Állati elmék – A Pet Shop Boys első három lemezének újrakiadásáról

Újragyártják a popipar egyik legsikeresebb termékének, a Pet Shop Boys zenekarnak albumait, most az első három lemez került a gépsorokra, remaszterizálva, bónuszokkal, ahogy kell. Az életműsorozat korábbi darabjainál is minden cover kapott egy lakkozott felületet, azaz van rajta egy kis védőréteg, ami tartóssá teszi az olyan popzenei viszontagságok ellen, mint amilyen az idő múlása.

PZL– 061.hu

1986 tavaszán jelent a Neil Tennant Neil Tennant és Christopher Sean Lowe alkotta duó első hivatalos nagylemeze, a Please, ami afféle kései gyerek, hiszen öt évet vártak a bemutatkozásra, de nem volt hiába, szinti-pop fronton minden bizonnyal az egyik legerősebb bemutatkozás volt az övék, több mint három millió eladott lemezzel és olyan No.1 slágerekkel, mint a Two Divided by Zero, a West End Girls, az Opportunities (Let’s Make Lots of Money), az I Want A Lover vagy a Suburbia. A Pet Shop Boys azzal emelkedett ki a többi szintipop formáció közül, hogy sokkal jobban hangszerelték meg a dalaikat, mint a legtöbb banda, egy kompozícióban annyi ötlet van, amiből még egy másik számot is írhattak volna, ugyanakkor mégis olyan  egyszerűnek tűntek, mint egy kisállatkereskedésben a hörcsög itatója.

Pedig minden Pet Shop Boys album – amellett, hogy slágertűzijátékok -, elgondolkodtató, társadalomkritikus szövegeket tartalmazó mélyfúrások, a vizualitásuk komplett rendszert alkot, a portréfotóik egy része művészi alkotás, ahogy az Introspective albumtól számítva a covereik nagy része is. Az is érdekes, hogy nálunk főleg a diszkók népe kedvelte a zenekart, azaz egy-egy slágerüket másolták a krómos TDK-kra, de nem alakult ki olyan kultusz körülöttük, mint ahogy a Depeche Mode vagy az A-ha körül, miközben a PSB a populáris kultúra egyik legsikeresebb formációja, 42 daluk került fel a brit Top 30-as listára, ebből 4 (West End Girls, It’s a Sin, Always on My Mind, Heart) listavezető volt, és több mint 100 millió eladott lemezzel büszkélkedhetnek.

A négymillió példányban értékesített 1987-es Actually folytatta a bemutatkozó album mindent vivő sikerét olyan ellenállhatatlan kontinentális slágerekkel, mint az It’s a Sin, a What Have I Done to Deserve This? és a Heart, de ugyanilyen kellemes clubsláger a One More Chance. A Pet Shop Boysban az üzembiztos slágergyártás mellett az is nagyszerű, hogy előremutatóak voltak a hangképek megtervezésében, így a harminc évvel ezelőtti kompozíciók ma is ugyanolyan izgalmasak, mint a nyolcvanas éve közepi presszók videódiszkóiban, vö.: Shopping és a Rent című dalokat. Az album külön érdekessége, hogy a lemez Magyarországon is megjelent, de alternatív coverrel.

1988 októberében publikálták az artisztikus, leginkább a New Order vizualitását idéző Introspective című albumot, amely betetőzi a duó nyolcvanas évekbeli karrierjét, olyan clubslágerekkel mint a Left to My Own Devices, a Domino Dancing, Always on my mind. Az albumon csak hat dal található, amelyeket remixes felfogásban rögzítettek, ez annyira nem tett jót az Introspective-nek, de a slágerek olyan erősek, hogy nem bánjuk, hogy úgymond nagyobb pohárban szolgálták fel a koktélokat. A borító olyan volt, mint valami képzeletbeli monoszkóp lenne, ami ugye maga az állókép metaforája, és ez felettébb izgalmas egy olyan világban, ahol gyorsabban cserélődnek a slágerlisták adatai, mint a tőzsdeindex. Viszont a Pet Shop Boys jól sáfárkodott a slágereknek nevezett valutákkal, és még mindig fontos piaci szereplők, sőt, idén újra fellépnek Magyarországon.