„A zenés színház beavatkozott a rockzenei pályafutásomba” – Beszélgetés Varga Miklóssal, aki Istvánt alakítja az István, a király királydombi előadásaiban

32 évvel a városligeti István, a király előadások után Szörényi Levente és Bródy János klasszikussá vált rockoperája visszatért az egykori szánkódombra, amit 1983 nyara óta már mindenki Királydombnak hív. A Novák Péter rendezte produkcióban az eredeti szereplőgárdából hárman is szerepelnek: Varga Miklós alakítja Istvánt, Deák Bill Gyula Táltost, Nagy Feró pedig Laborcot. Az István, a király mai, augusztus 19-i előadása lesz a Királydomb „búcsúja”, hiszen a Városliget rendezése után valószínűleg ledózerolják. Varga Miklóssal két próba között beszélgettünk.

PZL – nullahategy

Budapest, 2015. augusztus 18. Bródy János (b) és Szörényi Levente szerzõk kezet fognak az István, a király címû rockopera elõadása végén a városligeti Királydombon 2015. augusztus 18-án. Szörényi Levente és Bródy János zenés mûvét Novák Péter rendezte. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Bródy János szerint amikor 1983-ban felénekelték a zenészek az István, a királytmég nem látszott, hogy nagy siker lesz. Te mikor érezted meg, hogy valami nagy dolog született?
Amikor felvettük, valóban nem gondoltuk, hogy ekkora siker lesz, és ilyen felhajtás lesz majd körülötte, de amikor elindultak a próbák, már éreztük, hogy nagyszerű produkció született. Hozzá kell tennem, hogy abban az időben sok remek zenemű jelent meg. Tisztában volt mindenki a Szörényi és Bródy szerzőpáros kivételes kvalitásaival, de az adott pillanatban az István, a király “csak” egy nagyon jó műnek tűnt. Azt senki sem sejtette, hogy majd egy olyan alkotás áll színpadra, ami a nemzeti zenei irodalom egyik gyöngyszeme lesz.

Az István a király feléneklése közben „megmozdult benned valami”? Mert ugyebár még azután jött a glam-rockos, csajozós VM Band…
A pályafutásomat nagyban befolyásolta a darab, a rockoperának köszönhetően nyíltak meg számomra a zenés színház kapui, azzal a Koltay Gáborral, aki paradox módon 1983-ban nem vállalta fel a személyemet a színpadon. Csak a hangomat használta. De a későbbiek folyamán már számtalan főszerepet bízott rám, melyek mind nemzeti témájú darabok voltak. Azok a szimbólumok, amelyek az előadáson megjelentek, a hatalmas, 30 méter széles trikolór, vagy hogy a darab végén elhangzó Himnusz mindenkiből kihozta az elfojtott nemzeti érzést.

Budapest, 2015. augusztus 18. Balról jobbra: Feke Pál Koppány, Radics Gigi Réka, Nagy Feró Laborc, Aradi Imre (elöl) Asztrik, Deák Bill Gyula a Táltos, Keresztes Ildikó Sarolt, Danics Dóra Gizella, Kocsis Tibor Vecelin és Varga Miklós István király szerepében az István, a király címû rockopera elõadásán a városligeti Királydombon 2015. augusztus 18-án. Szörényi Levente és Bródy János zenés mûvét Novák Péter rendezte. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Vikidál Gyula rockzenei karrierjének a színház „tett be”, viszont te mintha ügyesebben csináltad volna, és mindkét, “szerepet”, a rockénekest és színházi előadót is megoldottad.
Az embernek tudnia kell magát hová tenni. Én nem tartom magam színésznek, attól függetlenül, hogy számos főszerepet játszottam el, és nemcsak zenés színpadokon. Elsősorban még mindig rockénekesnek tartom magam, aki volt olyan szerencsés, hogy bekerült a színház világába. Szerencsés voltam, mert ez a párhuzamosság a pályafutásom során végig megmaradt. Szépen megfér egymás mellett a rockszínpad és a zenés színház világa, hol az egyik van túlsúlyban a másikhoz képest, máskor éppen fordítva…

