Azt írta Ady 1899-ben, hogy a jövő térképén Magyarország helyén egy fehér folt lesz, ezzel a felírással: „Ez Magyarország volt, de elsikkasztották…” Ady ezt a bizonyos fehér foltot írja tele indulati lírának sem utolsó publicisztikáival, hogy a folt helyén legyen valami, amivel újra tudjuk definiálni a hazaszeret, a polgárság és a kultúra fogalmát. A napokban jelent meg Ady megmondja címmel Király Levente szerkesztésében egy remekül súlyozott válogatás Ady ma is érvényes publicisztikáiból. 

PZL – 061.hu

Eddig ha a Kraftwerk Electric Cafe című borítójára néztünk, a düsseldorfi techno mérnökök jutottak eszünkbe, de ezek után Ady Endrére is asszociálhatunk, ugyanis az Ady megmondja című kötet borítója finoman szólva is utal Rebecca Allen 1986-os emblematikus 3D-s coverére. A Corvina kiadványa sokkal több tehát, mint Ady publicisztikai füveskönyve, figyelemre méltó kísérlet egy életmű újrapozicionálására.  

Adynak számos törzshelye volt Nagyváradtól Debrecenen át Pestig, és törzsvendég lehetne az Electric Caféban is, már csak az a kérdés, hogy ebben az elektromossággal teli kávéházában mit szervíroznak fel nekünk? Rendeljünk  remek publicisztikákat! Ha elolvassuk ezeket a jórészt fél- és egyoldalas citátumokat, remekül kiismerjük magunkat a századelő szellemi égtájain, sőt a mai magyar ugaron is. Azt mondja Ady, hogy “a magyar parlament kétharmadrésze értelemben az ostoros-kocsisi nívón sem áll”, majd tovább írja a panaszkönyvét, amikor azt írja: “a magyar társadalom… kiskorú, műveletlen, babonás és beteg…”

Király Levente ajánlata nagyon helyesen nem egy bonmot-szerű szelekció, a válogatás a gondolatok ívét, stiláris mintázatát is megmutatja. Ady publicisztikáinak rendkívül erős a nyelvi erőtere, ezek a futamok afféle tűzérségi előkészületei a modern magyar költészet profilját alapvetően meghatározó váteszi lírájának. „Ha valaki kijelenti, sőt óhajtó hangon mondja, hogy éljen a haza, minden bűnei meg vannak bocsátva. Ha képviselő, akkor rögtön nagy államférfiú…” Az, hogy semmit nem változott az ország, lehet éppen vita tárgya, de az nem, hogy Ady nemcsak a líra, de a publicisztika legnagyobb formátumú egyéniségei közé is tartozik.

Ady tíz évvel az első világháború kitörése előtt megjósolja a világégést, a kommunizmus térhódítását, a holokausztot, Erdély elvesztését, és ahogy később Márai, úgy ő is a polgárság hiányával magyarázza azt, hogy az országnak nincs valódi önbecsülése, öntudata, csak feudális oligarchái, elszegényedett tömegei és borgőzös nacionalizmusa. Azt írja a Budapesti Napló egyik 1907-es számában, hogy „éppen csak a bátorsághoz nincs bátorságunk.” Adynak volt bátorsága, volt tehetsége és karizmája, és akinek mágikus koordinátáit (északfok, titok, idegenség) ezek után könnyebb lesz meghatároznunk. 

Ady megmondja
Részletek Ady Endre publicisztikai írásaiból
Szerkesztette: Király Levente
Corvina
210 oldal 1990 Ft