Aradi vértanúk – Programok a nemzeti gyásznapon

A kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította október hatodikát arra emlékezve, hogy 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvéd főtisztjét, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. A nemzeti gyásznapon reggel 8 órakor felvonják, majd félárbócra engedik a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren, majd 10 órakor a Fiumei úti sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál koszorúznak, este 7 órától pedig a Madách Színházban tartanak megemlékező előadást, ahol Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter mond beszédet.

061.hu

PROGRAMOK 2022. október 6-án

• 8:00 – Zászlófelvonás és félárbócra engedés az Országház előtti Kossuth Lajos téren
• 10.:00 – Koszorúzás a Fiumei úti sírkertben, Batthyány-mauzóleum (1086 Budapest, Fiumei út 16-18.) (Október 6-án, csütörtökön, a nemzeti gyásznapon nyitva lesznek a nagy mauzóleumok, amelyek az év többi napján csak vezetett séták során látogathatók, így 8 és 17 óra között szabadon megnézhetitek Kossuth Lajos és Deák Ferenc nyughelyét, valamint 12 és 17 óra között az október 6-án kivégzett Batthyány Lajos sírépítményének belső tereit.)
• 19:00 – Megemlékező előadás a Madách Színházban. Beszédet mond: Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter

„A tizenötödik” a Fiumeiben

Októbert 5-én, 16:00-kor a Fiumei úti Sírkertben avatják fel a főváros első, Kazinczy Lajos honvédezredes, a tizenötödik aradi vértanú emlékhelyét. Az eseményt egy különleges séta vezeti fel az aradi vértanúkra emlékezve, a Madách Színház művészeinek közreműködésével, ugyanis a teátrum a 2022 áprilisában mutatta be Kazinczy Lajosról szóló darabot. Az eseményen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Aulich Lajos, Damjanich János, Nagysándor József, Török Ignác – csak néhány név azon mártírok közül, akiket 1849 októberében kivégeztek. Ha nem is hibátlanul, de valószínűleg fel tudnánk sorolni a 13 aradi vértanú és a 14., Batthyány Lajos nevét. Az már kevésbé köztudott, hogy 1849. október 25-én, szintén Aradon megöltek egy 29 éves férfit is: Kazinczy Lajost, a nyelvújító Kazinczy Ferenc legkisebb fiát golyó általi halálra ítélték. 1848-49-ben honvéd tiszt, egy napra a Magyar Honvédség utolsó főparancsnoka, ez az egy nap szolgáltatott okot kivégzéséhez. Utolsó szavai a sortűz eldördülése előtt ezek voltak: “Isten, ne hagyd el szerencsétlen hazámat!” Jeltelen sírba temették a sáncárokban, hamvainak pontos helye ma sem ismert. Az utókor a tizenötödik aradi vértanúként tartja őt számon. 

Az aradi vértanúk búcsúleveleit mutatja be az Országos Levéltár

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára az aradi vértanúk emléknapja alkalmából tárlatvezetéssel egybekötött rendhagyó kamarakiállítást szervez az aradi vértanúk búcsúleveleiből. A Haynau által jóváhagyott halálos ítéletek 1849. október 5-i kihirdetése után kelt búcsúlevelek a legközelebbi hozzátartozóknak szólnak: feleség, szülő, gyermek, testvér, sógor, egyéb rokon, illetve olyan személyek, akikkel szoros érzelmi kapcsolatban álltak. Leiningen-Westerburg Károly, Kiss Ernő, Poeltenberg Ernő, Lázár Vilmos, Vécsey Károly levelei mellett az eseményhez kapcsolódó további levéltári dokumentumokat is megismerhetnek a látogatók az emléknapon nyitva tartó kiállításon.

A Vértanúink utolsó sorai című kiállítás 10 és 16 óra között ingyenesen látogatható. A 9-kor és 11-kor kezdődő ingyenes tárlatvezetésre ide kattintva lehet regisztrálni. Szintén 10 és 18 óra között tekinthető meg A nemzet emlékezete – A magyar történelem mérföldkövei című állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában október 6-án.

Négy nő egy órában (Nemzeti Múzeum)

Hogyan alakult Petőfi Sándorné Szendrey Júlia, gróf Batthyány Lajosné, Zichy Antónia grófnő, Kossuth Lajosné, Meszlényi Terézia és Széchenyi Istvánné Seilern Crescence grófnő élete a szabadságharc bukását követően? Négy nő, négy rendkívüli egyéniség, négy életút. Miben rejlik különlegességük? Miben sikerült maradandót alkotniuk? Mindezen kérdésekre választ kaphatnak az érdeklődők M. Lovas Krisztina történész tárlatvezetése során, amely október 6-án 16.30-tól lesz a Nemzeti Múzeumban. A programra jegyet ITT tud vásárolni.

---

A kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította október hatodikát arra emlékezve, hogy 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvéd főtisztjét, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. 

Az 1848-1849-es szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. A közkatonák amnesztiát kaptak ugyan, de sokukat besorozták a császári seregbe, a magasabb rangú tisztek, tisztviselők pedig hadbíróság elé kerültek. A tárgyalások sorrendjét a “bűnösség” foka határozta meg: elsőként a “főbűnösök”, a csehországi Olmützben (Olomouc) Batthyány Lajos, Aradon pedig a honvédsereg önálló seregtestet vezénylő főtisztjeinek perét folytatták le.

A tisztségéről 1848. október 2-án lemondó Batthyányt 1849 januárjában Pesten tartóztatták le. A szabadságharc bukása idején Olmützben raboskodó politikust 1849. augusztus 30-án a haditörvényszék koncepciós eljárásban, felsőbb utasításra, felségárulás miatt kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, de kegyelemre ajánlotta. A per még azt a bécsi utasítást is megsértette, hogy a vádlottak csak a magyar parlament 1848. október 3-i feloszlatása utáni forradalmi cselekményekért vonhatók felelősségre, ugyanis a vád alapját Batthyány korábbi cselekményei (többek között külföldi hatalmakkal való kapcsolatfelvétel, a horvátokkal és az osztrák kormánnyal történő megegyezés elmulasztása, uralkodói jóváhagyás nélküli honvédújoncozás és papírpénz-kibocsátás) alkották. A kegyelemre ajánlást Ausztriában az íratlan szabály szerint figyelembe kellett venni, ezért Batthyányt Pestre vitték, ahol a Magyarországot teljhatalommal kormányzó Haynau táborszernagy 1849. október 5-én megerősítette az ítéletet.

Aradon 1849. szeptember 26-án tizenhárom tábornokot és egy ezredest (Lázár Vilmost, aki szintén önálló seregtestet irányított) ítéltek halálra felségsértés és lázadás miatt. Haynau ezt szeptember 30-án hagyta jóvá, de Gáspár András (Ferenc József egykori lovaglómestere) büntetését az utolsó pillanatban börtönre változtatták.

A kivégzéseket október 6-ra, az egy évvel korábbi bécsi felkelés és Latour osztrák hadügyminiszter meglincselésének évfordulójára időzítették. A börtöneként szolgáló pesti Újépületben Batthyány éjszaka egy becsempészett tőrrel nyakon szúrta magát, és súlyos vérvesztesége miatt nem lehetett végrehajtani a megbecstelenítőnek számító, jobbára köztörvényeseknél alkalmazott akasztást. Mivel a kivégzésnek meg kellett történnie, a helyi parancsnok a kötél általi halálbüntetést saját hatáskörben “porra és golyóra” változtatta – ennek hallatán Haynau később idegrohamot kapott. Batthyány nem engedte a szemét bekötni, és maga vezényelt tüzet a kivégzőosztagnak, utolsó szavai három nyelven hangzottak el: “Allez, Jäger! (Rajta, vadászok!) Éljen a haza!” Kivégzésének színhelyén, az egykori Újépület falánál 1926. október 6-án avatták fel a Pogány Móric tervei alapján készült Batthyány-örökmécsest, amely a szabadság jelképe, a kádárizmus utolsó éveiben a március 15-i ellenzéki tüntetések rendszeres színhelye lett. Magyarország első miniszterelnökének hamvai a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a Batthyány-mauzóleumban nyugszanak.

Aradon ugyancsak október 6-án végezték ki a tizenhárom honvéd főtisztet: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Láhner (Lahner) Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt. A golyó általi halálra “kegyelmezett” Kisst, Schweidelt, Dessewffyt és Lázárt hajnalban lőtték agyon a vár északi sáncában, a többi elítéltet ezután a vártól délre sebtében összetákolt bitófákra akasztották fel. A holttesteket elrettentésül estig az akasztófán hagyták, de éppen az ellenkező hatást érték el, mert a kivégzés helye valóságos búcsújáró hellyé vált. Ma az egykori vesztőhelyen emlékoszlop áll, a vértanúk emlékét a városban a 2004-ben visszaállított Szabadság-szobor, Zala György munkája őrzi.

Aradon 1850 februárjáig még három honvédtisztet végeztek ki, Ormai Norbert honvéd ezredest, Kazinczy Lajos honvéd ezredest (Kazinczy Ferenc fiát) és Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét. Lenkey János honvéd vezérőrnagy azért nem került a kivégzőosztag elé, mert megtébolyodott, ő 1850 februárjában a várbörtönben halt meg. A szabadságharc utáni megtorlások alatt hozzávetőleg 500 halálos ítéletet hoztak, és mintegy 110-et hajtottak végre. Az emigránsokat in effigie – távollétükben – végezték ki, azaz nevüket az akasztófára szögelték. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az általános európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a “hatáskörét túllépő” Haynaut.

Vezető kép: MTI/Kovács Tamás