11703208_1465167347113864_300836928277545184_n

1984 körül mindenki tudta ebben az országban, hogy te vagy István hangja. Aztán létrehoztátok a csajozós, lazázós VM Bandet. Nem okozott ez zavart? Nyilván voltak, akik téged már István királlyal azonosítottak, (még ha az egy szerep is volt), és ehhez képest a VM Banddel ment a hello baby-s vaker… 
A zenés színház beavatkozott a rockzenei pályafutásomba. Az István, a király után már másképp néztek rám az emberek. A második VM Band album valóban egy csajozós glam-rock anyag lett. A külsőségekben is rámentünk erre, mert ezt akarta a menedzsment, de ez a vonal valójában nem jött be nekünk. Mi akartunk lenni a magyar Europe zenekar, volt saját fodrászunk, sminkesünk… A közönség egy része csodálkozva nézett rám… „de hát ő volt István, ő volt Petőfi…” Érezhető volt, hogy ezt sokáig párhuzamosan nem lehet csinálni, és gyakorlatilag a második lemezünk megbukott, és a Hungaroton nem is adott több esélyt a csapatnak. A rockzenei pályafutásom szépen belesimult a zenés színház által kijelölt irányba. Érdekes lenne, ha én még mindig előállnék egy-egy glam-rock számmal… a közönség talán le is zavarna a színpadról…

Az 1983-ban és 1984-ben Pelsőczy László játszotta Istvánt a te hangoddal. Milyen volt a viszonyotok?
Barátok lettünk az első előadások után, volt egy időszak, amikor közös fellépésekre is jártunk.

Az 1984-es P.Box-turné István a király blokkjában te is énekeltél. A közvetlen rajongói visszacsatolás kárpótolt azért, hogy csak a hangod adtad a szerephez, és a figurát Pelsőczy hozta?
Az a felállás volt számomra a természetes. A közönség is rögtön elfogadta, hiszen nem is feltéten a filmbeli karaktereket keresték. Az, hogy más énekelt és más játszotta Istvánt, adott egy plusz érdeklődést is irányomban. Akik nem ismerték a P.Box-os múltamat, kíváncsiak lettek, hogy ki is a „hang”…

1986 elején Vikidál nem ment ki a P.Box lekötött NSZK-beli fellépésére, majd ki is rúgta őt Bencsik Sándor. Azon a német koncerten te helyettesítetted. Logikus lett volna akkor, hogy a P.Box veled, azaz az eredeti énekesével folytassa tovább, hiszen a glam-rock vonal, amit a VM Band erőltetett, nem jön be…
Ez a dolog sem bennem, sem egykori zenésztársaimban nem merült fel. Ha akkor felkérnek, minden bizonnyal nem vállaltam volna, mert már másról szólt a pályám, arról nem beszélve, hogy nagyon nehéz lett volna újra felépíteni a kezdeti P.Box zenekart, hiszen Vikidál egy új, keményebb fazont adott az egykori csapatomnak…

Igaz az, hogy az Európa című dal (akkor más szöveggel) 1984 körül nem nyerte el sem a P.Box, sem akkori zenekarod, a Sirokkó tagjainak a tetszését?
Igaz. Csiga Sándor írta az eredeti szövegét, talán Kék farmer volt a címe. Cserhátiék a P.Boxban azt mondták, hogy ez nekik nem kell, mert “ez egy primitív négyakkordos nóta”. Aztán levittük a Sirokkó egyik próbájára, ott meg azt mondták a fiúk, hogy ez egy NDK-s induló… Aztán a magyar pop egyik legnagyobb sikere lett.

MTI fotó: Szigetváry Zsolt

 

2018-10-18T20:40:29+02:00 2015. augusztus 19.|