Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

A világhírű dirigens, Richter János halálának 100. évfordulóján Wagner-művek részleteit felvonultató emlékhangversenyt rendez december 5-én az Erkel Színházban a Magyar Állami Operaház. A műsor énekes szólistája a világhírű svéd szoprán, Iréne Theorin lesz.

MTI

A napjaink egyik legkeresettebb Wagner-énekesének tartott Iréne Theorin a koncert beharangozó sajtóbeszélgetésén pénteken elmondta: nagy öröm számára, hogy felléphet az Erkel színpadán. “Úgy érzem magam, mint egy gyerek karácsonykor. Pályám kezdetén, a göteborgi operaház tagjaként egy hetet töltöttünk Budapesten, mindennap koncertekre jártunk, voltunk itt, az Operaházban és az Erkel Színházban is. Mondhatjuk, hogy itt kezdtem a pályámat” – hangsúlyozta.

Richter János volt az első, akinek megadatott, hogy a teljes Ringet levezényelhesse Bayreuthban. A győri születésű karmester karrierje során bejárta a világ legfontosabb zenei központjait. 1871-től 1875-ig tartó intenzív budapesti korszaka után vezette a Bécsi Filharmonikusokat. 1877-től Angliában dolgozott – a londoni zenei élet vezetőjeként irányította a manchesteri Hallé Zenekart, majd 1904-ben átvette a Londoni Szimfonikus Zenekart.

A Wagnerrel jó barátságot ápoló művész tiszteletére szervezett koncerten a német zeneszerző műveiből csendülnek fel részletek. Pinchas Steinberg vezényletével elhangzik A bolygó hollandi és Tannhäuser nyitánya, a Trisztán és Izolda-előjáték és Izolda szerelmi halála, A Rajna kincséből az Istenek bevonulása a Walhallába, valamint Az istenek alkonyából Siegfried Rajnai útja, a Gyászinduló és a Zárójelenet is.

“Siegfried Rajnai útja a kedvenc operarészletem. Akárhányszor hallom, elöntik a könnyek a szememet. Csodálatos zene” – mondta Iréne Theorin. Hozzáfűzte: bár nincs egyetlen szerep, amelyet kedvenceként emelne ki, de nagyon szomorú lenne, ha nem énekelhetné többé két emblematikus szerepét, Izoldát és Brünnhildét, amelyekben közös, hogy mindketten hosszú jellemfejlődésen mennek keresztül Wagner műveiben.

Az MTI kérdésére, hogy tapasztalata szerint miben különbözik leginkább Izolda és Brünnhilde szerepe, a szoprán úgy válaszolt: a Trisztán és Izolda technikailag egy meglehetősen “gonoszan” megkomponált mű, hiszen egy nagyon drámai kezdéstől halad a jóval líraibb, szinte kamarazene-szerű befejezés felé. Ugyanakkor egy este alatt végez az ember a történetével, míg a 15 órás Ring Brünnhildéjénél minden sokkal lassabban történik, teljes történetének megismerésére napokra van szükség, elénekléséhez pedig rengeteg önfegyelem kell.

“Először természetesen nem a teljes Ringben, csak a Siegfriedben énekeltem Brünnhildét, ami szintén meglehetősen lírai a ciklus többi darabjához képest. Úgy éreztem, a darab euforikus végével befejeztem a karaktert is, nem csupán a darabot. A walkürben az elején viszont elveszettnek éreztem magam, mintha Brünnhilde befejezetlenül maradna, mintha nem sikerült volna végére érni a műnek. Aztán amikor elénekeltem a teljes Ringet, megértettem, hogy Az istenek alkonyában minden szál összeér. Ennek köszönhetően ma már A walkürt énekelve sem érzem úgy, mintha valami elmaradt volna” – emelte ki Iréne Theorin.

Az énekesnő kitért arra is: pályája alatt megtanulta, hogy amikor színpadra lép, nem szabad túl sok dolgot elvárnia magától, elég csak arra koncentrálni, hogy jobb legyen, mint legutóbb, vagy hogy meg tudjon csinálni valamit, amit máskor esetleg nem sikerült. Figyelembe kell venni azt is, hogy legalább 10 előadás kell, amíg az embernek már a testében van egy szerep, amíg az izmai úgy reagálnak, ahogy kell.

“A színpadon tökéletes akarok lenni, de a végén mindig meggyűlölöm a tökéletes dolgokat” – fogalmazott a szoprán, aki hozzátette azt is: soha nem érzi magát 100 százalékosan elégedettnek azzal, amit elért. Az 1963-ban született énekesnő újságírói kérdésre elmondta azt is: egyelőre nem érzi úgy, hogy közelegne a karrierje vége. Mint felidézte, amikor 40 éves volt, arra gondolt, hogy remélhetőleg még tudja 10 évig folytatni. 50 évesen viszont még további legalább 10 évet adott magának.

Iréne Theorin a Dán Királyi Zeneakadémia elvégzése után, már nemzetközi karrierrel a háta mögött, 2008-ban robbant be az operaélet élvonalába, amikor a Wagner-szentélyként számon tartott Bayreuthi Fesztiválon beugróként debütált a Trisztán és Izolda női címszerepében. A német zeneszerző figurái mellett az olasz repertoár drámai hősnőit is szívesen formálja meg, legyen szó akár Turandotról vagy a Don Carlos Erzsébetjéről. A világ szinte minden rangos dalszínházában megfordult a New York-i Metropolitantől London, Berlin, Bécs, Barcelona, Milánó és Szentpétervár neves operaházaiig, fellépett a Salzburgi Ünnepi Játékokon is.

Az énekesnő, aki több alkalommal is szerepelt a Budapesti Wagner-napok előadásain, méltatta a magyar operaművészek hozzáértését is, mint fogalmazott, itt mindenkinek a vérében van az ország gazdag operahagyománya, és az e fölött érzett büszkeség is. “Ilyen körülmények között nagyon könnyű nyugodtan dolgozni, sokat fejlődni, és rövid idő alatt is hatalmas dolgokat elérni” – jegyezte meg.

A hétfői budapesti operaesttel párhuzamosan fog zajlani a Richter János tiszteletére szervezett győri emlékkoncert is, amelyet a karmesterről elnevezett hangversenyteremben tartanak. Ókovács Szilveszternek, az Operaház főigazgatójának köszöntőjét élőben hallgathatja a győri est közönsége, majd a budapesti publikumnak kapcsolják Győrt egy Brahms-részlet közvetítésére.


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •