“Azért érdemes ezt a kiállítást megnézni, és azért is váratlanul időszerű, mert elgondolkodhat mindenki azon, hogy ahhoz, hogy egy város fontos és nagyszabású beruházásokat hajtson végre, néhány évtizednyi munka, valamint politikai, gazdasági, társadalmi együttállás, egyetértés és némi szerencse is kell” – hangsúlyozta portálunknak adott interjújában Vitézy Dávid. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója a “Meg nem épült Budapest” kiállítás megnyitója után megjegyezte, akkor lesz egy ilyen projekt sikeres, ha az elkészülte után azon kezdünk gondolkodni, milyen jó lett volna, ha már ötven vagy száz évvel ezelőtt megvalósult volna, és hogy akkor mennyire másképp alakult volna Budapest közlekedése, arculata, élhetősége.

SUSÁNSZKY MÁTYÁS – 061.hu

Június 21-től újabb két időszaki kiállítás látogatható a Közlekedési Múzeum leendő otthonában, az Északi Járműjavító Dízelcsarnokában, egyikük a Múzeum gyűjteményének új járműveit mutatja be, míg a másik “Meg nem épült Budapest” címmel a metróvonalak, autópályák, siklók és sugárutak tervrajzain, korabeli térképeken és látványterveken keresztül idézi meg, hogy milyen lenne egy alternatív Budapest az elmúlt 150 év közlekedési tervei alapján.

A “Meg nem épült Budapest” kiállítás arról szól, hogy az elmúlt 150 évben Budapestnek milyen nagy közlekedési tervei voltak, amelyek nem valósultak meg, de ez persze nem zárja ki, hogy a jövőben ez ne változna meg

-fogalmazott érdeklődésünkre Vitézy Dávid, a főigazgató ugyanakkor megjegyezte, hogy bizonyos koncepciók szerencse, hogy nem jöttek létre, míg más esetekben ez sajnálatos.

A terveket és víziókat sokszor heves politikai és sajtóviták kísérték, magabiztosan bejelentett koncepciók kerültek öt-tíz év múlva a történelmi környezet változásával csendben az íróasztalfiókba. Vannak olyan százéves tervek, amelyeknek máig érezzük a hiányát; de olyan, ötven-hatvanéves elképzelések is, amelyek esetében szerencse, hogy nem váltak valóra. Sokszor még a dokumentumok is elvesztek, vagy a tervtárak mélyén lappanganak

– jegyezte meg. Vitézy lapunknak elmesélte azt, hogy volt olyan elképzelés, miszerint egy kétszer háromsávos autópálya a zsidó negyed, a Király utca helyén a Deák térig hatoljon a város szívéig. Egy másik elgondolás szerint az Alkotmány utca – mely nem véletlenül ilyen széles – a Parlament épülete előtt alagúttá alakult volna át, amely a budai oldalon a Csalogány utcánál jött volna a felszínre. A főigazgató szerint a mai kor embere örülhet, hogy ez a terv nem valósult meg, és nem szeli ketté egy többsávos autópálya a belvárost.

Vannak persze tervek, amelyek sajnos, hogy nem valósultak meg, mondjuk már az I. világháborút megelőzően. Ilyen például a Nyugati pályaudvart a Délivel összekötő vasúti alagút terve, amely már az 1900-as évek elején felmerült

– emelte ki a főigazgató, aki hozzátette, ez a koncepció ugyan a megvalósulás fázisába lépett, de valójában lehetetlen pontosan megbecsülni, mikor fog befejeződni, hiszen a szomszédunkban háború zajlik, Magyarországon háborús infláció van, globális, főleg európai gazdasági visszaesés fenyeget.

A fiókban maradt ötletek mégis életben tartják az álmokat

A jövő Budapestjét minden korszak másként képzelte el. A Gellért-hegyi sikló megépítése legalább másfél évszázados álom, a 20. század első felének közlekedésmérnökei és várostervezői hidat álmodtak az Országházhoz és sugárutat Erzsébetvárosba. Helyenként máig ismerős problémákon gondolkodtak.

A kiállításon szó esik például a Kossuth-híd koncepciójáról, amely egy, a Parlament vonalában létesítendő gyaloghíd lett volna, nyilván, világörökségi okokból ez feltehetőleg soha nem fog megvalósulni, de életben tartja a gyaloghídról szóló álmainkat, amelyek más külföldi városok példái alapján Budapesten is működne

-fogalmazott az érdekesebb koncepciókkal kapcsolatos kérdésünkre Vitézy Dávid, aki hozzátette, érdekes, hányféle módon próbálta már az 1800-as évek vége óta a Gellért-hegyet megközelíteni a budapesti várospolitika, hol siklóval, hol libegővel, de végül egyik sem valósult meg eddig. Ugyanakkor megjegyezte,

a tekintetben is tanulságos a kiállítás, hogy amikor arról vitatkoztunk, érdemes-e a teljesen zöld és klímabarát vasútfejlesztést megvalósítani a Déli Körvasútnál, ott néhány évtizeddel ezelőtt még emeletes autópályát szerettek volna a Hamvas Béla út helyére építeni.

Vezetőkép/fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum