Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

“Aki zenét tanul, az sokkal jobban tud összpontosítani. Lehet, hogy csak egy-két hangot játszik a gitáron vagy a hegedűn, de pontosan tudjuk, hogy ez az egész viselkedésre, gondolkodására kihat. A zenetanulás által a gyerekek egyfajta rendszerességet szoknak meg, javítja a figyelemkoncentrációjukat, fejleszti a tanulási, koncentrációs és beilleszkedési képességüket” – mondta a 061.hu-nak Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára a nagy sikerrel zárult „Mindenki szívében van egy dallam” című program zárókoncertje után, melyet október 12-én a Belügyminisztérium aulájában tartottak meg. A koncerten több mint ötven lelkes fiatal és kísérő tanáraik hatalmas sikert aratva mutatták meg a program egy éve alatt elsajátított tudásukat.

MM – 061.hu

Több mint háromezer hátrányos helyzetű gyermek tanulhatott zenét egy éven keresztül a Szimfónia Program – „Mindenki szívében van egy dallam” keretein belül, a legszegényebb településeken lakó gyermekek a közösségi zenélésbe kóstolhattak bele. A kezdeményezés 500 millió forintos anyagi forrását a Belügyminisztérium, szakmai hátterét és módszertanát a Máltai Szimfónia Program adta, lebonyolítója a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság volt.

A Szimfónia Program – „Mindenki szívében van egy dallam” programnak köszönhetően a gyerekek átélhették a közösségi zenélés valódi, felemelő hangulatát a Belügyminisztérium dísztermében tartott nagyszabású zárókoncerten. Köszöntő beszédében Langerné Victor Katalin a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: a program célja teljesült, nemcsak a koncertekkel, a mindennapi szorgalmas gyakorlással, ami kihat az iskolai tanulásra is, hanem azzal, hogy hátrányos helyzetből érkező gyerekek életében egy kis zenei kanyarral előnyt teremthessünk nekik és ők valóban beelőzhessenek és célba érjenek.

Az eseményen részt vett Pintér Sándor belügyminiszter, Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége és Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége is (Fotó: Horváth Péter Gyula)

A tavaly júliusban meghirdetett program során a pályázó településeken élő 6-16 év közötti gyermekeket közösségépítő zene programba vonták be, így az elmúlt egy évben több mint 3000 hátrányos helyzetű gyermek tudott élni a program nyújtotta lehetőségekkel. A 199 helyszínen zajló kezdeményezés küldetése az volt, hogy zenei eszközökkel segítsen a gyerekek és fiatalok szociális problémáin, mégpedig csoportos és egyéni zenetanítás, zenekarépítés útján. A közösségi programok elsősorban a gyermekek sikeres iskolai pályafutását és az iskolai lemorzsolódás csökkentését, valamint a szabadidő hasznos eltöltését segítették elő.

A pályázat nagykövetei: Szalóki Ági előadóművész, dalszerző, Novák Péter színész, énekes, előadóművész, valamint Kökény Tamás, a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató verseny győztese.

Az előző tanév végén, idén júniusban országos programzáró kiskoncertek kezdődtek azzal a céllal, hogy a növendékek közösen elsajátított zenei produkciót adjanak elő, melyet az iskola és a család együttes figyelme és elismerése kísér. Augusztus és szeptember hónapban folytatódtak a bemutatkozó koncertek a program nagykövetei részvételével. Augusztus 27-én Göncruszkán, szeptember 2-án Nyírmihálydiban, majd Kaposváron, szeptember 15-én pedig Tarnazsadányban léptek fel a gyerekek.

Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára

Az iskolai lemorzsolódás mérséklése

Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárát többek között arról kérdeztük, hogyan tud segíteni a program az iskolai lemorzsolódás visszaszorításában. Mint mondta, azok a gyerekek, akik kudarcot élnek át az iskolában, nem szívesen járnak oda. Főként azok vannak ennek kitéve, akiknek otthon a szüleik nem tudnak segíteni. Az olvasás tanulása még általában nem okoz gondot, felső tagozattól azonban azok a szülők, akik maguk is sok esetben alacsonyan iskolázottak, bátorítani igen, de segíteni nem tudnak a tanulásban. És ilyenkor szoktak jönni a kudarcok, mondja a helyettes államtitkár. A gyereknek nincs kedve iskolába menni, sokan sajnos csak nagyon ritkán, vagy végleg nem járnak be. Ennek pedig az a vége, hogy nem tudnak továbbtanulni, nem szereznek szakmát, nem szereznek diplomát, tehát egyszerűen kettébe törik az életútjuk.

