Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Közeleg az őszi szünet, és jó lenne, ha a gyerekünk kezéből ki tudnánk varázsolni a tabletet, el tudnánk némítani a filmeket, amit winchesteren hozott át az osztálytársa, és megmutathatnánk neki: a könyv nem arra való, hogy nekitámasszuk a tabletet, hanem hogy magunk támaszkodjunk neki… Összeállítottunk egy könyves csomagot, amit szemünk fénye magával vihet, ha a nagymamához tessékeljük, vagy amikor magukkal visszük a welness hétvégére. Vagy nem visszük sehová, hogy aztán ebből a sehovából eljussunk Vuk és Misi Mókus erdejébe, és az ablakból rálássunk a zsiráfra…

PZL – 061.hu

Három állatos könyvet ajánlunk tehát különböző életkorú iskolás gyerekeknek, a képzeletbeli lutra albumunkba beragaszthatjuk a rókát, a kacsát, a sünöket, mókusokat, az elefántokat, és ha nem akarunk mindent az írói képzeletre bízni, akkor az Ablak-Zsiráfban megnézhetjük, mit mond róluk a biológia tudománya. Azok, akik a zöldes színű, 1971-től 1984-ig megjelent kiadást (rajzota: K. Lukáts Kató és Szűcs Erzsébet) szerették, azt is elnézték az eredeti könyvnek, hogy nem spórolta ki a szocialista ideológiát, mert a rajzok visszaidézték a gyerekkor varázsvilágát. A Szecskó Tamás és Szecskó Ágnes féle új rajzokkal megjelent újabb kiadások sokak szerint elvesztették a csodát, és inkább egy reálisabb világ felé navigálták a gyerekeket.

Nos, egy lexikon esetében talán az utóbbi a fontosabb, és persze, mindenkinek az szép, amelyik könyvhöz élmények fűzik, amelyik része volt a gyerekkornak. A Szecskó-féle illusztrációkon is százezrek nőtte már fel, őket az delezi meg, ők azt veszik meg gyermeküknek, mert a már 41. kiadásánál járó Ablak-Zsiráf több, mint 1000 szócikke nagyjából felöleli azt a tudásanyagot, ami az alsó tagozatos gyerekek számára bemérhető. A Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes szócikkei bizonyos szempontból egymásra épülnek, összekapcsolódnak, így egy-egy leírásban használt kurzív szavakra újból rákereshetünk, és egy teljes tudáscsoporttal lehetünk gazdagabbak.

14590370_10208841435568034_501936659733963699_n

A Vuk számos hordozón hozzáférhető, diafilmen, DVD-én, bakelit lemezen, képregényen, bélyegen, sőt vannak édesanyák, akik VUK-os asztalterítőt is hímeztek. Mégis: a legfontosabb az eredeti mű, Fekete István kivételesen szép lírai tájleírásokkal teli kisregénye, aminek borítója meglepő módon nem használja ki az 1981-es Dargay Attila-féle rajzfilmben rejlő marketinges erőt, hanem egy semleges rókaképet közöl, ami nem véletlen: ott van például a Vuk szüleinek, Kagnak és Ínynek a civódása, ami a felnőtt férfi-nő konfliktusait idézi, de csak nagyon finoman, árnyaltan, A dialógusokból sokat átvett a rajzfilm forgatókönyvírója, szabadon értelmezve azt…

vuk_fekvo

Ez ér a legtöbbet. Öregapja vére van benne, aki elő volt a nemzetségben. Vuk lesz a neve, mint az öregapjának…”  Aztán másképp folytatódik a beszélgetés: „Vuk annyit jelent, hogy minden rókának félre kell állnia az útból, ha vadászatra indul. Segíts neki Íny!” Tegyük hozzá, hogy Fekete kiváló keresztapa, az állatnevek adásában is verhetetlen, ott van Csusz (gyík), Lutra (vidra) és Szú (sün) is, és akkor még nem beszéltünk Fekete különleges, atmoszférát teremtő képességéről, az otthonosság érzésének kivételes megfogalmazásairól.

misi-mokus-2

Misi Mókus kalandjainak is többféle kiterjesztése létezik, van ugyebár az eredeti Tersánszky Józsi Jenő-féle eredettörténet, van a híres-neves bábfilm-sorozat (aminek alkotótársa volt Mészöly Miklós), ott van az esti mesés verziót megelőző diafilm, és a mai napig számos bábszínház tűzi műsorára a fekete farkú mókus kalandjait. A Misi Mókus televíziós bábfilmsorozat 1980-ban készült a Pannónia Filmstúdióban, ami a televízió utolsó, „régi vágású” bábfilmsorozata volt, méltó társa az Esti Mese aranykorát idéző Mirr-Murr, a kandúrnak és A legkisebb ugrifülesnek.

misi-mokus

Tersánszky meséje tele van szimbolikával, és nemcsak a különösséget jelképező fekete farokra gondolunk, hanem az univerzális képnek sem utolsó üres dióra is, amire a bölcs Rókus Mókus írta fel a világról szerzett tudást. A Holnap kiadó könyve Kass János ihletett rajzainak köszönhetően könyvtárgynak is kiváló, ugyanakkor itt is olyan erős a bábfilm képi tapadása, hogy talán érdemes lett volna abból kölcsönözni az illusztrációkat. Melegebb, barátságosabb világ Kass a felnőtt olvasókat megszólító képeinél. Tersánszky jól megválasztott állatnevekkel dolgozik, ott van például Kacifánt, az elefánt, Bumba, a majom és Krokó, a krokodil…. Misi Mókus pedig nekivág a világnak, hogy megtalálja az örökké termő fát, amiből aztán kiábrándul, és elindul haza, mert jó dolog körbeutazni a Földet, de az otthon feltört dió ugyanúgy kerek, mint a nagyvilág.

Ablak-Zsiráf
(Írta és összeállította: Mérei Ferenc és V. Binet Ágnes,
rajzolta: Szecskó Tamás és Szecskó Ágnes)
Móra
184 oldal 3499 Ft

Fekete István
Vuk
Móra
114 oldal 1999 Ft

Tersánszky Józsi Jenő
Misi Mókus kalandjai
Holnap
92 oldal 2700 Ft

Képek: Pannonia Filmstúdió, MTV, pzl

 

 


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •