Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 775
  •  
    775
    Shares

Ma ünnepli 85. születésnapját Alain Delon, a francia film élő legendája.

MTI

A Párizshoz közeli Sceaux városkában 1935-ben született Delon gyermekkora nem volt boldog: négyévesen nevelőszülőkhöz került, anyja csak azután vette ismét magához, hogy férjhez ment egy mészároshoz. Tucatnyi iskolából tanácsolták el, tanulmányait tizenöt évesen félbehagyta, ezután mostohaapja üzletében dolgozott, ezt az állást és otthonát tizenhét évesen végleg otthagyta.

A következő években harcolt ejtőernyősként Indokínában, volt futár, portás és pincér. Utóbbi minőségében ismerkedett meg a színész Jean-Claude Brialyval, aki magával vitte a cannes-i filmfesztiválra, ahol felfedezték: a rendezők és a producerek Delonban találták meg James Dean francia megfelelőjét.

A filmvásznon 1957-ben egy krimiben debütált, s azonnal népes női rajongótáborra tett szert. Néhány romantikus és szentimentális vígjátékot követően 1958-ban forgatott először együtt a szintén kezdő Jean-Paul Belmondóval a Légy szép, és tartsd a szád! című filmben (később a Borsalinóban is együtt játszottak). Ugyanabban az évben a Christine című film készítése közben ismerkedett meg Romy Schneiderrel, akivel magánéletüket is összekötötték. Viharos viszonyuk 1963-ban ért véget, Delont – aki levélben jelentette be a szakítást – sokan azzal vádolták, hogy összetörte a gyönyörű Romy szívét. Öt évvel később ismét együtt forgattak A medence című lélektani drámában, s a levegő még a filmvásznon is vibrált közöttük. Dolgoztak együtt a színpadon is, 1961-ben a Luchino Visconti által rendezett Kár, hogy kurva című darabban.

Delont az 1960-ban készült Ragyogó napfény című krimi tette nemzetközi sztárrá. A csábító gyilkos, az angyali külső mögött lakozó ördögi lélek megformálásával bizonyította, hogy nem csak sármos és szívdöglesztő, de valóban tehetséges színész is. Pályafutása alatt mintegy száz filmet forgatott, köztük klasszikussá vált alkotásokat, mint a Visconti rendezte Rocco és fivérei, A párduc (alakításáért Golden Globe-díjra jelölték), Michelangelo Antonioni Napfogyatkozása és legkedvesebb filmje, a Klein úr. Igazi műfaja a bűnügyi film (Zsaru, A zsaru szava, Ne ébreszd fel az alvó zsarut!) és a kalandfilm (A fekete tulipán, Kalandorok, Zorro) volt. A szamuráj című filmjében teremtette meg a komor, hideg, hátborzongatóan nyugodt gyilkos figuráját.

Akár rendőrt, akár bűnözőt alakított, a filmvásznon mindig magányos és titokzatos maradt. 1981-ben rendezőként is bemutatkozott az Egy zsaru bőréért, majd két évvel később A kíméletlen című filmekkel. 1984-ben César-díjjal (az Oscar-díj francia megfelelőjével) jutalmazták A mi történetünk című moziban nyújtott alakításáért, ugyanabban az évben Jeremy Irons és Ornella Muti partnere volt a Swann szerelme című filmben. 1989-ben szerepelt Jean-Luc Godard Új hullám című alkotásában, a kilencvenes évek elején pedig sajátos öniróniával játszotta el az öregedő nőcsábászt a Casanova visszatér című filmben. Bár Amerikában többször is próbálkozott, Hollywoodot nem sikerült meghódítania.

1999-ben bejelentette, hogy nem forgat többé, fogadalmát azonban nem tartotta be. Az őszülő hajú szívtipró a tévéfilmek mellett krimikben és 2008-ban az Asterix az olimpián című alkotásban szerepelt, utóbbiban Julius Caesart formálta meg. 2018-ban bár tervbe vették, végül nem valósult meg a La maison vide című filmje, amelyben Juliette Binoche lett volna partnere, Delon akkor úgy nyilatkozott, hogy egy utolsó filmre még szívesen vállalkozna. A színpadtól sem távolodott el, Anouchka lányával az Egy közönséges nap című színdarabbal bejárta Franciaországot.

Nem csak színészként ért el sikereket: a hatvanas években Dalidával közösen előadott Paroles című számuk világsláger lett, később Shirley Bassey-vel is együtt dolgozott (Thought I’d Ring You), tavaly pedig egy francia dalhoz adta újra hangját. Neve áruvédjegy is, férfiruházatot, cigarettát, italt és illatszert forgalmaznak vele. Szabadidejében lóversennyel és műgyűjtéssel foglalkozik, az utóbbi években több alkalommal árvereztette el vagyontárgyait, köztük festményeket, drága borokat, órákat és autókat.

Pályafutását botrányok szegélyezték: ült engedély nélküli fegyvertartásért, vádolták maffiakapcsolatokkal, a hatvanas évek végén testőre titokzatos halála sötét hátterű politikai bűnügy középpontjába állította.

Magánélete miatt is sokszor került a lapok címoldalára. Romy Schneiderrel folytatott románca közben született fia a modell-énekesnő Nicótól, majd 1964-ben elvette Anthony nevű fiának anyját, Nathalie Delont, akitől aztán Mireille Darc kedvéért vált el. 1987-ben Svájcban telepedett le holland manöken feleségével (1999-ben svájci állampolgárságot is kapott), akitől két gyermeke született, de ez a kapcsolata 2001-ben ért véget. Az angolul és olaszul is folyékonyan beszélő színésznek négy gyermekétől öt unokája született.

Művészete elismeréseként 1990-ben megkapta a Becsületrendet, 1995-ben életművéért a Berlinale Arany Medve díját, s több nemzetközi filmfesztivál életműdíjával tüntették ki. 2019-ben Cannes-ban tiszteletbeli Arany Pálmával ismerték el hat évtizedes filmes munkásságát.

A népszerű francia filmsztárnak az utóbbi évtizedben több egészségügyi problémája volt: szívritmuszavar, majd arcidegproblémák és visszatérő fejfájás miatt műtötték meg, tavaly pedig egy kisebb szélütésen esett át.


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 775
  •  
    775
    Shares