“Ezek a hátrányos helyzetű gyerekek, akik most itt zenéltek, ennek vannak kitéve. Szerető családban nőnek föl, szeretik a szüleik, de nem tudnak nekik segíteni a tantárgyakban. Aki zenét tanul, az sokkal jobban tud összpontosítani. Lehet, hogy csak egy-két hangot játszik a gitáron vagy a hegedűn, de pontosan tudjuk, hogy ez az egész viselkedésre, gondolkodására kihatással van. A zenetanulás által a gyerekek egyfajta rendszerességet szoknak meg, javítja a figyelemkoncentrációjukat, fejleszti a tanulási, koncentrációs és beilleszkedési képességüket”
-fogalmaz a helyettes államtitkár.

 
Sok esetben nem arról van szó, hogy a tanár nem jól magyarázza el az anyagot, egyszerűen a gyerek nem tud  odafigyelni. Ha ez jobban menne, koncentrálna, és tudná összegezni, amit a tanár mond, akkor lehet, hogy még szülői segítség se kellene, hiszen a tanárok elkötelezettek abban, hogy a gyerekek tudják a tananyagot. A zenetanulásnak van tehát egyfajta áttételes hatása, ami nem csak a tanulásban mutatkozik meg, de egyre inkább azt látjuk, hogy az iskolai és az otthoni viselkedésükre nagy hatással van – fogalmaz Langerné Victor Katalin.
 

“Három hanggal is föl lehet menni a színpadra”

A program alapjául a Venezuelából induló El Sistema szolgál. A módszer lényege nem a tehetséggondozás, hanem az örömzenélés. Elsősorban szociális programról van szó, melyben a zene az esélyteremtés eszköze, kitörési lehetőség. Langerné Victor Katalin szerint a “szociális” kissé szűkítő jelzőnek hathat, hiszen ez a program – habár nagyon fontosnak tartja – nem elsősorban anyagi segítséget nyújt, alapvetően a gyerekek mentalitását változtatja meg.

“Inkább egy személyiségfejlesztő programról van szó, hiszen a legjobban a közösségi zenélés fejleszti a személyiséget. Ezek a gyerekek nem nagyon jutnak sikerélményhez. Inkább kudarc éri őket, mert sokszor nem értik, vagy nem tudják teljesíteni a feladatokat az iskolában. A zene az, ami által sikerélményhez juthatnak, hiszen három hanggal is föl lehet menni a színpadra. Voltak itt olyan gyerekek, akik valóban csak három hangot játszottak. Persze tudni kellett, hogy mikor kell azt a három hangot játszani, de a hangsúly azon van, hogy a zeneoktatók megoldották azt, hogy ezzel a három hanggal is fölléphessenek. Nem ők játszották a szólót, de akkor is részesei lehettek ennek a különleges élménynek.”

Az El Sistema alapján döntöttek úgy, tette hozzá Langerné Victor Katalin, hogy itt, Magyarországon is meghirdetik a programot, amely az elmúlt egy évben is kézzelfogható eredményeket hozott: a már említett képességek fejlesztésén túl csökkentették az online oktatás idején jellemző elszigeteltség érzését is. A kezdeményezésben olyan oktatók vettek részt, akik megfelelően tudtak beszélni a gyerekek nyelvén és át tudták adni a zenei tudást. A résztvevő gyermekek a projektnek köszönhetően hangszerhez is jutottak, mert a sikeresen pályázó települések a támogatási összeg felét zenei eszközökre, másik részét oktatásra költhették.

A helyettes államtitkár azt is elmondta a 061.hu-nak, mindenképp lesz folytatás, mint kiemelte, a gyerekeket már le se lehetne beszélni a zenetanulásról. “A pedagógusok más programokon keresztül is ott vannak a gyerekek mellett. A Tanoda program keretében már 183 tanoda működik az országban” – húzta alá Langerné Victor Katalin. A tanoda típusú programok több mint 20 éve indultak el Magyarországon, céljuk a hátrányos helyzetben élő tanulók délutáni, tanodai keretek közötti felzárkózása.

Fotók: Horváth Péter Gyula

 

Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •