen a versenyzők 2-2 magánórát is kapnak a zsűritagoktól. A hegedűverseny végig nyilvános és ingyenes. Szeretettel várunk minden érdeklődőt.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Keller András, a Concerto Budapest művészeti vezetője nemrég egy interjúban azt mondta, hogy bár Magyarországot a méreteihez képest, de egyetemes értelemben is kimagasló teljesítménye alapján zenei nagyhatalomnak nevezhetjük, most mégis úton vagyunk afelé, hogy elveszítsük ezt a pozíciót. Szerinte az országnak sokkal jobban meg kellene becsülnie zenei tehetségeit, és újragondolnia a komolyzene támogatását. „Magyarország elsősorban a szólistáival, zeneszerzőivel, kis kamaraegyütteseivel és karmestereivel adta a legtöbbet a világnak – most mindezek ki vannak zárva a normatív támogatás lehetőségéből”, mondja. Mit gondol erről?
Személyes tapasztalatunk az, ha az ember kőkeményen dolgozik, és ezáltal eredményeket ér el jegyzett versenyeken, akkor komoly nemzetközi elismerést vívhat ki magának a világban. A férjemmel, Kelemen Barnabással mindketten így indultunk. Amikor idősebbek lettünk, akkor alapítottunk egy vonósnégyest, amivel eljutottunk a világ legtávolabbi pontjaira, a világ leghíresebb koncerttermeiben léptünk fel normatív támogatás nélkül. Szólistaként és a vonósnégyessel is többek között az USA, Ausztrália, Kína, és Európa legrangosabb, jegyzett hegedűversenyein értünk el kimagasló eredményeket. Ezek a versenyek nyitották meg a lehetőségeket a menedzsmentek és a legrangosabb koncerttermek felé. Csak, hogy a legismertebbeket említsem, felléptünk a Carnegie Hallban, a Wigmore Hallban, a Concertgebouw-ban, vagy a Palais de Bois Art-ban Bürsszelben. Megvan a módja annak, hogy az ember rendszeres és intenzív munkával hogyan tud eredményt elérni, ez szerintem a kitartás, a tehetség és az alázat. Barnabással hisszük, hogy az alapfokú pedagógusok felkarolása a jelenkori művészek feladata és erre nagyon komoly hangsúlyt fektetünk. Nincs az a kormány, aki ezt a feladatot teljesen át tudná vállalni. A következő 30-40 évünknek az egyik pillére az alapfokú pedagógusoknak nyújtott segítség megteremtése.

A mesterkurzusokra jelentkezők a legnagyobbaktól tanulhatnak, együtt játszhatnak, együtt próbálhatnak, majd fel is léphetnek együtt. Milyen útmutatást adhat a fiatal zenészeknek és mire elég egy ilyen egyhetes mesterkurzus? Felmerült-e vagy felmerül-e a jövőben, hogy hosszabb legyen a kurzus?
Saját életünkre reflektálok, amikor mi Barnabással fiatal hegedűsök voltunk, volt egy Strém Kálmán nevű koncertszervező, akinek fontos volt a fiatal művészek felkarolása. Mi akkor fiatal művész létünkre Perényi Miklóssal, Ránky Dezsővel és Kocsis Zoltánnal játszhattunk akár a Zeneakadémia nagytermében is, mert neki fontos volt az, hogy a fiatalok a tapasztalt neves zenészekkel játszanak együtt. Ennek nagy ereje van, az ember ilyenkor alázattal figyeli a művészt, átveszi a rezgését, olyan dolgokat les el tőle, amit nem lehet megtanulni az egyéni hegedű órákon. A művész akkor ismerszik meg, amikor a színpadon van, és amikor a színpadra készül. Idén 70 egyetemista jelentkezett a Fesztivál Akadémiára. Minden csapat két alkalommal lép fel színpadon. Minden művész vállalta, amikor ráér, akkor próbál a növendékekkel. A mű tökéletes ismerete itt alap, így ezeken a próbákon másra tud koncentrálni a növendék. Többek között arra, hogy hogyan reagál és hogyan figyel a másikra. Nagyon rövid idő alatt kell összerakni a művet, ami nagy kihívás és ez önismeretre is lehetőséget ad. Ez maga a való világ! Az, ahogyan a mi világunk működik. Rengeteg tapasztalatot lehet szerezni ezáltal. Emellett az életrajzban is jól mutat, hogy ki mindenkivel lépett fel és életre szóló barátságok is kötődnek.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Egy interjúban úgy fogalmazott, dacára annak, hogy a specializáció korát éljük, Ön mindenevő, nem ragad le egy-egy műfaj, vagy formáció mellett. Most mi élvez prioritást az életében (természetesen a Fesztivál Akadémia mellett)?
Egy adott élethelyzetben, életszakaszban megvan mindig a prioritás. Lehet, hogy egy ideig például minden időmet Gáspár fiamra szánom, mindenestül őt figyelem, kizárok minden mást az életemből, ő a fókusz. Voltak ilyen hetek az elmúlt időszakban. Ilyenkor a fiam is feltöltődik, és tanárként én is feltöltődök. Vannak „Hanna-időszakok”, szöveget tanulok vele, ez sokat jelent aztán később mindkettőnknek. Ha pedig elmegyünk egy fesztiválra Barnabással, és van négy napunk együtt, akkor a hegedű, meg a zene a prioritás, de ilyenkor van időnk egymásra is. De van olyan időszakom, amikor tanulok egy darabot, és teljesen annak kell adnom magam, ilyenkor az a prioritás. A Fesztivál Akadémia például az egész életünket átjárja, jelen van a mindennapjainkban. A prioritást mindig az adott pillanat adja meg és az a lényeg, hogy abban, amiben benne vagyok, száz százalékig benne vagyok. Az a lényeg, hogy amit csinálok, azt teljes átadással csinálom, és ez az egy pillanat sokszor a másiknak az egész világot jelenti.

Mely programokat emelné ki az idei Fesztivál Akadémia műsorából?
Úgy raktuk össze a fesztivált, hogy magunk se tudjunk választani. Minden eseményen minden koncertet szeretnénk volna olyan különlegessé tenni, hogy egyszeri és megismételhetetlen, ezáltal kihagyhatatlan legyen. Ha nagyon kell választani, akkor nyári fesztivál lévén a Szécsényi fürdőt ajánlanám, ami abszolút kuriózum. A külső termál medencéjében a 3. Brandenburgi versenyt muzsikáljuk, utána az ország egyik legtehetségesebb cigányprímása, Ifj. Sárközi Lajos és zenekara játszik és a káprázatos Horti Lilla operetteket énekel. A könnyedebb hangvételt, a Brandenburgi versennyel megalapozzuk meg. Kihagyhatatlan nyári fesztiválhangulat várja majd a látogatókat július 26-án éjjel a Széchenyi fürdőben. Túlzás nélkül állítható, hogy július utolsó hetében a nemzetközi komolyzenei élet szíve Budapesten fog dobogni.

Fotók: Horváth Péter Gyula


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •