Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 4
  •  
    4
    Shares

2017. február 16-tól látható a hazai mozikban Kostyál Márk filmje, a vidéki Magyarországon játszódó Kojot, amiben a hatalmasság (ezúttal egy svéd multi) és a földjéért és az igazáért küzdő kisember harcáról szól. Erről a nagyon is véres, erős szimbolikával dolgozó, sajátosan magyar népmeséről beszélgettünk a rendezővel. 

PZL – 061.hu

A magyar vidékhez főleg az Üvegtigris-féle tróger-világot társítják alapvetően, a te filmed pedig tele van thrillerekre jellemző motívumokkal.
Van egy masszív filmes örökségünk a magyar vidékről, a magyar kisemberekről. Sok, számomra emblematikus magyar alkotás beszél róluk, különböző műfajokban, különböző érzékenységgel.  Lásd a példádat is. A szocio a magyar film sajátja. Sok vadhajtás nőtt ki belőle. Kusturica farvizén még fel is erősödött, ami nem vált előnyére. Nekem az elnagyolt, karikatúra prosztó,lúzer orientált, ledzsunkásított vidékrajz sosem tetszett. Nem ez a vidék. Ezek csak a couleur locale kicsi részei. Nekem a vidék a földművelés, a mindennapi küzdés, a szívósság,  az ízes tájszólás,  az esti tangóharmonikázás a verandán, a cserzett kéz ami metszi a fát és a bokrot, a minden lagziban van verekedés, a hétszilvafások, a disznószar szag, a kakaskukorékolás, a flexelés a szomszédban. A bölcsője a magyar embernek, jóval és rosszal együtt. Én szeretem a vidéket és így is mutatom. Mivel esztergomi vagyok, közelebb állok ehhez a miliőhöz. A Kojot itt játszódik, de nem thriller. Nem a vidéki létről szól, ahogy azt a budai srác elgondolja.

Inkább egy „western” stilizáció tűnik ki a filmből, mintsem a „magyar vidék” Nem akartad jobban megmutatni a magára hagyott, elnéptelenedő vidéket? 
Az egy más film. A trailer alapján gondolhatod így, de majd nézd meg a filmet. 100% magyar vidék. Ami van benne az kurvára hiteles. Ez az egész western, vagy akármilyen stílus, csak egy bélyeg rajta. Persze western rajongó is vagyok, de egy fikarcnyit sem akarom imitálni a vadnyugatot.  A saját hangomon szólok a nézőkhöz. Amennyiben arra gondolsz, hogy van benne egy szélkerék, úgy azt tudom mondani rá, hogy a szomszédomnak a Duna-kanyarban ugyan ilyen van, vagy a Pilis-gyűrű mentén elég sok helyen. Innen az ötlet. Nagyon is a létező Magyarországon játszódik és húsba vágó problémákról beszél. Az elnéptelenedő vidék problémáját nem érinti, mert más témát választottam alapul. A Döbrögiséget.

Mikor találkoztál először a kojot kifejezésel? Sokan például a nyolcvanas évek elején a Kengyelfutó Gyalogkakukkból...
Én is a Gyalogkaukkban láttam először az ACME szó pedig belém égett örökre! Imádtam. A Kakukk egy seggfej volt, egy pojáca, bezzeg a Prérifarkas. Megszívta mindig, de apukámmal akkorákat nevettünk rajta! A farkas pofája, amikor belenézett a kamerába a vég előtt… az az arc, amit sok reklámos munkámban, antihősökben kerestem mindig. Most készülök megmutatni a kisfiamnak.

Ismersz te is a fővárosból a Káli-medencébe vagy Salföldre, vagy más lírai tájakra kiköltözött, megcsömörlött brókert, menedzsert? Mennyire volt minta ez a „menekülő értelmiségi”?
A menekülő értelmiségi nem minta számomra. Ettől függetlenül sok emberről tudok, akik ezt az utat választották. Persze a MacPro ott van velük, mert a meló Budapesthez köti őket. Manapság mindenki bio, öko, sokszor már sznobizmusból. Mindenki jógázik, vegetáriánus, gourmet, borszakértő, félmaraton futó, Feldmár hívő, világutazó fapados járatokkal, sokszor csak a Facebook fotó miatt. Mindenki magát keresi, de sosem találja. Ahhoz mélyebbre kell menni. Görbe tükör ez a mozi nekik is, mégis mellettük van inkább.  A filmben Misi, a főszereplő csak nyaralónak csinálná meg a házat. Jellem fejlődésének része a kezdeti naivság, aztán jön a hidegzuhany.

A „földet eladni a svéd multinak” helyett nem lett volna izgalmasabb erős szimbolikával lefedett, magyar kortárs rögvalóságból vett motívumokkal dolgozni?
A film erős szimbolikával dolgozik, és ha megnézed biztosan azt fogod érezni, hogy itthon vagy. Annyira aktuális, hogy ha kicsit tovább megyek, szerintem le sem forgathatom. Vagy ebben a formában nem kerülhetne ki. Szeretem az iróniát, a fanyar humort. Ez is van a moziban és a svédek is kapnak majd egy gellert. Nagyon dolgozik bennem a társadalmi önérzet. Minden nap, amikor felkelek arra gondolok, hogy milyen élete lesz a gyerekeinknek. Mégis inkább egy jó filmet akartam készíteni, direkt politika mentesen, mert mindenki bele kifordul már az egésztől. Ez egy reális, 21. századi Lúdas Matyi történet, ami a mai Magyarországon játszódik, betyár zenével és oroszlánszívű színészekkel.  A Kojot egy mérges, zsigeri mozi és szívemből mondom, jó lenne ha minél többen megnéznék, mert ezt a sztorit nagyon el szerettem volna mondani.

