Amikor az Úr kertjében Lucifer a tárlatvezető – Álomfejtés az idei Art Capital fesztiválon

Régi és új álmok címmel nyílik meg május 25-én a negyedik Art Capital képzőművészeti fesztivál Szentendrén. Közép-Kelet-Európa legnagyobb képzőművészeti fesztiválján ezúttal 14 helyszínen 16 tematikusan összekapcsolódó, kiemelt tárlat látható szeptember 1-ig. A programokat Gulyás Gábor, a fesztivált szervező Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) igazgatója ismertette budapesti sajtótájékoztatóján.

MP – 061.hu

A tavalyi, sorrendben a harmadik Art Capital központi témája a modern ember és a természet közötti viszony volt. Az Édenkert nyomában címet viselő seregszemle a kert fogalmát, ideáját járta körül, és 24 új kiállítással, 52 programmal, 136 művésszel várta a látogatókat Szentendrén. Yoko Ono, Mohau Modisakeng, Zarko Baseski és Nádas Péter, valamint a kortárs képzőművészet és irodalom más nemzetközi és hazai sztárjai mellett a modern magyar klasszikusok műveivel is találkozhattunk, és bemutatkozott a vizuális művészetek új generációja is „a képzőművészet magyar fővárosában”. Az idén Régi és új álmok címmel nyílik meg az Art Capital, amely május 25-től 14 helyszínen 16 tematikusan kapcsolódó, kiemelt kiállítással és 91 önálló programmal várja a látogatókat Szentendrén. Gulyás Gábor, az FMC igazgatója, az Art Capital főkurátora rámutatott, miként arra a rendezvénysorozat címe is utal, a két világháború közötti szentendrei képzőművészek, például Vajda Lajos álmai, művészete sem hiányozhatnak a kortársak mellől a művészeti diskurzusban.

Gulyás Gábor az idei programból elsőként Dmitrij Kawarga kiállítását emelte ki. Az orosz képzőművész az ún. poszthumán művészeti irányzat nemzetközi hírű, ikonikus alakja. Kinetikus, interaktív objektjei, szobrai a tudomány, művészet és technológia szintézisén alapulnak, munkái létrehozásában mérnökökkel, programozókkal dolgozik együtt. Legújabb művei azt mutatják fel, hogy az ember pusztulása után miképpen válik egységes anyaggá. Jellemzően helyspecifikus kiállításait lehetetlen utaztatni – ezt a gyakorlatot az FMC is hanyagolja -, így helyben, a MűvészetMalom déli szárnyában valósul meg az Anyag és test című installáció. Szintén a malomban lesz látható Eva Schlegel In Between kiállítása. A kiváló bécsi képzőművész sokféle különböző műfajú alkotásokat sorakoztat fel a finom ceruzarajzoktól a pornográf fotográfiákon alapuló lakk-képeken át a hatalmas, repülőgéprotorokkal vetített térinstallációkig. Schlegel előszeretettel egyensúlyoz a műfajok határán a fotóktól, a mozgóképektől az építészetig, kísérletezik az anyagokkal, készít időtálló és efemer munkákat.

Gulyás Gábor rendezésében készül Nagy Kriszta (Tereskova) Csipkerózsika halott című projektje, szintén a MűvészetMalomban. A szentendrei Régi Művésztelepen alkotó művész helyspecifikus installációja arra a női tapasztalatra reflektál, amely a fehér lovon érkező herceg után való végtelen vágyako­zásként írható le és a művésznőnek ahhoz az ikonikus művéhez kapcsolódik, amikor a Lövölde tér mellett egy óriásplakáton megjelent a „Magyar képzőművész vagyok” felirattal. A Grimm-mese narratívájának újraírása, frivol hangoltságú kortárs feldolgozása egyszerre használ klasszikus festészeti megoldásokat, szövegeket és alkalmi zenéket. A kiállításhoz kapcsolódóan 52 ezer szál kínai műrózsa díszíti majd a MűvészetMalom falát. Nagy Kriszta korábban parkolópályára tett projektjéhez hasonlóan Csurka Eszter Alfa című kiállításával is régi adósságot törleszt az Art Capital. A művésznő egy tavalyi díjnyertes művéhez kapcsolódóan terveztek kiállítást, de „nem úgy jöttek a művek, hogy akkor érdemes lett volna megcsinálni” – mondta az igazgató. A művész korai korszakából származó, szürreális színvilágú fotóalapú művek, akvarellek, grafikai munkák és kisplasztikai alkotások egy helyspecifikus installációban lesznek láthatók.

A modernizmus fejlődésbe vetett hitének hatásos metaforája a város, olyan klasszikus művekkel, mint például a bibliai Mennyei Jeruzsálem képi megjelenései az újkori festé­szetben vagy Le Corbusier Cité Radieuse-terve. Az Art Capitalon először kiállító Kondor Attila, Schmied Andi és Stefan Osnowski Paradise City címmel az Anna Margit Emlékmúzeumban összehangolt projektjeikben metaforikusan és szimbolikusan is felhasználják a nagyvárosról alkotott képzeteket. Mindhárom művész megközelítése személyes érintettségen alapul, fontos számukra az esztétikum mögött megjelenő jelentésrétegek komplexitása. A Barcsay Múzeumban rendezik meg a román Florin Ştefan Morpheus című kiállítását. A nemzetközi hírű Kolozsvári Iskola fiatal művészeinek előfutára és mestere erős vizuális állásfoglalásokat jelenít meg a művein. Érzéki festészeti eszközökkel megoldott festményei a 20. század végének újfestészeti tendenciájához kapcsolódnak, ugyanakkor nem nélkülözik a társadalomkritikát, sőt a kor­társ festészet kritikáját sem.

Gulyás Gábor és Eged Dalma kurátori munkája nyomán a Ferenczy Múzeumban jön létre Magyar szürrealizmus címmel egy átfogó, 50 alkotó műveit felsorakoztató kiállítás, amely azért is érdekes, mivel a XX. századi nyugati vizuális kultúrát meghatározó avantgárd törekvések egy része a művészettörténeti kánon szerint nem jelent meg önálló irányzatként a magyar művészet­ben. A főkurátor szerint „a magyar művészetértelmezés komoly hátránya, hogy a hazai művészettörténet előszeretettel nevez jelentős alkotókat besorolhatatlannak, pedig annak idején André Breton is tervezett kifejezetten magyar szürrealista kiállítást”. A kiállítás ambíciója, hogy ezt a felfogást egy meghatározó ponton felülvizsgálja, nemzetközi színvonalú műalkotások révén mutatja be, hogy a modernitás egyik legfon­tosabb művészeti vonulata nem pusztán létezett a magyar képzőművé­szetben – számos kötődéssel Szentendréhez -, de jelentősen hozzá is járult az irányzat sikeréhez. A Szentendrei Képtárban Díszletek közt címmel az idén ötvenéves Szentendrei Teátrum történetéhez kapcsolódó kiállítás nyílik. Ennek a több mint félezer színházi produkció mentén kibomló hosszú történetnek a tárlat nem lehet krónikása, de kísérletet tesz fel­idézni motivációit, felejthetetlen előadásait, nagyszerű szereplőit. Varázslatos díszlet, közösségteremtő vállalkozás, turisztikai szenzáció, irodalomtörténeti kísérlet, bensőséges hangulat, nyári könnyedség. Jóleső komédiázás – korábban nem ismert dokumentumok­kal, fotókkal, új eredményekkel.

A Vajda Lajos Múzeum alsó szintjén Halász Péter Tamás Tripod címmel kiállított munkával sajátos módon közelíti meg az ember legbensőbb szubjektív élményét, új installációiban a tükröződések, a kü­lönös fényjelenségek és a meglepetésszerű felismerések egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy rákérdezhessünk arra, hol a határ az álom és a valóság között, hogyan találkozunk önmagunkkal az álom világában, és miképpen értelmeződhetnek az egyedi és a tudatta­lanban őrzött kollektív szimbólumok. A múzeum emeletén az egyik legjobb magyar képzőművésznek tartott Csákány István árnyjátékszerű műveit, valamint egy nagyméretű fametszetét láthatja a közönség. Az erre az alkalomra készülő új árnyjátékok­ban a kalapácsszobor mint egy megszemélyesített műalkotás, a körülötte berendezett álomszerű környezet főhőseként jelenik meg. A fikciós és narratív jellegű árnyképek a munkáról, a heroizmusról, az emlékművekről és a modernizmusról szólva egy elbeszélő panorámaképet alkotnak. A kiemelt kiállítások között Gulyás Gábor több kültéri rendezést is ismertetett. Közöttük szerepel Babos Lili Álom az álomban című kiállítása, amely az Anna Margit Emlékmúzeum belső udvarában lesz látható. Az expresszív-szürreális formaelemekkel kialakított installáció egy öt méter magas baromfilábat ábrázol, a tetején egy talált tárgyakból épített házformával – szervesen kapcsolódva Anna Margit groteszk hangoltságú kései művészetéhez, illetőleg szellemi örökségéhez. Az installáció a Szabó Vladimír által készített Anna Margit-emlékmű kortárs pandantjaként a belső udvart egy álombéli, furcsa, szatirikus kertté alakítja.

