Világpremier, egyúttal fontos adósság – szeptember 1-jén, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Konferencia rendezvénysorozatának részeként mutatták be a budapesti Szent István Bazilikában a világ első lovári nyelvű miséjét, a Le Devleskét A fiatal zeneszerző, Oláh Patrik Gergő által jegyzett zenemű magában hordozza nemcsak a cigány hagyományokat, hanem az európai kisebbségek zenei identitását is, amelynek révén egy temperamentumos, egyúttal arisztokratikus vonásokat is magába foglaló, komplex zenei történet született. 

SUSÁNSZKY MÁTYÁS – 061.hu

A Le Devleske nemcsak a roma nemzetiséghez tartozóké, hanem minden emberé, aki tudja, hogy az európai kisebbségek mennyi mindenen mentek keresztül a történelem folyamán, embertársaikkal egy közösséget alkotva – ezzel az üzenettel lépett a nagyközönség elé a koronavírus-járvány miatt egy éves csúszással a világ első, roma nyelvű miséje. A teljes Biblia szövegét korábban Lakatos Péter görögkatolikus áldozópap fordította le lovári nyelvre. A szentmise fő részeit, amelyeket a nép is énekel, Oláh Patrik Gergő zeneszerző jóvoltából a szeptember 1-jei ősbemutató óta hiteles cigány zenei megfogalmazásban is meghallgathatjuk.

A világtörténelem első roma nyelvű miséje

A Roma mise megalkotására, a szükséges szakmai közösség létrehozására Erdő Péter bíboros, prímás az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve az American Protégé Nemzetközi Zenei Verseny többszörös díjnyertes hegedűművészét, Lakatos Györgyöt kérte fel. Lakatos György portálunknak adott interjújában elmondta, a római katolikus misék hagyományosan latin nyelven zajlottak, idővel azonban egyre több nép a maga nyelvére is lefordította.

Most egy olyan időszakot kezdődik, amikor ezen a szép dialektuson is megszólalhat a mise, gyönyörű zenei kíséretben

-hangsúlyozta. Lakatos György kiemelte, „az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, mint ahogy a címében is benne van nemzetközi, így ennek a misének is zeneileg nemzetközinek lenni”, hozzátéve, hogy a misének magában kellett hordoznia nemcsak a cigány hagyományokat, hanem az európai kisebbségek zenei identitását is. 

Ez a fajta zeneiség az autentikus cigányzenétől, és az éttermi cigányzenétől jellegzetes. Ez egyszerre jelent temperamentumot, és arisztokratikus zenei vonásokat is, amelyek egy komplex zenei történetté, történelemmé álltak össze

-emelte ki. A zenei rendező hozzátette, a roma közösség, a különböző kasztok mindegyike mélyen vallásos, ezért nem csupán világszenzációról van szó.

Nagyon bízom benne, hogy a bemutatónak lesznek olyan utórezgései, hogy bizonyos templomokban igényt fognak tartani erre a fajta mise zenére is

-hagngsúlyozta.

Ízig-vérig cigányos legyen…

A lovári nyelvű szentmise zeneszerzője a mindössze huszonhárom éves Oláh Patrik Gergő, aki 2016-ban a Sugár Rezső Zeneszerzőversenyen második, a Budavári Beethoven Zeneszerzőversenyen első helyen végzett, a Bartók Világversenyen pedig a legjobb tizenkét komponista közé jutott. Oláh  Patrik Gergő elmesélte azt, hogy számára a zenetörténet első lovári nyelvű miséjét megírni nemcsak művészi, de vallási szempontból is komoly kihívást jelentett, hiszen elsőként magában is jó kapcsolatot kellett kialakítania Istennel. A zeneszerző arról is beszélt, a zenei apparátust tekintve a mise követi a roma hagyományokat, azaz csak olyan hangszerek jelennek meg benne – vonósok, cimbalom, klarinét és ének -, amelyek a cigány zenéből ismertek. Mint fogalmazott,

próbáltam ízig-vérig ilyen cigányos misét alkotni.

Oláh Patrik Gergő elmagyarázta, ugyan a cigány zenei stílusjegyek alkalmazása volt kezdetben az elsődleges szempont a számára, de fokozatosan terelődött át a hangsúly a mise mondanivalójára.

A mise szövegének végén elhangzó „Adj nekünk békét” volt az a gondolat, amelyet a legfontosabb üzenetnek gondolok most a mai ember számára

-fogalmazott.

A világ első lovári miséjének tételei szeptember 9-én a Hungexpón, a szentmise keretein belül ismét felcsendülnek.

A Nullahategy.hu teljes műsorát itt tekintheti meg!

Fotó: Ambrus Marcsi/NEK