Milyen tréningeken, edzéseken vettek részt a szereplők, hogy ilyen hitelesen hozzák a bunyót és az akciójeleneteket?
A film egy rövid, de húsbavágó részének központi figurája Deák „Sanyibácsi” Sándor, az University Boksz Klub egyik edzője, az én mesterem is. Farkas Balázs kaszkadőr koordinátorral úgy döntöttünk, hogy a fizikai felkészülést ott tartjuk a boxzsákok között. Az akciók dramaturgiai célt szolgálnak. Akkor erősek, ha a szereplők benne vannak. A színészek mindent megcsináltak amit kitaláltam. Csodás emberek és nem mellesleg, olyan alakításokkal emelik a filmet, amibe sokszor belekönnyeztem amikor felvettük. Minden akció ki volt gyakorlolva, de sosem volt annyi időnk, mint amennyi kellett volna. Rohanás volt. Az volt az ars poeticánk Balázzsal , hogy mindenkinek olyan akciót adunk, ami jól áll neki, amiben hiteles. Ez pedig szimpla tesi óra. Van aki tud bukfencezni, van aki nem. Mészáros Andrisnak 10 kilót kellett fogynia a szerepért, amit spártai fegyelemmel hajtott végre egy edzővel. Esni kelni óriási móka, akkor is ha fáj.

A film bizonyos motívumai életrajzi jellegűek. Mennyire lehet beazonosítani azokat a figurákat, akikkel találkoztál 2004 körül, amikor vidéken építkezni akartál a megöröklött telkeden?
Tegnapelőtt voltam a házikómban befűteni, mert ordas hideg van és nem zártam el a vizet. Meglátogattam a szomszédaimat egy üveg borral. Nagyon szeretem őket. Elmondtam nekik, hogy rengeteg mondatuk van benne a filmben. Ezer szállal kötődöm oda. A föld szaga mindig az orromban van. Van olyan szereplő, aki nagyon hasonlít. Sok helyzet alapul a valóságon. Sok megélt pillanat, mondat. Egyenes emberek és szaremberek egyaránt. A filmmel kapcsolatos kutatások miatt jártam más magyar helységek önkormányzatának építési osztályán, ahol hasonló konfliktus helyzetek soráról számoltak be.

A film főhőse harcol az igazáért, nem lapul meg. Te is ilyen küzdős, belemenős vagy? Volt, amit így értél el?
Szókimondó vagyok, bár kisfiam születése óta picit gondolkodom mielőtt odamondok. A hazugság, a sunyiság, a blöff, a dilettantizmus, az elvtelen alkuk és a képmutatás hergel. Sokszor estem pofára emiatt. Úgy látszik sok bölcs emberrel volt dolgom életemben, vagy szeret a Jóisten, hogy dacára mindennek, ott vagyok ahol.

Reklámfilmeket is készítesz. Mit gondolsz, a magyar piacra készített magyar reklámfilmekben miért nem jelenik meg a vidéki sátortetős ház, a jellegzetes lakótelepi kulissza? Pedig ezekkel az erős képi elemekkel erősebb érzelmi kötődést lehetne kialakítani egy-egy terméknél….
A multikulti miatt. Itt a többség hunglishül beszél, nem vetted észre? A brandek séma szerint működnek. A reklámpszichológia pedig nyakatekert. Túlmagyarázott, amiről egyre kevésbé tudod meggyőzni az ügyfelet. Minden egyre differenciáltabb. Szar ügy. Nekem sok reklámfilmem játszódik panelekben, falun, igazi magyar közegben. Pont ez volt anno  a sikerem oka és a handicapem is. A fosch reklámok pasztell világát, a high societit, a tartalmatlan, indokolatlanul csillogó villogó világot nem szerettem soha. Van ahova az kell és működik, de ez túlzás ami most van. Nekem volt szerencsém tökös és okos ügyfelekkel és ügynökségekkel dolgozni, akik megbíztak bennem és igyekeztem meghálálni. Sok olyan filmet forgattunk amiről beszélsz.

Film sztárok nélkül – elég merész vállalás. Főleg határon túliak, Erdélyből, Vajdaságból, Felvidékről származó színészek szerepelnek benne. Inkább erős karakterekre gyúrtál? Voltak olyan motívumok, miket a színészek tettek hozzá a saját, perifériájuk vad sztorijait?
Szerintem itthon nincsenek sztárok. Ismert művészek vannak. Én kezdetektől nem ismert színészekben gondolkodtam azért, hogy plusz jelentés mentesek legyenek a figurák. A vidéki habitus pedig nélkülözhetetlen a szerepek többségéhez. Ezek a faszik ebben a közegben nőttek fel. Természetesen léteznek ebben a mikrokozmoszban, így azt már nem kell eljátszaniuk. Levezetnek egy tonnás bikát a teherautóról, odavágják magukat a földhöz százszor egymás után, ha kell egy nyikkanás nélkül. Mindezek mellet pedig kurva jók.


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 4
  •  
    4
    Shares