Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

A cseresznye virágzásának köszöntése – az ELTE Füvészkert szervezői tevékenységének jóvoltából – ma már egyre ismertebb és kedveltebb program nemcsak Japánban, hanem Budapesten is. Minden év áprilisában óriási sorok kígyóznak az arborétum bejáratánál, az embereket egyre jobban érdekli a japán kultúra, amelyből e rendezvényen is ízelítőt kaphatnak. A Sakura ünnephez kapcsolódva szerettünk volna még többet megtudni a japán szokásokról, hagyományokról és a gyönyörű cseresznyefa virágról. Koszuge Dzsunicsi nagykövet úr válaszolt a kérdéseinkre.

LEIRER TÍMEA – 061.hu

Mit jelképez a japánok számára a cseresznyefa virága? Miért pont ez a szimbólum vált Japán nemzeti jelképévé?
A japán emberek szeretete a cseresznyefavirág iránt egyrészt abból adódik, hogy a teljes pompájában virágzó cseresznyefa felemelő érzéssel tölt el bennünket. Ha messziről szemléljük a virágzó cseresznyefát, olyan fantasztikus kép tárul elénk, mintha virágos hóesést látnánk. A virág halvány rózsaszín árnyalata, amit a japánok cseresznyefavirág színnek is neveznek, már a látványában is kellemes érzéssel tölt el bennünket. Ezen kívül a szakura (cseresznyefavirág) különlegessége abban a jelenségben rejlik, ahogy a virágzás után a szirmok, a törékenységet szimbolizálva lehullanak. A japán emberek hosszú idők óta a hulló cseresznyefát szemlélve öntudatlanul is annak a szépségét fedezik fel, hogy semmi sem örök, természet és az emberi élet is tele van változással. Ez az esztétika nemcsak a japán irodalomban és a művészetekben lett fő motívum, hanem nagyban befolyásolja a japánok életszemléletét és társadalmi szokásait is. A cseresznyefa hulló virágainak a „bátorsága” a szamurájok ideális életvitelét is szimbolizálja, az önfeláldozást, elmúlást mutatva. Manapság a japánok számára a cseresznyefa virágzása áprilisban az iskola kezdetét is jelenti, mivel a tanév Japánban áprilisban kezdődik, így a megújulást, valami új kezdetét is szimbolizálja.

kosuge_dzsunicsi

Hogyan zajlik Japánban a Hanami, a „virágnézés?” Egyáltalán: honnan lehet pontosan tudni, mikorra esik a virágzás?
Ahogy a cseresznyefák elkezdenek virágozni, összegyűlnek a családok és a barátok és meglátogatnak egy híres sakura parkot, ahol együtt gyönyörködnek virágokban, ez a hanami. Maga a hanami az emberektől függően különbözően zajlik. Vannak, akik inkább kisebb társaságban, csendesen gyönyörködnek a virágokban, és vannak, akik nagy társaságban iszogatással, grillezéssel, mintegy partiként ünneplik a virágzó fákat. A nappali virágnézés is nagyon élvezetes, de az esti hanami még különlegesebb, a parti hangulata is akkor emelkedik a tetőpontjára, amikor a cseresznyefák virága az esti város fényeiben pompázik. A hanamira nincs külön munkaszüneti nap Japánban, hiszen a cseresznyefa virága igen rövid életű, április közeledtével a híradásokban, az időjárás jelentés során tájékoztatják a lakosságot a sakura virágzásának várható idejéről Japán különböző területein. Az emberek ezeket a híradásokat figyelve tervezik meg mikor fognak ünnepelni.

A japán kultúrát bemutató programokkal is várja vendégeit a cseresznyefa-virágzás alkalmából megrendezett szakura ünnepen a mostani és a következő hétvégén a fővárosi Füvészkert. Fotó: Horváth Péter GYula

Fotó: Horváth Péter Gyula

Mióta része a japán emberek életének a tavaszi cseresznyevirág ünneplése, a japán hanami ünnep? Úgy vélik, a cseresznyefa virágának ünneplése több mint ezer évvel ezelőttre, a Heian korra nyúlik vissza. Akkoriban az arisztokrácia ünnepelte a virágzást, sok japán vers őrzi ennek az emlékét. Körülbelül 400 évvel ezelőtt terjedt el az egyszerű polgárok körében is a hanami. Annak érdekében, hogy minél többen élvezhessék a cseresznyefa virágzását, a Shougun nagyszabású cseresznyefa ültetési programot szervezett. Ezek a helyek ma is közkedvelt hanami helyek.

