Az a film, amelyik a szabad akarat genetikai kódját (!) Ádám és Éva fémmé vált (!) almájában keresi, az legjobb esetben is arany málnát talál. Az Assassin’s Creed című mozi egy kétórás rapmetál videoklip, amelynek azért nem adtak magyar címet, mert a mozi nem más, mint az eredeti számítógépes játék szigorú promója, olyan, mint amikor egy új legóhoz forgatnak valami motiváló kamusztorit.

PZL – 061.hu

A szabad akarat genetikai kódja tehát az ősi almában van, amit – ha teljesíted a szinteket -, megtalálhatsz Kolumbusz Kristóf sírjában (!). Nyilván azért ott, mert a szabadság földje Amerika, amit Kolumbusz fedezett fel. De ez az alma az a bizonyos bibliai alma? Mert fémből van, tehát nyilván nem egy vasfáról lógott le az Édenkertben… Akkor ez egy ereklye, ami az „igazi almát” rejti? De kik kovácsolták és milyen célból? Hogy hasznosul, mit kezd vele az, aki birtokolja? Berakja egy özönvíz előtti Assassin’s Creed flipperbe, és a bónusz játék az emberiség jobbá tételéért megy?

A film nehezen indul be, az első fél órában nem lehet tudni, hogy ki kicsoda, miért teszi azt, amit éppen tesz, és mire teljesen elfáradnánk, elkezdődnek a végeláthatatlan akciók. Sem a kalandokba, sem az andalúziai tömjénszagú véres panorámába nem tudjuk beleélni magunkat, mert pár perc után visszamegyünk a náci eugenikai laborra emlékeztető, egyébként belsőépítészeti nívódíjat érdemlő high-tech kulisszába, mert hősünk az Animus központba kerül kivégzése (!) után, ugyanis ő az asszaszinok leszármazottja és génjeiben hordozza az agressziót (!).

Cal Lynch-et (Michael Fassbender) a génemlékezetet aktiváló gépezettel visszarepítik ősei múltjába, hogy még a templomosok elől megszerezze ezt a bizonyos almát. Cal – aki a középkorban Aguilar névre hallgatott, a bérgyilkosokat tömörítő Asszaszin szövetség tagja volt -, a véres spanyol inkvizíció kulisszáiban úgy harcol, mint a yamakasik, és úgy szaltózik a háztetőkön és veti magát a mélybe, mintha csak egy kínai trash-filmet látnánk. Így nem harcoltak a középkorban, de cserébe a mozi elképesztően látványos, erősen felülfogalmazva megidézi a spanyol inkvizíciót, és az autodafék világát.

Fassbendernek nincs jelenléte, de a Dr. Sophia Rikkint alakító Marion Cotillard is inkább egy nyári szünetet váró fáradt tanárnőre emlékeztet, mintsem az okkultizmussal foglalkozó tudósra, aki azt tűzte ki célul, hogy hogy kiirtsa az erőszakra való hajlamot az emberiségből (!). De Jeremy Irons jelenléte is csak arra jó, hogy a CGI mozi megadja azt az illúziót, hogy mozifilmet látunk, nem pedig egy kétórásra nyújtott demót a játékhoz. 

Dan Brown talán ügyesebben dolgozta volna ki a forgatókönyvet, ő talán jobban felrakta volna az almaereklye motívumot, ő talán megmagyarázta volna, hogy mi a fene a templomosok által fenntartott kutatólabor, mit keres a titkos szekta az ENSZ-ben. Justin Kurzel rendezett már egy közepesen izgalmas, de annál véresebb Machbetet (ahol szintén együtt játszott Michael Fassbender és Marion Cotillard), de itt csak azt éri el, hogy a misztikus és technológiai hókuszpókusz után felerősítse a nézőben azt a bizonyos agresszióra való hajlamot.

Assassin’s Creed
amerikai, angol és francia film
szereplők: Michael Fassbender, Marion Cotillard
rendezte: Justin Kurzel
bemutató: december 29.