Az eddig minden Art Capitalon szerepelt Nagy Barbara ezúttal A takaró című munkájával jelentkezik a Vajda Múzeum udvarán. Az installáció hat darab, egymáshoz kötözött ágyból áll, amelyeket színes fo­nálból készült, hol hosszabb, hol rövidebb takarók fednek. A kőből készült párnákon – mint a sírköveken – az elmúlásra utaló feliratok olvashatók. A mű az álom több rétegét és jelentéssíkját idézi meg: az erősen szimbolikus ágy itt az álom terepe, egy belső színház, ahol a tudattalan a rendező. A Bizottság-ligetben látható a public art pályázat díjnyertes projektje, Hugyecsek Balázs Fa-fűrész című alkotása, amely egy hatalmas, hat méternél is hosszabb, fából készült és egy élő fa törzsét körbefogó fűrész. A fűrész a fa csapdájába került, tehetet­lenné vált. Munkára képtelen, nem mozdulhat tovább, saját alapanyaga a börtöne, hiszen körülveszi a fát, ezzel megóvva azt a pusztulástól. Ugyanitt látható a public art pályázat másik díjnyertes alkotása, Gwizdala Dáriusz Circulator című munkája, voltaképpen egy művészeti akció, amelynek célja, hogy folyamatosan megújuló művészeti tartalmakkal, élő csatornákon keresztül aktivizálja a közönséget. Ennek érdekében egy újságosstandot működtet, ami folyton változó tartalmú lapokat, egyedi, kézzel rajzolt fanzinokat árusít, a bevételt visszaforgatják további lapok készítésére. Koronczi Endre klasszikussá vált public art projektjében arra keresi a választ, hogy miképpen lehet a extrém helyzetekben a kamera előtt elaludni. Nem volt egyszerű, az alvás azok közé az emberi tevékenységek közé tartozik, melyet a legnehezebb akarattal véghezvinni. Próbálkozásainak dokumentációi a Szerb püspöki templom Alkotmány utcai kerítésén lesznek láthatók.

Szintén a szentendrei utcákon kapnak helyet azok az egyszemélyes videófülkék, amelyekben a világirodalom leghíresebb álomjeleneteit hallhatják az érdeklődők. A 12 vetítőfülkében Erről álmodtam én címmel klasszikus és kortárs regények hősei elevenednek meg. A Perczel Enikő dramaturg által készített regényrészlet-adaptációk színészek előadásában egyes szám első személyben hallhatók. A Barcsay Múzeum udvarán létrehoznak egy Álomfejtő Központot és irodalmi programot is szerveznek Álompárok címmel a Fő téren, ahol Álmaink filmjei címmel filmes program is várja a közönséget mások között Tim Burton, Luis Bunuel, Ingmar Bergman, Andrej Tarkovszkij, Enyedi Ildikó, Terry Gilliam és Peter Greenaway műveinek ingyenes vetítéseivel. A tavaly a Dunára kihelyezett LED-falat az árvízvédelem munkájának akadályozását elkerülendő, ezúttal a Fő téren állítják fel.

Több meghívott színházi produkció is látható lesz Szentendrén, a rendhagyó programok keretében a múzeum és a színház szokatlan fúziójában megvalósuló előadásra is sor kerül. Sardar Tagirovsky rendezésében, a Laboratorium Animae Műhellyel közösen Madách Imre Az ember tragédiája című művét mutatják be május 25-én. „A múzeum és a színház között látszólag óriási a különbség, a mi koncepciónkban mégis nagyon fontos kapcsolatban állnak, az Úr kertjében Lucifer a tárlatvezető, aki végigvezet mindannyiunkat, Ádámokat és Évákat” – mondta a rendező.  

A vezető képen Eva Schlegel installációja látható