Nagyon sok művészeti ágban megjelenik Japánban a cseresznyevirág motívuma. Melyek a legismertebbek és legnépszerűbbek ezek közül?
A japánok számára a cseresznyevirág alapvető motívum, így elég nehéz megmondani, hogy mi a legnépszerűbb. A cseresznyefa motívuma tradicionális rajzokon, paravánokon, kimonókon, lakozott edényeken, is megtalálható.  De nemcsak műalkotásként, képek formájában, hanem ahogy áprilisban elérkezik a cseresznyefa virágzás ideje a japán édességek, sütemények, jégkrémek, italok íz világában is központi téma lesz. 

A japán kultúrát bemutató programokkal is várja vendégeit a cseresznyefa-virágzás alkalmából megrendezett szakura ünnepen a mostani és a következő hétvégén a fővárosi Füvészkert. Fotó: Horváth Péter GYula

Fotó: Horváth Péter Gyula

Ha rangsorba állítanánk a japán ünnepeket, milyen „helyezést” érne el a Sakura ünnep?
Japánban a különböző évszakokban különböző ünnepek vannak, amik között nem igazán lehet fontossági sorrendet felállítani.  Tavasszal például a cseresznyefa virágzás mellett, rizs ültetési ünnepet is tartunk, amin a jó termésért imádkoznak, ősszel pedig az aratási ünnepen, Istennek mondanak köszönetet a bőséges termésért. Ennek értelmében a japánok az egyes évszakokban különféle természeti jelenségeket tartanak fontosnak és ünnepelnek.

Magyarországon évről évre többen szeretnének részesei lenni a cseresznyevirág ünneplésének. Kedveltek a japán sportok, játékok és a gasztronómia is. Mit gondol mennyi ebből az egzotikum és mennyi a valódi érdeklődés? A nyelvtanulásban és a Japánba utazó turisták számán is látszik az érdeklődés növekedése?
Nagy örömmel tölt el, hogy ilyen sokan érdeklődnek a japán kultúra iránt Magyarországon. Nem tudom, hogy ennek eredménye-e, de 2013-ban 5400, míg tavaly már 8100 magyar látogatott Japánba. Ha csak a számokat nézzük, az még nem olyan sok, de azt hiszem egyenletes növekedésről beszélhetünk. Magyarországon jelenleg 1600-an tanulnak japán nyelvet és az ELTE, illetve a Károli Egyetem japán szakjai is igen népszerűek. Véleményem szerint sok magyar ember úgy gondol Japánra, mint egy hagyományokban gazdag, a technológia és tudomány területén fejlett országra. A japán kultúra hagyományai nagyon különbözőek a magyar szokásoktól, ezért elsőre nagyon egzotikusnak, érdekesnek tűnnek felkeltve így az érdeklődést Japán iránt. Ezzel szemben Angliában, Franciaországban, Németországban, a japán ételek, a bonsai, a zöld tea, a japán kultúra „termékei” már úgymond a mindennapok részévé váltak. A hagyományos japán motívumokat viselő modern enteriőrök is nagyon népszerűek. A sport területén pedig egyre többen judóznak, aikidóznak. Talán Magyarországon is folyamatosan beépülnek majd a japán kultúra elemei a mindennapi életbe. 

Magyarországon tehát sok minden népszerű a japán kultúra elemei közül. Mit gondol, a magyar szokások közül valamelyiknek lenne esélye, hogy legalább ilyen népszerű legyen Japánban, ha egyszer megismerik?
Mostanában egyre ismertebb lesz a magyar gasztronómia Japánban. Ebben fontos szerepe van a mangalicának. A mangalica vastag, ízletes, húsa kedvelt a japánok körében. Először az úgynevezett shabu-shabu, japán húsos ételekhez ajánlották és innen vált igen népszerűvé. Amikor nemrég Japánban jártam nagyon meglepődtem és örültem, hogy a közelünkben lévő étteremben is találtam mangalicát az étlapon.   A sportban is érezhető a magyar befolyás, például a Riói Olimpián debütáló japán férfi vízilabda válogatott három tagja Magyarországon is edzett. Az ázsiai utolsó selejtezők előtt is egy utolsó erősítésre jött Magyarországra a japán válogatott, ami nagyban hozzájárult a sikerükhöz. 2020-ban Tokióban kerül megrendezésre az olimpia és paralimpia, és a vízilabdában való együttműködés is kiválóan példázza, hogy szeretnénk tovább erősíteni a japán-magyar sportkapcsolatokat is.


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •